Magyar tizenéves tudósok Európa legjobbjai között

A hétvégén rendezték meg az Európa Unió nevében a rangot adó tehetségkutató és -kiválasztó, négyfordulós verseny döntőjét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét. Ez alkalommal világ 34 országából érkezett középiskolások versenyeztek, végül három magyar fiatal különdíjban részesült.

A jó néhány tízezer, 14–20 évesből kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a múlt tanévben megrendezett ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette:

# Balázs Gábor Gergő (Ócsai Bolyai János Gimnázium); pályázata: Láthatatlan kísérő nyomában egy egzotikus csillagrendszerben;

# Seitz Erik (Pannonhalmi Bencés Gimnázium); pályázata: Az epitheliális-mezenchimális átmenet (EMT) új, többsejtes hálózatos modelljének kifejlesztése és új, potenciális gyógyszercélpont megtalálása a hibrid-EMT-nek a modellbe építésével;

# Radó János(Hajdúböszörményi Berzsenyi Dániel Gimnázium), pályázata: PenAlone.

A 2019/20. évi hazai verseny győztes munkái, a tavaly elmaradt európai döntő helyett, külön szekcióban, ugyancsak részt vehettek az idei európai döntőn:

# Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával – mély neurális hálók és mesterséges intelligencia a számítástechnikai képelemzésben; pályázó: Ecsedi Boglárka, Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium;

# Távirányítható Mars-járó készítése (pályázó: Rózsavölgyi Mátyás, Perint-parti Waldorf Általános Iskola és Gimnázium).

A kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vettek részt, ahol a nemzetközi zsűri a velük folytatott beszélgetések alapján alakította ki a végleges sorrendet. Az idén mind a kiállítást, mind a zsűrizést online rendezte meg a Salamancai Egyetem.

Az EU Fiatal Tudósok Versenyének idei döntőjén 34 országból, 114 pályázóversenyzett egymással. Az Európai Bizottság Joint Research Centre különdíját Ecsedi Boglárka nyerte el. Dolgozatából megtudható, hogy az óceánok partján létezik egy gyorsan változó veszélyes természeti jelenség, a visszaáramlás, amely többnyire lapos partok mentén alakul ki. A felismerésük nehézségéből és kialakulásuk kiszámíthatatlanságából adódóan világszerte rengeteg halálesetet okoznak. A kutatás célja egy olyan alkalmazás fejlesztése volt, ami segíti a visszaáramlások felismerését. A végeredmény egy okostelefonon használható működő algoritmus lett: az eddigieknél 11%-kal pontosabb detektálást tesz lehetővé.

A Salamancai Egyetem rákkutató központjának (CIC) különdíját Seitz Erik kapta, miután részt vett az epitheliális-mezenchimális átmenet új, többsejtes hálózatos modelljének kifejlesztésében. A modellbe a saját munkájaként a hibrid EMT-állapotot építette be. Ennek alkalmazásával egy új, potenciális gyógyszercélpontot, a konstitutív fotomorfogenezis 9 szignaloszóma (CSN) fehérjét tudta azonosítani. A modellt és a modellben alkalmazott szimulációkat igen széles körű és megbízható biológiai adatsorok alapján építették fel, így a kapott eredmény (CSN mint potenciális gyógyszercélpont) nagyon jó kiindulási pontja lehet célzott, proof-of-concept jellegű kísérleteknek.

Balázs Gábor Gergő Wolfram Kutatói Díjban részesült, miután sikeresen pontosította egy különleges, szubtörpe-vöröstörpe kettőscsillag periódusát. Ilyen csillagászati rendszerek vizsgálata az idő mérésében lehetnek segítségünkre, leginkább a Föld lassuló forgása miatti szökőmásodpercek beiktatásánál, továbbá űrtávcsövek fedélzeti óráinak pontoságát is lehet ellenőrizni földi távcsövek támogatásával.