Már 100 nap sincs hátra az egész kontinens jövőjét meghatározó, alapvető fontosságú, európai parlamenti voksolásig. Brüsszelben ma közzétették az első becsléseket arról, milyen lehet az új, május végén esedékes választások után a friss Európai Parlament összetétele. A felmérések alapján a mainál felaprózódottabb lehet a testület, amelynek létszáma Nagy-Britannia várható kiválása miatt ráadásul csökkenni fog. A legnagyobb pártcsalád továbbra is az Európai Néppárt maradhat.
Az Európai Parlament most először tette közzé – nemzeti felméréseken alapuló – elemzésének ereményét. A számok helyi, országos közvélemény-kutató intézetek vizsgálatán alapulnak, a becsléseknél tehát tudatosan nem használnak fel politikai pártoktól vagy intézményektől származó adatokat.
A felmérések eredményét összegezve az a kép rajzolódik ki, hogy a következő Európai Parlament minden eddiginél felaprózódottabbá válhat. Az egyes pártcsaládok mandátumszáma csökken, ám ez érthető is, hiszen Nagy-Britanniának az EU-ból történő, március végén esedékes távozása miatt az Európai Parlament összlétszáma is fogyatkozik, az eddigi 751 helyett csak 705 képviselő ül majd a padsorokban. (A britek mandátumainak egy részét szétosztják a jelenlegi tagállamok között, más részét pedig a jövőben csatlakozó, új tagok részére tartják fenn. Magyarország esetében viszont nem változik a jelenlegi mandátumszám.)
Az új Európai Parlament várható összetétele (nagy pártcsaládok)
Pártcsalád Jelenlegi mandátumszám Várható mandátumszám
EPP 217 183
S&D 186 135
ALDE 68 75
ENF 41 59
ECR 75 51 (konzervatívok)
Zöldek 52 45
Az Európai Parlament képviselőit első alkalommal éppen az idén 40 éve, 1979. június 12-én választották meg. Az idei választás a politikai légkör, az Egyesült Királyság várható távozása, és a válaszra váló politikai és a tagállamok összességét érintő kérdések miatt a Parlament történetének legfontosabb választása lesz. A választók államonként eltérő időpontban, május 23–26. között járulnak az urnákhoz és döntenek Európa jövőjéről; hazánkban a voksolás – a hagyományoknak megfelelően – vasárnapra, május 26-ra esik majd.
A mostani becslések alapján – akárcsak eddig – csökkenő mandátumarány mellett is a kereszténydemokrata irányvonalú Európai Néppárt (EPP) rendelkezhet majd a legtöbb hellyel a megújuló Európai Parlamentben, ehhez a pártcsaládhoz tartozik a Fidesz is. E tömörülés a múlt hetekben már megnevezte jelöltjét a parlament elnökének személyére: eszerint a posztot jelenleg betöltő, luxemburgi Jean-Claude Juncker helyére a német Manfred Weber léphet.
Részvételi arány a korábbi voksolásokon (%)
1979 62
1984 59
1989 58,4
1994 56,7
1999 49,5
2004 45,5
2009 43
2014 42,6
A második legerősebb csoportosulás az S&D, a szocialista-szociáldemokrata tömörülés lehet, a harmadik pedig a liberálisok-demokraták koalíciója (ALDE). Igaz, a jelenlegi felmérés gyengéje, hogy sok párt szerepel az „Egyéb” kategóriában, náluk – például Emmanuel Macron francia államfő mozgalmánál – egyelőre nincs még hivatalos döntés arról, melyik pártkoalícióhoz tartoznának.
A brüsszeli illetékesek egyik legfontosabb célja, hogy a választás a lehető legnagyobb résztvétellel történjen majd, az első, 1979-es voksolás óta ugyanis (amikor még 62 százalék volt e mutató) fokozatosan és folyamatosan csökkent a résztvételi arány, amely legutóbb, 2014-ben már alig érte el a 42 százalékot, tehát a szavazásra jogosultak fele sem vette a fáradtságot, hogy urnákhoz vonuljon. A közfigyelmet erősítendő, a Parlament mostantól április végéig két hetente, május elejétől pedig már minden héten nyilvánosságra hozza a szavazati szándékokról szóló, frissített adatait.