Kőszeg városának egyik legértékesebb épülete – gótikus belső, barokk külső – a Szent Jakab templom. A mai épület elődje a minoriták egykori birtokán, az osztrák ostrom alatt, 1289-ben megsemmisült minorita rendház és templom helyén épült a 14. században.
A ma is álló épületrész szerkezetének, alaprajzi elrendezésének tanúsága szerint jelenlegi állapotát későbbi át-, rá- és hozzáépítéssekkel nyerte el.
Minthogy a szentély alaprajzi tengelye nem egyezik a főhajóéval, az épületnek csak ezt a részét tekinthetjük a legrégebbinek, amely már a 14. század közepén állt.
Gótikus elemekkel egy nagy átépítés eredményeként, 1403–07 között gazdagodott a templomépület. A két mellékhajó szélességének eltérése mindenképpen arra utal, hogy a bővítés több részletben valósult meg. A gyönyörű mérműves ablakok kiképzésében stiláris eltérések mutatkoznak.
A 15. században tűzvészek pusztították, az 1532-i török ostrom alatt is károsodott a templom.
A következő évszázad közepén látványos javításokat végeztek rajta, majd a 18. század elején, 1719-ben a belső tér máig szolgáló faragott padsorokkal, a következő esztendőben pedig új szószékkel gazdagodott; ma is megcsodálhatók eredeti helyükön. Végül 1807-ben egy újabb bővítés eredményeként két oldalt két-két mellékoltár fülkesorait építették az oldalfalakhoz; az épület oldalain barokkos toldaléképületek megjelenése tette Kőszeg legértékesebb templomépületét – stílusát tekintve – sokszínűvé.
A Szent Jakab vértanú apostolról elnevezett templom mára erősen megkopott állapotban várja a felfrissülését. Falaira nem tekintünk aggodalommal, hiszen Kőszeg városa a legnagyobb gondossággal tartja kitűnő állapotban belvárosa történelmi épületeinek sokaságát. A templom is sorra fog kerülni bizonyára hamarosan, ám a felújítással gigantikus feladat vár a mesebelien bájos városkára.
Bízunk abban, hogy ennek során az épület szép, egységes gótikus stílust kap, a főhajóhoz igazítva az oldalfalakon a sokkal későbbi mellékoltár-építmények külső megjelenését is.
A Szent Jakab templom – falai között nyugszik 1538 óta a legendás Jurisics Miklós kapitány két kisgyermeke, Ádám és Anna, és az 1679. július 18-án Kőszegen elhunyt „Murányi Vénusz” is, azaz (két férj után harmadikként) Wesselényi Ferenc nádor felesége Széchy Mária – e felújítás eredményeképpen továbbra is a város egyik legrégebbi, építészeti drágaköve marad.