Magyar–iráni közös bélyeg jelenik meg – jászok és alánok

Az alán eredetű jászok a 13. század elején, a tatárok elől menekülve, a török származású kunok kísérő népeként érkeztek a Magyar Királyság területére 1239-ben. A betelpülő jászok központi lakhelye kezdettől fogva a mai Jászság lehetett, de kisebb-nagyobb csoportjaik szétszóródtak a korabeli Magyarország több területén, pl. Jászfalu (Komárom megye), Udal (Bars megye). Nyelvemlékeik alapján a jászok az indoeurópai népek indoiráni törzsébe, azon belül a sztyeppi irániak közé tartoznak. Eredeti ász/i nevük szláv vagy csuvasos török közvetítéssel bővült a szókezdő j hanggal. A jászok tehát nyelvrokonságban állnak a mai iráni néppel. 

A 19. században – a nagy utazók és kutatók munkásságához kapcsolódóan – vált gyakoribbá a két ország közötti kapcsolatfelvétel. India és Tibet felé haladva Körösi Csoma Sándor is eltöltött pár esztendőt Teheránban és igen jól megtanult perzsául. Vámbéry Ármin életműve szorosabban kapcsolódik a turkológiához, és az 1860-as évek elején Perzsiába is ellátogatott. Élményeiről élvezetes stílusú, szarkasztikus és humoros útinaplót írt, melyben 19. századi, romantikus szemszögből mutatja be Iránt. Az iráni magyar utazók közül a magyar orientalisztika ragyogó csillaga a 20. századi Stein Aurél. A tudós az 1930-as években végzett több helyen is ásatásokat Nyugat-Iránban. 

A november 10-én megjelenő bélyeg tervezési munkálataiban a Jász Múzeum volt a Magyar Posta Zrt. segítségére. Az intézményt 1874. december 24-én avatták fel. Meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság kulturális életében. Szakmai támogatást nyújt a térségi honismereti szakkörök, helytörténeti gyűjtemények és tájházak munkájához. Együttműködik a Jászság kulturális, oktatási intézményeivel, civil szervezeteivel. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy húszezer látogató tekinti meg; kedveltek és nagysikerűek a különböző rendezvények is. 1999-ben elnyerte „Az év múzeuma” címet. (Forrás: Jász Múzeum.)

A 80 Ft-os címleten Yazdi Termeh-motívumok, a 240 Ft-os címleten pedig jász hímzésmotívumok láthatók. Az alnyomatot mindkét bélyegkép esetében az adott ország nemzeti lobogójának színei alkotják, a feliratok pedig ma-gyar és perzsa nyelven is megtalálhatók rajtuk. A sorozathoz tartozó alkalmi borítékot jász hímzés (tulipános rozmaring saskörmökkel) díszíti. Az alkalmi bélyegzőn a bélyegsor magyar és iráni motívumainak grafikai ötvözete stilizáltan jelenik meg. A bélyeget Baticz Barnabás tervezte, sokszorosította a Pénzjegynyomda.