Magyar kérdés: a Fidesz nem lesz hűtlen az Európai Néppárthoz

A jövő héten minden bizonnyal szavaznak a 7-es cikkely Magyarország elleni alkalmazásáról a Sargentini-jelentés alapján. Evégett a civil szervezetek Brüsszelben bevetették magukat, mondván, ez az utolsó esély a demokrácia megmentésére – írja az Euractiv. Sőt, ezzel megkongatják a vészharangot a többi uniós ország számára is.

Erről beszéltek tegnap Brüsszelben az Amnesty International, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság képviselői, akik beszámoltak arról, hogy rajta vannak az ellenség listáján, hogy Soros zsoldosainak nevezik őket, és ezek után egészen biztos hazaárulónak is, de mindezek ellenére biztosak abban, hogy a várható döntéssel a magyar állampolgárok jól járnak. Illetve remélhetőleg ennek következtében beindul egy olyan uniós vita: milyen Európát akarunk is magunknak, és megmarad az esélye a kezdetben hirdetett értékrend megmentésének is.

Feltehetően sikerül ezzel egy időben megállítani azt a folyamatot, hogy más országok másolják Orbán illiberalizmusát. A kérdésre, hogy az Európai Néppártnak ki kellene-e zárnia soraiból a Fideszt, dr. Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője annyit mondott, nem akar egyetlen pártnak sem adni politikai tanácsokat.

Az olasz belügyminiszterrel, Matteo Salvinivel tervezett migránsellenes szövetségkötés ellenére a Fidesz továbbra is ragaszkodik a jobboldali-centrumpárti tagságához az Európai Néppártban, mi több erős és elkötelezett tagja kíván lenni a jövőben is – ezt nyilatkozta a Reutersnak Takács Szabolcs, uniós ügyekért felelős államtitkár. „Miért ne beszélhetnénk olyan emberekkel, akik hozzánk hasonló nézetet vallanak? S ebből nem következik az sem, hogy akkor automatikusan szövetségesek is lennénk.” Takács egyébként épp fordítva látja, azért bántja az Európai Unió a Fideszt, mert következetesen kiáll elvei mellett. Véget ért a migránscsata és most kezdik a másikat a 7-es cikkellyel. A Sargentini-jelentést a közelgő uniós választás kampányfogásának tekinti, s szerinte nem lenne szabad pártaktivistaként viselkedniük a különféle uniós intézményeknek. Takácsot idézve: „mi csöndben maradunk, mert tudjuk, hogy igazunk van, míg a másik oldal vádjai sok tekintetben egyszerűen hazugok”. 

Franciaország nem akarja finanszírozni és ezáltal erősíteni a populista Európát, nem akar fizetni sem Magyarországért, sem Lengyelországért – jelentette be a francia külügyminiszter, akit a lengyel Gazeta Wyborcza épp úgy idézett, mint az Euractiv.  Németországgal együtt közös migrációs tervet dogoznak ki, hogy így érkezzenek Salzburgba a szeptember 20-i uniós csúcsra, amit aztán ütköztetni fognak az Orbán–Salvini elképzeléssel. Igencsak kritikus hangot ütött meg, amikor úgy fogalmazott a francia miniszter, hogy minden népnek joga van saját vezetőit megválasztani, de nem akarnak közösséget vállalni olyanokkal, akikből kiveszett a szolidaritás elve. Haszonelvűeknek bélyegezte meg ezeket az országokat, amelyek tartják a markukat. Franciaország nem akar ilyen Európát magának, ezért nem hajlandó többet fizetni az uniós kasszába, ha miden változatlan marad. A 2020–27-i költségvetés tárgyalásának megkezdésekor ezeket a kérdéseket tisztázni kell, és az Európai Bizottságnak a jogállami normák megtartásához kell kötnie az uniós alapok kifizetését, ellenkező esetben a felfüggesztését.

A költségvetési bizottság egyébként azon dolgozik, hogy elég legyen a többségi döntés is egy-egy határozat vagy verdikt elfogadásához, s ezzel megakadályozzák, hogy Magyarország vagy Lengyelország vétója ellehetetlenítse az uniós döntéshozók munkáját.

Az óceánok műanyag-szennyezettségére figyelmeztető kampány elérkezett a Tiszához is. Az Ukrajnából beáramló és rajtunk keresztül Romániába jutó műanyagok több méteres magasságban torlódtak fel – írja az AllAfrica portál, ami a Nairobi keltezésű ENSZ-környezetvédő programot követi. Négyszáz önkéntes vállalkozott a folyó megtisztítására. Szatmárcsekétől egészen Tiszamogyorósig legalább 10 tonna műanyag szemetet szedtek össze – a saját készítésű csónakokkal és gyakorlatilag a saját „búvárruhájukban” küzdve az elemekkel. Ennek felét egy belga cég bútorkészítésre újrahasznosítja, másik felét pedig korábbi funkciójuknak megfelelően kívánják újra feldolgozni – pl. PET-palackokká. Versenyt szerveztek: 7 országból érkeztek hazánkba környezetvédők: Indiából, Olaszországból, Morokkóból, Norvégiából, Szerbiából, az Egyesült Királyságból és Amerikából. Szomorú, de a versenyzők büszkén jelentették, hogy egy nap alatt 80 zsák szemetet halásztak ki a Tiszából.