(helyben.hu) Felsültek a populisták a franciáknál és a szlovéneknél is. Orbán rajtavesztett, amikor abban bízott, hogy Le Pen segítségével ki tud törni a politikai karanténból.
Financial Times Macron győzelme spanyolfalként takarja el, hogy mennyire képlékenyek a hatalmi viszonyok a franciáknál. Ám a társadalom megosztottsága nem változat azon, hogy egész Európán a megkönnyebbülés sóhaja futott végig, hiszen alulmaradt a szélsőjobbos rivális. A képhez azonban hozzátartozik, hogy a nacionalista, EU-ellenes és a bevándorlást elutasító tábor a II. világháború vége óta nem volt ekkora.
Ugyanakkor 28% nem szavazott, amire fél évszázada nem akadt példa. Azaz: sokan változatlanul elfordultak a politikától és az ország vezetőitől. Igaz ellenben, hogy a fő ellentét immár a nacionalista populisták és a liberális globalisták között feszül. Macron számára a fő teendő az, hogy betemesse az árkokat.
The Washington Post Csínján kell bánni a francia elnökválasztás kimenetelével – tanácsolja a vezércikk, mivel Macron a többséget Le Pen népszerűtlenségének köszönheti. Pedig nem is rossz az eredmény, amit az eltelt öt évben elért, főként a gazdaságban. Ugyanakkor nem volt képes háttérbe szorítani a populizmust, utóbbinak a megosztottság a táptalaja. De ha az államfő okul a történtekből, akkor még növelni is tudja a politikai közép bázisát.
A The Wall Street Journal vezércikke szerint Macronnak nagy szerencséje volt, hogy Le Pennel kellett megvívnia a 2. fordulóban, mert a kihívóból nem kért a társadalom többsége. Viszont az elnöknek nagy-nagy érdeme, hogy a világ menekült a szélsőjobbos politikustól. Hiszen Putyin nagy hívéről, az EU és a NATO ellenfeléről van szó. Ugyanakkor: ha az elnök sikeresnek bizonyul az új időszakban, akkor látványosan csökken annak a lehetősége, hogy 2027-ben az új államfőt Le Pennek vagy Zémmournak hívják.
Süddeutsche Zeitung Macron valójában csupán a franciáknak nagyjából egyharmadát tudta meggyőzni a maga igazáról, ám így is új lehetőséget kapott. Ajánlatos viszont neki és a népnek is elemeznie a történteket. Ezzel együtt az eredmény joggal kel megkönnyebbülést, mert katasztrófa lett volna, ha Le Pen személyében a radikális nacionalisták, a rasszisták és az autokraták bizonyultak volna különbnek. Ő ugyanis semmiféle reményt nem tud nyújtani az országnak, azoknak a voksait gyűjtötte be, akiknek elegük van a politikából. Ugyanakkor a kampányban tapasztalt iszapbirkózás nagy tekintélyvesztéssel jár Franciaország számára. Viszont: jó lenne, ha ismét érdemi alternatívát kínálna az ezúttal teljesen leszerepelt jobb- és baloldal, mert tegnap nagyjából Macron és az özönvíz között lehetett választani.
Die Welt Franciaország csupán átmenetileg lélegezhet fel, mert bőven előfordulhat, hogy 2027-ben a mostani vesztes, vagy éppen a nála is szélsőségesebb Zemmour nyer. De egyelőre marad hatalmon Macron, márpedig ő a demokratikus, liberális, EU-párti politika mellett kötelezte el magát. Ellenben Le Pen sikere hatalmas biztonságpolitikai válságot szabadított volna rá Európára. Az EU döntésképtelen lenne. Miközben egy Kreml-közeli bank pénzelte a Nemzeti Tömörülés vezérének korábbi kampányát és a politikus egy rossz szót sem szólt a Kreml lerohanására. (Most viszont Orbán jóvoltából jutott tetemes kampánykölcsönhöz; a nagy kérdés, visszafizeti-e, s ha igen, mikor… – a szerk. megj.)
Ugyanakkor aggasztó, hogy ennyien tartják elfogadhatónak Le Pen terveit. A jobbratolódás oka alapvetően a politika bizalomvesztése.
The New York Times A francia választással egyidőben kemény kokit kaptak Szlovéniában a nacionalista populisták, akik mostanáig erősen nyomultak egész Európában. Nagyon úgy látszik, hogy a baloldali-zöld Szabadság Mozgalom alakíthat kormányt, ha sikerül életképes szövetséget összekalapálnia.
Az ország négy éve szigorúan az orbáni illiberalizmus ösvényén haladt. A magyar miniszterelnök üzletemberek révén beszállt a szlovén sajtópiacba, hogy így segítsen szövetségesének, Jansának. Úgy gondolta, hogy ott próbálja ki kicsiben, mennyire tudja átformálni egész Európát a maga politikájának megfelelően. Ennek megfelelően Szlovénia sok mindenben a magyar rezsim tükörképe volt, bár a médiát nem sikerült szorítófogásba helyezni. A korrupció sem szolgált a politika eszközéül.
Financial Times Kemény gazdasági gondokkal szembesült Orbán Viktor közvetlenül a választás után, mert meglódult a magyarországi infláció, lelassult a növekedés, hatalmas a deficit, viszont a jogállami ellentétek miatt egyelőre nem jönnek a pénzek Brüsszelből. A baj igen nagy: ekkora akadály még nem tornyosult a miniszterelnök előtt az utóbbi 12 évben. Amit csak tetéz az ukrán háború.
A politikus azt fontolgatja, hogy a pénzpiacon vesz kölcsönt, de az drága és tovább növeli az államháztartás hiányát. Oszkó Péter elképzelhetőnek nevezi, hogy ismét különadók következnek, de azokkal meg az a gond, hogy ráerősítenek az inflációra, mert a cégek tovább passzolják a költségeket – a fogyasztóknak.
Neue Zürcher Zeitung Jourová egyértelműnek tartja, hogy Oroszország népirtást követ el Ukrajnában, hiszen gyilkolja a civileket. Ezért azt szorgalmazza, hogy Putyin nemzetközi bíróság előtt feleljen tetteiért. A Bizottság alelnöke egyben arra figyelmeztetett, hogy a Kreml az egész egykori szovjet befolyási övezetet visszaállításában gondolkodik, tehát ez vonatkozik az ex-Varsói Szerződés minden tagjára.
Jelezte, hogy Lengyelországot támogatni kell ugyan Oroszország ellen, ám ez nem jelenti azt, hogy az EU bármi engedményt tegyen a demokratikus normák ügyében.
Kitért arra is, hogy Brüsszel még nem küldte el Magyarországnak a jogállam beélesítését bejelentő levelet, de az hamarosan elkészül. Így az unió választ vár a többi közt arra, mit kíván tenni a Fidesz a közösségi pénzek elsikkasztása, a korrupció és az összeférhetetlenség ellen.
Die Presse Még a legszorosabb partnereiben is értetlenséget kelt az, hogy Orbán Viktor ennyire langymelegen viszonyul az Ukrajna elleni agresszióhoz. A V4-es csoport a jelek szerint már felbomlott és ez még jó ideig fájni fog a miniszterelnöknek. De hát nem tette szóvá az egész neo-imperialista katonai akciót, az ukrán vezetéssel szemben viszont keményen lép fel. Hogy miért, annak oka lehet, hogy esetleg revizionista tervei vannak Kárpátaljával.
De mindenképpen meg akarja szerezni az ottani magyarok szavazatait. Közben Moszkvával szemben igen engedékeny, ám ily módon teljesen elszigetelődött a nyugati közösségben. Abban bízott, hogy ebből az állapotból Le Pen segítségével tud kitörni, és hős lovagként tér vissza. Majd ő ketten azután belülről beomlasztják az uniót, Putyint pedig elfogadtatják a többiekkel.