Általában egy-két nap, mire a magyar hírek megérkeznek a nemzetközi sajtóba, de korántsem ez a helyzet, ha Magyar Péterről van szó. Debreceni kampány-nagygyűlését szinte azonnal hozta minden mérvadó külföldi portál – s Amerikában is nagy figyelmet szentelnek neki. Például az Amerika Hangja az újdonsült politikustól vett idézetekkel támasztja alá, hogyan képzeli el a korrupció felszámolását és az ennek nyomán várható magasabb életszínvonal megteremtését.

Magyarnak az ellenzékhez is volt szava, amelyik évek óta azt mondja, nem lehet vidéken meggyőzni az embereket. Most ő ennek az ellenkezőjét mutatta be nemcsak a Fidesz legerősebb bástyájának tartott városban, Debrecenben, hanem a múlt napokban lezajlott vidékjárásán is. A Voice of America-nak nyilatkozó asszony azért találja Magyart hitelesnek, mert a Fidesz legbelső köréből érkezett.

Beszámolt a brit The Guardian meg az osztrák Der Standard is az anyák napján tartott debreceni tüntetésről. Ez utóbbi Magyarnak az orbáni korrupció elleni jelszavait emelte ki. Megemlítette, hogy a nagygyűlés előtti éjszaka Debrecen volt polgármestere, az Orbánhoz hűségesen simuló Kósa Lajos vezetésével Magyart lejárató plakátokkal árasztották el a debreceni belvárost.

Idézi a nemzetközi sajtó a debreceni szónokot, aki szerint az ország Orbán családi részvénytársasága. Kiemeli: miután Orbánék háborúpártinak titulálták őt, azaz Magyart is, ezért szükségét érezte, hogy elmondja, pártja a békét sürgeti, mielőbbi béketárgyalásokat kell kezdeményezni Oroszország és Ukrajna között.

Kína a növekvő európai befolyását szeretné „büszkén demonstrálni” a vasárnap Párizsban kezdődött, majd Szerbiában folytatódó és Magyarországgal záródó elnöki körvizittel – írja a The New York Times. A Fehér Ház úgy tekint erre a törekvésre, mint ami a nyugati szövetségeseket is igyekeznék megosztani, ellenségeskedést szítani. Hszi Csin-ping egyébként nem véletlenül időzítette szerbiai útját május 7-ére, mert a délszláv háború idején, éppen 25 éve ezen a napon találták el a NATO-bombák a belgrádi kínai nagykövetség épületét. A kínai elnök erre akarja emlékeztetni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét.

Érdekesség, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csatlakozik a francia–kínai tárgyalásokhoz – ahol bizonnyal Ukrajna is téma lesz – azért, hogy a többi között meggyőzzék Pekinget arról, vegyen részt a (a tervek szerint) június közepén Svájcban rendezendő nemzetközi békekonferencián. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ki mellett teszi le voksát Kína.

Miután tavaly már a 10. évfordulóját ünnepelte az „Egy övezet – egy kezdeményezés”, ezért érdemes még szorosabb kapcsolatot kiépíteni Kínával – jelentette ki Nagy Márton a Xinhua központi kínai hírügynökségnek adott interjújában – közvetlenül a kínai elnök magyarországi látogatása előtt.

Felsorolta a nemzetgazdasági miniszter az ismert szólamokat, hogy ez a kapcsolat azért is jó, mert a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épül. Így lett Magyarország Kína európai banki központja, hisz a Bank of China egyre több fiókot nyit. A miniszter dicsérte Kína stratégiai beruházásait, jó választásnak tartva az elektromos autógyártás európai fellegvárának kiépítését Magyarországon. Ugyanakkor aggályát fejezte ki, hogy Brüsszel vizsgálatot indított Kína ellen az uniós szubvenciós normák lehetséges megsértése miatt. Félő ugyanis, hogy extra adókat vet majd ki a kínai elektromos autókra – mondta, ami nyilvánvalóan jócskán rontaná a magyar profitrészt is – utalt ezzel az írás szerzője a gyorsan terjeszkedő kínai autó és akkumulátorgyártásra.

A Budapest–Belgrád közötti vasútépítés kapcsán viszont nem hozta szóba annak elképesztő költségeit. A Nagy Márton által felsorolt együttműködési területek közül kiemelendők a tőkebefektetések, a zöldenergia, a mesterséges intelligencia és a logisztikai fejlesztések.

Szijjártó magyar külügyminiszter ismét egyeztetett az ukrán elnök kabinetfőnökével, Andrij Jermakkal – olvasható az Interfax ukrán kiadásában. Részletek nem tudható meg a szűkszavú közleményből, csupán ennyi: az ukrán–magyar konfliktusok elsimításának előremutató jele, hogy nem először tárgyalnak az együttműködés lehetőségeiről…

Hosszú és gazdag múltra tekintenek vissza a német–magyar üzleti kapcsolatok, azonban az utóbbi években változott az orbáni politika, aminek lényege, hogy inkább elűzi, semmint megtartaná a külföldi (értsd: nyugati!) befektetőket. Az adópolitika, a jogi szabályozás megkeseríti és elijeszti a német befektetőket is – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség, tudósítván a berlini Német Keleti Üzleti Társaság alelnöke véleményéről. Az utóbbi három évben harmadával csökkentek a német befektetés, hanyatlásnak indult a magyar gazdaság és az új sztárpolitikus (Magyar Péter) népszerűsége látványosan nő a júniusi választások előtt. Mindez figyelmeztető jel az Orbán-kormány számára.

Végül egy szintén fontos magyarországi esemény, az Élet Menete nemzetközi visszhangjáról: a 89 esztendős dr Köves Péter, aki holokauszt-túlélőként elől haladt, azt nyilatkozta a The Times of Israel lapnak, hogy a 2023. október 7-i Hamasz-támadás után felfoghatatlan számára a sok helyen érzékelhető antiszemitizmus. Gázában élő palesztin szélsőségeseknek haladéktalanul át kellene adniuk a túszokat Izrael számára.