Márki-Zay Péter azt üzente a Hongkongban megjelenő South China Morning Post című lapon keresztül Pekingnek, hogy teljes egészében felül kívánja vizsgálni az Orbán Viktor által Kínával kialakított szoros kapcsolatokat. A politikus véget akar vetni a miniszterelnöki hatalomkoncentrációnak, ezért mindent górcső alá venne a kétoldalú együttműködésben: az infrastruktúra fejlesztésére adott kínai hitelektől és a Fudan Egyetem budapesti campusának tervétől kezdve, a kínai oltóanyag használatáig, illetve előkészületben lévő gyártásáig.
Azt ígéri továbbá, hogy mindenképpen véget vet annak a gyakorlatnak, hogy Magyarország sorra megvétózza az EU elítélő határozatait az emberi jogok kínai megsértése és más törvénytelenségek kapcsán. Azt mondja, ő jobban igazodik az európai normákhoz, mint Orbán.
Különösen nyomja a begyét, a korrupció, minden ilyen esetet ki akar deríteni. Ennek megfelelően független intézmények bevonásával újra kívánja tárgyalni a Budapest–Belgrád vasútvonal már megkezdődött felújítását. Szerinte közpénzeket lopnak el, amikor felülárazták a beruházást. Továbbá: akkor is igencsak megnyomták a ceruzát, amikor a hitelkamatokról döntöttek, ám az ellentétes a nemzeti érdekekkel.
Ráadásul az csak a kínaiaknak jó, hogy a pálya elkerüli a nagy lakott településeket, a végén azonban a magyar adófizetők állják a cechet. Úgy látja: Kína minden eredménye ellenére sem jó az, hogy elűzték az ország legjobb egyetemét, a CEU-t, amely ingyenes volt a magyar diákok számára, majd nagy pénzeket nyomnak bele a kommunista Kína egyik elitképzőjének magyarországi lerakatába.
Márki-Zay megismételte, hogy szükségesnek tartja az együttműködést Pekinggel, de csakis a kölcsönös előnyök alapján.
A The Economist azt mérlegeli, hogy képes lesz-e elűzni Márki-Zay Péter Orbán Viktort, aki számára váratlanul borúsra fordultak a kilátások, pedig az év elején még úgy látszott, hogy simán megőrzi a kétharmadot a jövő évi választáson. Most először azonban a vereség lehetősége is benne van a Fidesz számára a pakliban.
Persze a párt fel fogja sorakoztatni teljes fegyverzetét a vetélytárs legyűrésére. Orbán máris nagy családi adóvisszatérítést jelentett be, emelni kívánja a minimálbért, a nyugdíjasok külön juttatást kapnak. Emellett igyekszik majd személyében támadni a kihívót, ahogy azt Dobrev Klárával is tette, amikor még azt hitte, hogy ő lesz az ellenfél.
Márky-Zay és szövetségesei azonban tisztában vannak vele, hogy a miniszterelnöki tisztség megszerzése csupán a kiindulópont lesz, meg kell változtatni az egész hatalmi szerkezetet. De még az is lehet, hogy felbomlik az ellenzéki egység. Ám bármennyire elképzelhetetlennek látszott is a győzelem egy évvel ezelőtt, most nagyon is reális a siker reménye. Ez pedig bíztató mindenki számára, aki meg akarja gátolni, hogy Magyarország még jobban belecsússzék a tekintélyelvűségbe.
A Bloomberg írja: az Európai Bizottság elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány az alkotmánybírósághoz fordult, mármint hogy az döntse el, összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel az Európai Bíróság csaknem egy éve hozott ítélete, ami szerint sérti az uniós jogot a magyar menedékgyakorlat több eleme is. Ezt az igazságügyi biztos közölte budapesti látogatása végén. Reynders kiemelte: egyetlen tagállam sem vonhatja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét.
Csakhogy a tárgyalásokon nem ez volt az egyetlen vitás kérdés, ami megerősítette, hogy bomlik le a jogállam. Brüsszel azt is el kívánja érni, hogy a magyar fél ne módosítsa az ún. gyermekvédelmi törvényt, mivel az a nemi orientáció alapján diszkriminál.
A hírügynökség egy illetékest idéz, aki megerősítette, hogy az EU napokon belül beindítja a jogállami mechanizmus első szakaszát, vagyis levélben kér felvilágosítást Magyar- és Lengyelországtól, éspedig arról, miként óhajtják megakadályozni a visszaéléseket a gazdasági segélycsomag felhasználása közben. A Bizottság jelenleg a jogállami aggályok miatt visszatartja az ezermilliókat.
Ezt is a Bloombergben olvastuk: lassan elfogy az Európai Bizottság türelme Magyar- és Lengyelországgal szemben, mivel mindkettő folyamatosan semmibe veszi a jogállami normákat. Ezért az EU végrehajtó testülete azt javasolja, hogy az unió legfelső bírósága szabjon ki pénzbüntetést a Fidesz-kormányra, amiért az az EUB döntése ellenére sem változtatott gyakorlatán és törvénytelenül menedékkérőket vesz őrizetbe, illetve rövid úton visszazsuppolja őket Szerbiába.
Bajban az izraeli kémprogram gyártója, mert egy San Franciscó-i bíróság elutasította a cég fellebbezését, így indulhat a per érdemi része, márpedig nagyon valószínű, hogy közben kényes információkat kell közzé tennie a Pegasus vásárlóiról, illetve magáról a programról – tudósít a német Der Tagessspiegel. Az eljárást még két éve a Facebook kezdeményezte, mert szerinte az izraeli NSO jogtalanul használta a technológiai óriás Whatsapp-ját, és azon keresztül 1400 telefonra kapcsolódott rá észrevétlenül.
Az izraeli társaság idáig arra hivatkozott, hogy idegen kormányok megbízásából jár el, így ezért nem lehet felelősségre vonni. A jelentés hozzáteszi, hogy a tárgyalás alighanem hosszadalmas lesz.
Más országok számára vonzónak tűnhet, hogy a magyar kormány befagyasztotta a benzin árát, ám a történelmi tapasztalatok óvatosságra intenek – így a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Közgazdászok eleve nem szeretik, mert nem változtat azon, hogy nincs elég üzemanyag. A következmény az lehet, hogy még kevesebb áll belőle rendelkezésre és káosz alakul ki a kutakon. Sőt, feketepiac jöhet létre, ha egyesek megpróbálják kijátszani a maximumárat. De még az is előfordulhat, hogy a tilalom feloldása után az érintett cégek egyszerre érvényesítik az elhalasztott áremeléseket, így nagyot löknek az infláción.
Egy német szakértő azt mondja: az efféle kényszerintézkedések lenyomják a kínálatot, vagyis rontanak az ellátáson, ugyanakkor lendületet adnak az illegális kereskedelemnek. Példa rá az olajtermelő Venezuela, ahol 3 éve ugyanezt a megoldást alkalmazták, ám az lett belőle, hogy gondok támadtak mind a kitermelésben, mind az ellátásban.