Mivel kecsegtet az észak-németországi város? Az irodalom barátai rögtön „képben vannak”, hisz’ Thomas Mann városában az íródinasztia nyomait keresik. A kultúratörténet iránt érdeklődők a gazdag kereskedőváros építészeti értékeiben és műkincseiben gyönyörködnek, s a Hanza-szövetség történetét kutatják. Az édesszájúak valószínűleg rögtön a Niederegger marcipánszalon felé veszik az irányt. S még nem szóltunk a Lübeckhez tartozó tengeri kikötő, Travemünde látnivalóiról…
A középkorban európai jelentőségű kereskedelmi és hajózási központ volt Lübeck, a 14. században a Hanza-szövetség székhelye lett. Fénykorának atmoszféráját ma is őrzi, az óváros 1987 óta UNESCO világörökség része. Bár 1942 virágvasárnapján egy bombatámadás egyetlen óra alatt borzalmas pusztítást végzett, a romokból újjáépített városrészek ma eredeti szépségükben pompáznak. Így ismét gyönyörködni lehet a város páratlan, 7 torony csipkézte sziluettjében.
A Trave partjáról vagy a Szent Péter székesegyház tornyából legszebb a panoráma. Lübeck jelképe, a Holstentor valaha bástyaként védte a települést. A legrégebbi műemlékek listavezetője a 12. századi dóm és a Mária templom, amely 125 méteres ikertornyaival a backsteingótika stílusában emelt templomok mintaadója lett. Építészeti különlegességek a tornyocskákkal, balkonokkal díszített városháza, akárcsak a kereskedőnegyed díszes polgárházai.
Más atmoszféra fogad a kézművesek városrészében. A népességnövekedés miatt a középkorban az utcafront mögött folyosókon megközelíthető lakrészeket alakítottak ki. E „babaházak” ma csendes, belvárosi otthonok. A céhek mindig feladatuknak tekintették az öngondoskodást, a tehetős polgárok pedig a jótékonykodást. Adományokból létesült a Szentlélek kórház, ahol a középkortól a 20. század elejéig ápoltak betegeket. Most múzeum. Be lehet kukkantani annak a barokk épületnek az udvarába is (Füchtingshof), amely a 17. század óta hajósözvegyek otthona. Turistalátványosság a hajósok céhének központja: a Schiffergesellschaft napjainkban népszerű étterem. Rusztikus berendezése a matrózkocsmákat idézi, keddenként snájdig hajóskapitányok találkoznak a törzsasztaluknál.
A város megbecsült polgárai voltak a Mann család tagjai. Thomas Mann nagyanyja élt abban az épületben, amely a Buddenbrook-ház mintájául szolgált; részben itt forgatták a regény 2008-i filmadaptációját. Az író számára a boldog családi együttléteket jelentette a ház, s a meghitt karácsonyokat, amelyekhez hozzátartozott a „titokzatos keleti édesség” – így említi regényeiben kedvencét, a lübecki marcipánt.
A Café Niederegger valóságos intézmény: 300-féle marcipánt kínálnak az előkelő szalonban, amelyhez bolt és múzeum is kapcsolódik. A királyi csemegéről itt megtudjuk például, hogy I. Erzsébet és XIV. Lajos is rajongott érte. Meg azt is, hogy a patinás cég marcipánreceptje hétpecsétes titok.
Lübeck három Nobel-díjassal büszkélkedhet. Thomas Mann mellett a városhoz kötődött Günther Grass író és a Nobel-békedíjas politikus, Willy Brandt. Mindegyikük emlékét múzeum őrzi. Látni kell a szupermodern Európai Hanza Múzeumot és a Szent Anna negyedet is. Utóbbi az Ágoston-rend középkori épületegyüttesében található, kiállítótermeiben ritka becsű műkincsekkel.
Az óvárost elhagyva, a folyót a torkolatig követve jutunk el Travemündébe. A tengeri kikötőben megbámuljuk a világítótornyot, az óriási kompokat és hajókat, amelyek Skandináviával, Oroszországgal és a Baltikummal kapcsolják össze a régiót. Frissen sült tengeri halat kóstolunk, s nyáron, ha kedvező az időjárás, élvezhetjük a tengerparti homokos strandot is.
(Fotók: germany.travel, luebeck-tourismus.de)
