A Nemzetközi Sajtóintézet már a kampányban is jelentést készített az akkortájt tapasztalt kampányközi anomáliákról, és a választások után azonnal munkához látott és most tette közzé a magyar kormánynak és az Európai Uniónak címzett javaslatait.
Célja, hogy segítse a független újságírás megerősítését. Néhány a nagynevű nemzetközi intézetnek a magyar kormánynak megküldött a javaslatai közül: ki kell dolgozni a piaci alapon működő független és sokszínű média helyreállításának hosszú távú stratégiáját, ami tisztán demokratikus alapelvekre épül, és ezzel egyidőben felszámolni az illiberális piaci gyakorlatot. Helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok megbomlott rendszerét, mert a parlamenti többség nem jelentheti azt, hogy a kormány kizárólagos akarata érvényesülhet.
Átláthatóvá kell tenni a közszolgálati média finanszírozását, és lefektetni a kiegyensúlyozott média alapelveit, feladatait, amelyek a közérdeket szolgálják. A műsorszolgáltatás állami szerveinek munkáját politikától függetlenné kell tenni. Ki kell alakítani a szakmai elvárásokat éppúgy, mint a szakmai felelősséget, hogy a tömegtájékoztatás pártatlan, kiegyensúlyozott legyen, amiben helyet kapnak a legkülönfélébb vélemények is, a másként gondolkodóké is. Véget kellene vetni annak a kettős irányításnak, amit a jelen pillanatban a Duna Média Műsorszolgáltató és az MTVA testesít meg. Az médiahatóság igazgatóságát olyan szakemberekből kell kiválasztani, akik garantálják a függetlenséget, az elszámoltathatóságot és transzparenciát a nemzetközi elvárásoknak megfelelően, hogy visszaálljon a közszolgálatiságba vetett bizalom.
Mindez vonatkozik szó szerint az MTI-re is, ahol meg kell szüntetni a folytonos és közvetlen politikai ellenőrzést. Ha a felsorolt normák sérülnek, akkor annak legyen következménye is. A teljesen eltorzított hirdetési piacon biztosítani kell a tisztességes versenyt. A KESMA kapcsán az intézet dokumentuma megjegyzi, hogy fel kell számolni a jelenlegi, egy kézben tömörülő médiakoncentrációt.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság gyakorlatát azonnal meg kell szüntetni, mert marginalizálja a független médiát. Az ott születő döntési folyamatot indokolni kell. Nem szabad korlátozni az újságírók mozgását és munkáját a parlamentben sem. Vissza kell állítani az olyan sajtótájékoztatókat, ahol nincs kivételezés a sajtóorgánumokkal, mindeki kap akkreditációt. A közintézmények és minisztériumok sajtóval való, eddig akadályozott közvetlen kapcsolatát vissza kell állítani. Ugyanez áll a kormányfő által tartott sajtótájékoztatókra is.
A Pegazus ügyet ki kell vizsgálni, hogy a hatalommal való, ehhez hasonló visszaélés ne történhessen meg, hogy az újságírókat ne lehessen megfigyelni. Az Európai Uniónak címzett ajánlások listájából: folytatni kell a kötelezettségszegési eljárást a Klubrádióval szemben alkalmazott önkényes és diszkriminatív intézkedés miatt, mert nem újították meg annak frekvencia-engedélyét. Alkalmazni kell a jogállami normasértés miatti szankciókat, azaz felfüggeszteni a támogatásokat a demokratikus értékrend, a sajtószabadság megsértése miatt. Mindezek céljából új törvényekre van szükség.
A Euronews számolt be arról, hogy Emmanuel Macron a rossz példának tartott Magyarországról beszélt strassbourgi kampányán hatalmas tömeg előtt, és méltatta a demokráciát és szabadságot. Közbekiáltott egy férfi, hogy „Le a köztársasággal!”, mire a francia elnök megjegyezte, nos épp erről beszélek, ön bekiabálhat nekem, s ez az alapvető különbség élni ma Franciaországban vagy Magyarországon. Hatalmas tapsot kapott.
Az angol nyelvű állami kínai hírügynökség, a CGTN (angol nyelvű kínai állami kábeltelevíziós hírszolgáltató) Orbán felcsúti házának kertje végébe épített futball-stadionról ír, ami minden jel szerint túl sok pénzbe került. Két dolog szembetűnő, hogy az 1700 fős falunak miért kellett 4000 férőhelyes stadiont építeni, a másik: miért áll szinte mindig üresen. A kínai ügynökség cikke megállapítja, ha ilyenekre költi a pénzt az Orbán-kormány, akkor nem kell csodálkozni azon, ha megvonják Magyarországtól az uniós támogatásokat. Mindezt annak kapcsán hozta fel példának a hírszolgáltató, hogy most hallgatták meg a jogállami eljárás keretében Varga Judit igazságügyminisztert, aki ezt az uniós procedúrát boszorkányüldözésnek nevezte és kijelentette: meg tudjuk védeni magunkat. Meg egyébként is: hagyja abba az Európai Unió a kettős mérce alkalmazását, Magyarország megbélyegzését.
A Newsweeknek nyilatkozott Márki-Zay Péter, s elmondta: bebizonyosodott, hogy a szavazófülkékben nem lehet legyőzni Orbánt. Mert az állami médiát az ellenőrzése alatt tartotta mindvégig. Még egy tökéletes jelölt sem tudta volna őt legyőzni, legyen az John Lennon vagy Jézus Krisztus, mert őket is gonoszként állította volna be a kampánypropaganda. Majd részletesen leírja a cikk, milyen tornyosuló akadályokat kellett volna legyőzni az ellenzéknek egy olyan közegben, ahol nem volt igazi versenyhelyzet. Ahol a pálya a Fidesznek lejtett. Az EBESZ jelentését is mérvadónak tekintve leírja, hogy nem volt átlátható a kampánypénzek mozgása. Nem véletlenül mondogatta és mondta el most is az ellenzéki kormányfőjelölt a riporternek, hogy csodának kellett volna történnie ahhoz, hogy le lehessen győzni Orbánt.
Nem az ellenzékben kell keresni a hibát, hanem abban az igencsak hatékony rendszerben, amit Orbán 12 év alatt tökélyre fejlesztett. Az ellenzéki stratégia működött Budapesten, de nem működött országosan. Új formula kell: a közvélemény és a politika bázisát alapjaiban kell megváltoztatni.
(helyben.hu) A State Department súyos emberi jogi hiányosságokat lát Magyarországon. Nyomul a populizmus Európában, lásd Franciaországot, viszont az EU el van szánva rá, hogy a magyaroknál megálljt parancsoljon az irányzatnak.
State Department Az amerikai külügyminisztérium 9 pontban foglalja össze hol tapasztalt nagy bajokat Magyarországon az emberi jogok ügyében. Az országjelentés, ami az idei globális helyzetkép része, megemlíti a többi közt az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetését, a Pegasus-botrányt, a Klubrádió hullámsávjának elvételét, a menekülteljárás következetes megtagadását, az LMBT-jogok korlátozását, a civil szféra megfélemlítését és visszaszorítását, valamint a romák elleni erőszak veszélyét.
Politico A svéd Európa-ügyi miniszter úgy ítéli meg Varga Judit két nappal ezelőtt brüsszeli szereplését, hogy a magyar politikus kifejezetten arrogáns volt és ez arra utal, hogy a magyar kormány alá lovat adott az újabb kétharmad. A miniszter többször is kifejezetten kihívó volt, megvádolta a többieket, hogy kettős mércét vetnek be az ország ellen, továbbá a választási sikerre hivatkozva igyekezett elfogadtatni a jogsértéseket. Ugyanakkor elengedte a füle mellett svéd kollégájának azt a kérdését: nem gondolja-e meg a magyar vezetés, hogy visszatérjen a csatlakozáskor tett kötelezettségvállaláshoz és megtartsa a közös normákat.
Christian Science Monitor A Fidesz sikere és a Le Pen előretörése folytán veszélybe sodródnak a közös európai értékek, amit csak tetéz, hogy megrendült a biztonság, illetve a gazdasági stabilitás – mutat rá a vezércikk. Így nagyon oda kell figyelni a populizmusra. Orbán és a francia elnök kihívója egyaránt a nacionalizmust és a lopakodó tekintélyelvűséget képviseli és mindketten oda vannak az orosz államfőért.
Az unió viszont bekeményített Magyarországgal szemben, mert ragaszkodik a jogállami elvekhez. Daniel Freund, aki a német környezetvédők delegáltja Strasbourgban, ezt úgy fogalmazta meg: nem lehetsz tagja egy klubnak úgy, hogy teszel a szabályaira, viszont az onnan kapott pénzt simán zsebre vágod. És bár a francia választás 2. fordulója előtt nyitott mind az ország, mind Európa jövője, az EU azért Magyarország kapcsán egyértelművé tette: meg kell tartani a demokratikus elveket. És ha a kormányok tisztességesek, akkor ennél semmi sem szavatolja jobban az egységet és az egyenlőséget.
Süddeutsche Zeitung Kívülről és belülről egyaránt támadás alatt áll a szabad világ. Az oroszok a háborúval és destabilizálással fenyegetik, Kína pedig azzal, hogy olyan megfigyelő államot alakít ki, amelyik tökéletesen felidézi az Orwell-féle 1984-et. A belső veszélyt a demokráciaellenes pártok testesítik meg. Időnként az az érzés támad, mintha az emberek besokalltak volna a szabadságtól.
Az antidemokratikus és populista pártok, lásd a Fideszt, az elégedetlenségre és arra játszanak rá, hogy sokan úgy érzik: az út szélén maradtak. Ily módon nem kizárt, hogy Franciaország a jogállam egyik bölcsője ugyan, ám rövidesen fasiszták, rasszisták, az orosz elnök csodálói és kegyencei állnak az élére.
Ám az jó, hogy a demokrácia már ennél sokkal nagyobb bajokból is kilábalt. Ugyanakkor Putyin rajtavesztett, mert hiába indított háborút, nem tudta megtörni a Nyugat egységét, sőt, erősítette. A demokráciák ismét rátaláltak saját értékeikre, ami az ilyen rendszerek erejét bizonyítja. Arról nem beszélve, hogy milyen szörnyű lenne bármi más alternatíva.
The Wall Street Journal Bár az orosz invázió súlyosan érintette Kelet-Európában az egykori szocialista országokat, ám míg a lengyelek és a baltiak egyértelműen elutasítják az orosz álláspontot, a magyarok, csehek és szlovákok már jóval több megértést tanúsítanak Putyin iránt. Olyannyira, hogy Magyarország és Szlovákia ellenzi az orosz földgáz és olaj importjának leállítását, ami súlyos akadály az újabb szankciók útjában. Ennélfogva mind nagyobb feladat, hogy a többiek meggyőzzék őket a közös irányvonal helyességéről.
The Guardian Az csak a szélsőjobb malmára hajtja a vizet, ha a politikai spektrum közepén lévő pártok a szélsőséges narratívát átvéve próbálnak teret nyerni – mutat rá egy most elkészült tanulmány, ami 12 nyugati országban mérte fel, miként alakultak az erőviszonyok az évek során a középpártok, illetve a radikálisok között. Az elemzés arra jutott, hogy nem érdemes koppintani a többi közt a bevándorlás ügyében a kemény elutasítást, mert abból csak az elméletet eredetileg meghirdető erők húznak hasznot. Tehát: aki vissza akarja szorítani őket, az ne a saját térfelükön akarjon győzni ellenük.
Die Presse Tizenöt európai tagállam arra szólította fel a Bizottságot, hogy ne fogja vissza az anyagi támogatást a megszállt területeken élő palesztinok számára. A kalamajkát a magyar Várhelyi Olivér bővítési biztos okozta, aki a 214 millió eurós segély folyósítása fejében el akarja érni, hogy töröljék a palesztin tankönyvekből az Izrael-ellenes kitételeket. Csakhogy mivel ennyi pénzt egyetlen más nemzetközi szervezet sem küld, kemény humanitárius válságot idéz elő, hogy a Gázai-övezetben és a Nyugati-partvidéken immár egy fél éve egy fityinget sem láttak Brüsszelből.