A Föld 70%-át víz borítja, ám ebből alig 3% édesvíz. A világ édesvíz-készletének csupán 0,3%-a alkalmas közvetlenül emberi fogyasztásra, ugyanakkor a Föld népességének növekedésével és életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan az édesvíz iránti igény fokozatosan növekszik. Az igények növekedése miatt az édesvíz-gazdálkodás jelen formájában nem sokáig fenntartható. A hollandiai Twente Egyetem legújabb vizsgálata szerint a vízhiány már most is legalább 2,7 millió embert sújt legalább egy hónapig minden évben. A készleteink viszont végesek, az eddiginél sokkal okosabban, takarékosabban kellene bánni az éltető vízzel.

A márciusban zajló hatodik víz-világfórumon a WWF legújabb vizsgálatának eredményeiről számolt be, amely szerint a vízforrások felhasználása miatti érdekellentétek a jövőben elkerülhetetlenek lesznek. Az érdekellentéteket kormányzati, vállalati és kutatási programok segíthetnek megoldani, és döntéshozói szinteken kell megelőző intézkedéseket hozni. Ezek hiányában a vízhasználat kapcsán kialakult problémák bonyolult és akár háborús erőszakkal fenyegető konfliktusokat okozhatnak.

A legfontosabb feladatok a vizek további szennyezésének megszüntetése, a rendelkezésre álló vízkészletek védelme, a vízfelhasználás fenntarthatóvá tétele. Mérsékelni kell az árvizek és aszályok negatív hatásait, illetve a vizes élőhelyek állapotának javításával meg kell előzni végső eltűnésüket. Mindezen célok eléréséhez az állami, az önkormányzati és a magánszféra összehangolt fellépésére van szükség.

„Életünk minden eleméhez szükségünk van vízre. Annak ellenére, hogy hazánkban szinte elképzelhetetlen, hogy ne jussunk friss ivóvízhez, emberek millióinak hiányzik. A víz világnapja remek alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet vizeink fontosságára, és az egyéni felelősségre. Meg kell ismernünk saját vízfogyasztásunkat, a vízlábnyom fogalmát és meg kell tanulnunk apró lépésekkel takarékosabban élni” – jelentette ki Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Az emberi fogyasztásra használt víz szinte mindig természetes környezetből származik, ezért kulcsfontosságú, hogy természeti környezetünk vízkészleteit is megóvjuk. Hazánk legnagyobb ivóvízforrása a Duna. A WWF Magyarország leglátványosabb, vizes élőhelyekhez kapcsolódó programja is a Dunára koncentrál. A mellékágak és dunai szigetek eltűnőben vannak, pedig felbecsülhetetlenül fontosak. A Mohács melletti Szabadság-szigetet is a pusztulás fenyegeti azóta, hogy 40 évvel ezelőtt keresztgáttal zárták el a víz útját. A WWF ötéves munkával rehabilitálja a teljes sziget növényzetét, megbontja a víz útjában álló gátat, hogy szabad útja legyen a természet megújulásának.

A Szabadság-szigeten ennek köszönhetően majd újra fészkelhet a fekete gólya, a vízi madarak paradicsoma fölvirágzik, és a mellékág újra halbölcső lehet, miközben a sziget túlpartján elterülő Mohács ivóvízellátására jótékony hatással lesz a vizes élőhely helyreállítása.

„A szigeten uralkodó állapotokat bárki megtapasztalhatja és részt is vehet a javításában. Ezen a tavaszon önkéntes akciót szervezünk az újonnan ültetett növényzet rendben tartására. Bárki földtulajdonossá válhat, ha a sziget egy darabját örökbe fogadja, és ezzel támogatja a páratlan vizes élőhely rehabilitációját. Fontos, hogy közvetlenül tapasztaljuk meg a vizeink által nyújtott élményeket, amelyre a Szabadság-sziget kitűnő lehetőséget kínál” – mondta Figeczky.