…Széles körben csapásnak tekintették az erőskezű Orbán számára (aki nincs hozzászokva ahhoz, hogy visszakoznia kell) azt, hogy a bíróság a múlt héten megadta a zöld jelzést a referendumra.

Ritka módon a magyar kormány elismerte a tévedését, amikor úgy határozott, hogy visszacsinálja az ünnepnapi vásárlások lehetőségét – jelentette a Reuters. Orbán Viktor ily módon próbálta kivédeni a várhatóan kínos népszavazást. A fejlemény ugyanakkor taktikai győzelem a szocialisták számára, de ettől a Fidesz még bőven vezet a közvélemény-kutatásokban. Nyakó István az MSZP-től azt mondja, hogy pártja az egész nép sikerének tekinti a döntést, és hogy már másodszor tudták meghátrálásra kényszeríteni a rendszert. Tóth Csaba a Republikon Intézettől a hátteret úgy magyarázza, hogy a kormány számára túl nagy lett volna a kockázat, nem csupán a várható vereség miatt, hanem mert hónapokon át olyan témáról folyt volna a kampány, ami előnytelen a hatalom szemszögéből. És itt legalább annyira a politikai napirend befolyásolása volt a tét, mint amennyire a referendum kimenetele.

Orbán Viktor arra használja ki a terrorriasztást, hogy széles jogkörrel ruházza fel saját magát – állapítja meg a Politico. Az ellenzék szerint a Fidesz így akarja megerősíteni hatalmát. A miniszterelnök az eltelt egy évben folyamatosan napirenden tartotta és összekapcsolta a migránsválságot és a terrorizmust, hangsúlyozva, hogy a nyitott kapuk politikája fokozza a merényletek veszélyét és a magyar, illetve európai keresztény értékeket, valamint kultúrát fenyegeti. Kerék-Bárczy Szabolcs a DK-tól ezzel szemben arra mutat rá, hogy a kormányfő politikai haszonszerzés céljából felnagyítja a kockázatot. Mint mondja, Orbán célja egyfolytában az, hogy félelmet gerjesszen az emberekben, legyen szó a feltételezett bevándorlókról, kommunistákról, vagy terroristákról. A fő, hogy úgy állítsa be, hogy a kormány keményen helyt áll és ezáltal fokozza támogatottságát.

Hack Péter jogászként arra hívja fel a figyelmet, hogy az alaptörvény már most is megfelelő intézkedésekre ad módot terrortámadások esetére. Így nem érthető, hogy miért kellene még annál is szélesebb jogkör, mint amikor netán katonai invázió éri az országot. Ráadásul nálunk a demokrácia szempontjából nem jó, hogy a parlament nemigen képes felügyelni a titkosszolgálatokat. Kerék-Bárczy attól tart különben, hogy a kormány megdolgoz majd két képviselőt, ennél fogva meglesz a kétharmad a különleges felhatalmazás megszavazásához.

A magyar bankrendszer helyzetét kifogásolja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – írja a Bloomberg. Az EBRD szerint az ágazatba sorozatosan beleavatkozik az állam, méghozzá jelentős mértékben. A szektor ugyanakkor rugalmatlan, a pénzintézeteknek hosszú távú befektetések kellenek, hogy normálisan tudjanak működni. Az összeurópai bank jelzi, hogy a maga részéről szívesen vásárolna érdekeltségeket a magyar piacon, ha a kormány valóra váltja jó egy évvel ezelőtti ígéretét és enyhíti a kereskedelmi bankokra nehezedő anyagi terheket, illetve kiszámítható politikát folytat. Csakhogy az MNB kedvezményes kölcsönprogramját leszámítva a kockázatkerülés és a kemény feltételek akadályozzák a hitelezést. Továbbá túl nagy a bedőlt adósságok állománya. Az EBRD országjelentése azt is hangsúlyozza, hogy átlátható és üzletbarát adórendszert, illetve politikát kell kialakítani, ez alapvető.

Magyarország elutasítja, hogy az unió korlátozni kívánja a nyomott béreket a szervezeten belül. Inkább azt szeretné, hogy az olcsó magyar munkások továbbra is Ausztriában dolgozhassanak, miközben az országban már amúgy is egyre több külföldi jelenik meg a munkaerőpiacon – írja az osztrák Die Presse. Számuk legutóbb már meghaladta a 130 ezret, közülük a legtöbben Kelet- és Dél-Európából érkeznek. A Bizottság azt szeretné, ha az ilyen vendégmunkások fizetése jobban igazodna a fogadóállam szintjéhez. A bérköltségek közti különbség óránként 16 eurónál kezdődik, és ez az oka annak, hogy a kelet-európaiak kiszorítják azokat a migránsokat, akik már régebben Ausztriában élnek. Ez viszont növeli az állástalanok számát. A törökök körében pl. tavaly már megközelítette a 20 %-ot. A magyar fél azt mondja, hogy az uniós tervek náluk több tízezer munkahelyet veszélyeztet. Az osztrák kormány szerint azonban Brüsszel nem elég szigorú az ügyben.

(A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!)