Óvatos derűlátással tekinthetünk a Magyarországon takarítással foglalkozó vállalkozások adataira, miközben látszanak az ágazat gondjai is. A működő cégek számának csökkenése öt év óta megállíthatatlannak látszik. Tavaly 542-vel kevesebb ilyen vállalkozás működött az országban, mint 2014-ben – mondta tudósítónknak Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató vezető munkatársa.

A 2015–16-ban bekövetkezett látványos árbevétel-csökkenést 2017-ben már számottevő árbevétel-növekedés követte: meghaladta a 184 milliárd forintot. Még érdekesebb, hogy az időszakos munkaerőhiányra panaszkodó takarítócégek tavaly jó 2800-zal tudták növelni alkalmazottaik számát, miáltal már 45 ezernél is többen dolgoztak az ágazatban. Kérdés viszont, hogy ezt a növekedést a cégek nyereségességének növekedése, a munkaerőpiaci folyamatok változása, vagy a fekete foglalkoztatás visszaszorulása eredményezte-e.

Tekintettel a csekélynek mondható nyereségességre és az éles árversenyre, a szakmában továbbra is magas a cégfluktuációs index (CFI), ami tavaly már 16% fölött járt. Azaz: a működő vállalkozások számához mérten a megszűnő, vagy profilt váltó vállalkozások aránya az országos átlaghoz képest magasabb, és egy kis megtorpanást nem számítva, évről-évre emelkedik.

Kedvezőtlen képet mutat a végrehajtás alá kerülő cégek aránya, ugyanis emelkedett a múlt években, jelezvén, hogy sok piaci szereplő fizetési nehézségekkel küzd.

A Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) elnöke az idén januárban is szakmai ajánlásában tett javaslatot a 2019-i nettó takarítási óradíjakra. Ez alapján a kormányzat által bevezetett minimálbér- és garantált bérminimum–emelés hatásaira tekintettel a MATISZ 2500 Ft-os óradíjat határozott meg. A javasolt díj költségnemei:

  • a bér- és bérjellegű költségek – a takarítóiparra jellemző betanított takarító alkalmazottként, heti 5 munkanapon, állandó 1 műszakban történő foglalkoztatásával adódó költségek,
  • az alapbér összege egyenlő a 2019. évi garantált bérminimum összegével,
  • éjszakai és munkaszüneti napokra fizetendő pótlékok nélkül,
  • a január 1-jétől érvényes munkáltatói járulékok és járulékkedvezmény a szakképzetlen munkaerő alkalmazása miatt,
  • a január 1-jétől érvényes rehabilitációs hozzájárulás,
  • szakmai és piaci információkon alapuló tisztító- és kezelőszer, gép- és eszközamortizáció, illetve karbantartási költség, amely átlagos terheltségű irodaterületre vonatkozik, és amely költség speciális elvárások, pl. egészségügyi, kereskedelmi- vagy ipari területen számottevően emelkedhet.

Ha az ágazat szereplői sikeresen el tudják fogadtatni a megrendelőikkel a megemelkedett szolgáltatásai díjakat és mérséklődik az elsősorban a közbeszerzési piacon kialakult árverseny, van esély kedvező irányzat tendenciák folytatódására. Az addiginél magasabb szolgáltatási díjak elfogadtatása pedig lehetőséget teremthet a bérek emelésére, amely csillapítani tudja a jelenlegi munkaerő-hiányból okozta gondokat – összegezte elemzését a céginformációs szolgáltató munkatársa.