Magánszörfölés munkahelyről: jó ez így?

Mivel az alkalmazottak 90%-a naponta többször is használja az internetet, a legtöbb munkavállaló számára nehéznek bizonyul a magánélet és a munka szétválasztása egy átlagos munkanapon (és azon túl is). A mina közzétett Globális Adatvédelmi Jelentés szerint az internet-használóknak több mint fele (59%-a) dönt úgy, hogy elrejti közösségi médiás tevékenységét főnöke elől. Mi több, a titkolózás a kollégákra is vonatkozik: az embereknek csak a fele osztja meg online tevékenységét a munkatársaival.

Egy átlagos alkalmazott 13 évet és két hónapot tölt az életéből munkával. Ez az idő azonban nem teljes mértékben kapcsolódik a munkafeladatok elvégzéséhez vagy az előléptetések megszerzéséhez: a használók közel kétharmada (64%) ismeri el, hogy minden nap felkeres munkájához nem köthető weboldalakat is az irodában.

Nem meglepő, hogy a munkavállalók csaknem harmada ellenzi, hogy a munkáltatójuk is tudjon róla, hogy milyen webhelyeket látogat meg munkaidőben. Ugyanakkor, ami még érdekesebb, hogy minden második munkavállaló (52%) azt sem szeretné, ha a kollégái tudnának online tevékenységéről. A közösségi médiában folytatott tevékenység kevésbé számít magánterületnek, ezért alkalmasabb a kollégákkal való tartalommegosztásra – bár a főnökökre ez sem vonatkozik. Ez valószínűleg azért van, mert a munkavállalók félnek attól, hogy rontják a vállalatról kialakított nyilvános képet, vagy a személyzet eredményességének csökkenése miatti félelem okán a vállalat figyeli és rögzíti a munkavállalók közösségi médiás tevékenységét, és annak alapján karriereket befolyásoló döntéseket hozhat. Az ilyen gyakorlatok miatt a megkérdezettek csaknem kétharmada nem akarja nyilvánosságra tenni közösségi médiás tevékenységét sem a főnöke, sem a kollégái előtt.

További egyharmad nem szeretné üzeneteinek és e-mailjeinek tartalmát megosztani a munkáltatójával. A megkérdezettek 5%-a mondta azt, hogy pályafutása is visszavonhatatlanul károsodott a személyes adatok kiszivárgása következtében. Jól látható, hogy az embereket aggasztja, miként lehet kedvező belső hírnevet kialakítani, és a meglévő munkahelyi kapcsolatokat megóvni.

Mivel az online munka napjaink szerves része, a határvonalak egyre jobban elmosódnak munkahelyi és privát digitális életünk között. És ez se nem jó, se nem rossz. Így élünk a digitális korban. Észben kell tartani: munkavállalóként egyre óvatosabbnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit teszünk közzé a közösségi médiában, vagy milyen webhelyeket keresünk fel a munkahelyünkről. Egy félreértett internetes aktivitás visszavonhatatlan és hosszú távú hatást gyakorolhat még a leginkább ambiciózus munkavállaló jövőbeni karrierterveire is” – jelentette ki Marina Tyitova, a Kaspersky Lab vezető munkatársnője.

Néhány javaslat abból a célból, hogy a munkavállalók ne essenek internetes fenyegetés áldozatául munkahelyükön:

  • Ne tegyen közzé semmit, ami rágalmazó, obszcén, szerzői joggal védett vagy becsületsértő.
  • Vegye figyelembe, hogy a rendszergazdák legalább elméletben tájékozódhatnak a webböngészési szokásairól.
  • Ne zavarja, ne fenyegesse, ne diszkriminálja és ne sértse meg kollégáit, partnereit, versenytársait vagy ügyfeleit. Sem a közösségi hálózatokon, sem üzenetekben, sem e-mailekben, sem más módon.
  • Előzetes írásbeli engedély nélkül ne tegyen közzé képeket más alkalmazottakról, ügyfelekről, szolgáltatókról, beszállítókról vagy cégtermékekről.
  • Használjon célzott alkalmazást avégett, hogy a közösségi média és más személyes fiókjainak adatai ne jussanak illetéktelen kezekbe. Telepítsen megbízható biztonsági megoldást személyes eszközeinek védelmére.