Az Európai Parlament ipari, kutatási- és energiaügyi bizottságában az európai fúziós programokért felelős magyar EP-képviselő munkalátogatáson tekintette meg az uniós koordinációval létrejött JET-et, az energiaellátás kihívásaira választ adó európai fúziós energiához vezető első lépcsőt. A JET a brit Cullham Központban működő tudományos reaktor, amely energiát nem termel, ellenben párhuzamosan 40 EURATOM tagszervezet 350 tudósának szolgál nélkülözhetetlen kutatóhelyül. A kísérleteknek és méréseknek otthont adó JET, amelynek büdzséje az európai atomkutatásra szánt összeg fele, az első lépés a ténylegesen áramot termelő, az unióban elsőséget élvező fúziós reaktor, az ITER felé vezető úton.
Herczog a látogatásakor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország is részt vesz a JET berendezésen folyó fúziós kutatásokban. A képviselő szerint a csaknem 70 tagot számláló hazai fúziós közösség nemcsak tudományos, de gazdasági értelemben is értékteremtő, hiszen a múlt években az európai és ázsiai nagy berendezések sorra növelik beszállítói megrendeléseiket a magyar laborok, döntően a KFKI javára. A magyar közösség elismertségét jelzi, hogy az eddig eldöntött kutatási pályázatokban a 8., összegben pedig az 5. vagyunk, ami számos nagy ország teljesítményét megelőzi. Herczog szerint az egyetlen probléma az lehet, hogy az évente legalább egymillió euró körüli támogatással járó pályázatok hazai önrészforrása jelenleg kétséges.
A magyar tudósok észrevételeit tolmácsolva Herczog hozzátette, hogy a politika a legtöbbet azzal segíthet, ha a 2014-ben kezdődő Horizont 2020 tudományos keretprogramban az atomkutatások ma még komplikált szervezeti struktúráját egyszerűsíti, javítja az európai szintű integrációt, növeli a mobilitást, valamint az EU-s és nemzeti források koordinált felhasználását az eddigieknél jobban segíti.