A hazánk gazdasági teljesítményét nagymértékben befolyásoló Európai Unióban kedvező és kedvezőtlen folyamatok egyaránt megfigyelhetőek voltak az elmúlt hónapokban. A reálgazdasági folyamatokat tekintve az ipari termelés megelőző év azonos hónapjához mért növekedési üteme a februári 7,5%-ról májusra 4%-ra mérséklődött. A kiskereskedelmi forgalom szezonális hatásoktól megtisztított szintje májusban alacsonyabb volt, mint januárban. A munkanélküliség ezzel szemben az éven belül és éves összehasonlításban is csökkenő tendenciát mutat: a munkanélküliségi ráta májusi, 9,3%-os értéke 0,4 százalékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

 

A magyar ipar január–májusi időszakra mért bruttó kibocsátása 10%­kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A termelés növekedését továbbra is az exportértékesítés emelkedése alapozta meg: az év első öt hónapjában 14% volt. A belföldi értékesítések volumene ezzel szemben 4,0%-kal mérséklődött a bázisidőszaki, 2010. január–májusi szinthez képest. Az időszakon belül a munkanaphatástól megtisztított havi volumenindexek – a bázisfolyamatokkal is összefüggésben – ugyanakkor azt jelzik, hogy a termelés és az export jellemzően egyre kisebb mértékben bővül. (A májusi termelés volumene mindössze 2,6%-kal, az exporté 6,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.)

 

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar termelési volumene az első öt hónapban 11%-kal nőtt, míg az energiaszektor kibocsátása szerényebb mértékben, 0,8%-kal emelkedett. A kis súlyú bányászat termelése 16,5%-kal volt több, mint egy évvel korábban.

A termelés első öthavi volumene szinte valamennyi feldolgozó-ipari alág esetében magasabb volt, mint egy évvel azelőtt. A tizenhárom alág közül hétben kétszámjegyű növekedés következett be. Az ipari termelésből a legnagyobb arányban, 17–17%-kal a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alág részesedett, amelynek termelési volumene 13, illetve 8,5%-kal magasabb az egy évvel azelőtti szintnél. A két alág termelési értékének több mint kilenctizede kivitel, az exportértékesítésének növekedése hasonló mértékű volt, mint a termelésé. (A két alág teljesítményének változása meghatározó az ipari export alakulása szempontjából, miután annak a fele.) A termelésből 9%-kal részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásának volumene ezzel szemben alig változott, mindössze 0,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A közepes súlyú gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a kohászat, fémfeldolgozásban 15, illetve 17%-kal nőtt a termelés volumene. A kisebb súlyú alágak közül a textil- és bőriparban – a január óta tartó növekedésnek köszönhetően – átlagosan 31%-kal emelkedett a termelés az egy évvel korábbi időszakhoz képest, elsősorban a kivitel kedvező alakulásának következtében.

A legalább 5 személyt foglalkoztató vállalkozások körében az egy főre jutó ipari termelés idén január–májusban 4,8%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A termelékenység növekedése az alkalmazásban állók számának 5,1%-os emelkedése mellett következett be. Májusban az új rendelések volumene 4,3%-kal volt magasabb a tizenkét hónappal azelőttinél. A rendelésállomány május végi szintje közel ötödével nőtt a tavalyihoz képest.

 

Az ipari termelés növekedése az év első öt hónapjában az ipari termelői árak 5,2%-os emelkedése mellett ment végbe. A belföldi értékesítés árszínvonala 7,4%-kal emelkedett, mintegy 4 százalékponttal nagyobb mértékben, mint az exportértékesítésé. A belföldi értékesítés nagyobb mértékű árnövekedése nagyrészt azzal magyarázható, hogy a jelentősebb drágulással jellemezhető ágazatok (kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, valamint az élelmiszeripar) az értékesítés ezen irányából nagyobb arányban részesednek, mint az exportból.

 

A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 2011 első öt hónapjában 43%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a nagyobb mértékű növekedés – leginkább a gabonafélék, a burgonya és a gyümölcsök nagymértékű áremelkedése miatt – a növényi termékeket jellemezte (60%), de az élő állatok és állati termékek esetében is jelentős áremelkedés volt megfigyelhető (16%).

Az építőipar termelési volumene január–májusban 8,3%-kal (ezen belül májusban 4,4%-kal) maradt el az egy évvel korábbitól. A termelési érték 57%-át képviselő épületek építése építményfőcsoport teljesítménye 5,8%­kal, az egyéb építményeké 11,4%-kal csökkent 2010 azonos időszakához képest. Az első öt hónapban 32%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, így a május végi szerződésállomány mintegy 35%-kal kisebb volt a 2010. májusinál.

 

2011 január–májusában 2,5 millió vendég 6 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 4,2, a vendégéjszakáké 3,6%-kal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A növekedést szinte teljesen a külföldi forgalom élénkülése okozta. Összességében a szállástípusok közül kizárólag a szállodáknál mutatkozott – erőteljes, 8,3%-os – növekedés a vendégéjszakák számában. A javulást az is tükrözte, hogy a szállodai szobakihasználtság 41% volt, 2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül a májusi folyamatok ugyanakkor a tendencia megtorpanását jelzik: az ötödik hónapban a külföldiek vendégéjszakáinak száma 2,8, a belföldieké 10,4%-kal visszaesett 2010 májusához képest.

 

A külkereskedelmi termékforgalomban a 2011. január–májusi időszakra vonatkozó első becslés szerint az export euróértéke 20%-kal, az importé 19%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg az első öt hónapot közel 3,3 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 956 millió eurós növekedés az előző év azonos időszakához képest.

 

2011 első négy hónapjában a kivitel volumene 16, a behozatalé 14%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az időszakon belül a forgalom növekedési üteme hónapról hónapra mérséklődött. Az első négy hónap átlagában az export forintárszintje 5,4%-kal, az importé pedig 5,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, amely révén a cserearány lényegében nem változott.

 

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 első öt hónapjában megegyezett az egy évvel korábbival. Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatástól megtisztított volumene májusban 0,5%-kal volt magasabb. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai január–májusban az előző év azonos időszakához képest stagnáltak, ugyanakkor a csoporton belül a kisebb súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem forgalma 3,2%-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek eladási forgalma – a tavalyi 3,8%-os csökkenés után – az idén lényegében nem változott. A forgalom több mint egytizedét adó bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem eladásai 2,8%-kal csökkentek, a forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem és a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem forgalma 9,1, illetve 0,8%-kal csökkent. A tavalyihoz képest több mint kétszer akkora (5,3%) volt a forgalomnövekedés mértéke a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelemben, míg a tavaly ilyenkor stagnálást mutató gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem forgalma 3,1%-kal nőtt. Az üzemanyag-forgalom eladási volumene – a 2010. január–májusi 9,4%-os csökkenés után – ez év első öt hónapjában szerény mértékben, 0,3%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

 

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai a tavaly ilyenkori jelentős (29%-os) visszaesés után idén január–májusban 2,9%-kal maradtak el az előző év azonos időszakitól.

 

A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011 első öt hónapjában a születések száma 9,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a születési arányszám pedig 9,2 ezrelékről 8,3 ezrelékre mérséklődött. A halálozások száma ezzel egyidejűleg 2,6%-kal emelkedett, így a halálozási arányszám 13,2 ezrelékről 13,6 ezrelékre nőtt. Az időszak során megközelítőleg 34 300 gyermek született és 56 200 fő hunyt el, így a természetes fogyás 21 900 főt tett ki, 30%-kal többet, mint egy évvel korábban. Május végén a népesség – részben becsült adatok alapján számított – lélekszáma 9 millió 969 ezer fő volt.

 

A 2011. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 754 ezer volt, 27 ezerrel (0,7%-kal) több, mint esztendővel azelőtt. (A növekedés ezen mértéke mintavételi hibahatáron belülinek számít.) Az 55,4%-os foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal magasabb, mint a 2010. március–májusi. A foglalkoztatottság növekedése teljes egészében a férfifoglalkoztatottak esetében tapasztalt folyamatokkal magyarázható, körükben a foglalkoztatottsági ráta 60,5%-ra emelkedett. A nők közül lényegében minden második volt foglalkoztatott a március–májusi időszak átlagában, ami a korábbival gyakorlatilag megegyező arány.

 

A március–májusi időszak során a munkanélküliek száma és aránya – a munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján, szintén a 15–64 éves korcsoportot tekintve – 466 ezer főt, illetve 11%. A munkanélküliek száma 17 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta fél százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama több mint másfél év volt.

 

Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint a 2011. január–májusi időszak átlagában 2 millió 667 ezren álltak alkalmazásban a nemzetgazdaságban, 10 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Az első öt hónap átlagában a nemzetgazdaság egyes területeit ellentétes irányú folyamatok jellemezték, ugyanis a legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazottak száma (1 millió 838 ezer fő) 2,4%-kal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (727 ezer) 4,7%-kal csökkent az egy évvel azelőttihez képest. Ez utóbbi létszámcsökkenés hátterében a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása húzódik meg, a közfoglalkoztatás nélkül számolt 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–májusival. A nonprofit szférában 103 ezren álltak alkalmazásban, 2,6%-kal többen, mint 2010 első öt hónapjában.

 

2011. január–májusban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 211 300 forint volt, ez nominálisan 3,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset összege 140 400 forint volt, ami 5,1%-os növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások területén 144 ezer forint, a költségvetésben 132 900 forint, míg a nonprofit szférában 124 400 forint volt a kézhez kapott bér összege. A versenyszférában és a nonprofit szférában (8,4 és 6,7%-os) növekedés következett be, a költségvetés területén ellenben – a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés januári és márciusi kifizetése miatti bázishatás következtében – a nettó keresetek 2,9%-kal csökkentek. (Az időszakon belül áprilisban nagyobb, májusban kisebb mértékben emelkedtek a havi nettó bérek.) A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése okán a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesültek, a juttatás mértéke havonta átlagosan 5300 forintot tett ki, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 43%-át érintette. Ez az intézkedés a szféra bruttó keresetének csökkenését (2,4%) 1,1 százalékponttal mérsékelte.

 

A fogyasztói árak áprilisig hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben haladták meg az egy évvel korábbi szinteket, az utolsó két hónapban viszont a növekedési ütem lassulása volt tapasztalható. Júniusban az infláció 3,5%-os volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb, mint áprilisban, ez egyben az elmúlt két év legalacsonyabb ütemét jeleni. Az első félév átlagában 4,1%-os volt a növekedés, tavaly ilyenkor 5,7%. A legnagyobb mértékű drágulás továbbra is az élelmiszerek esetében következett be, amelyek árai átlagosan 7,8%-kal voltak magasabbak, mint 2010 első felében. Ezen belül az idényáras élelmiszerek fogyasztóiár-növekedése az év eleji nagyarányú (20%-ot meghaladó) emelkedéshez képest hónapról hónapra lassult, júniusban 4,3%-os árcsökkenésbe váltott át, így január–júniusban átlagosan 17%-os volt a drágulás. Az első félévben az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a háztartási energia (6,3%) és az egyéb cikkek, üzemanyagok ára (6%) is, miközben a jármű-üzemanyagok árának emelkedése lassult. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek ugyanakkor az árak a ruházkodási cikkek (2,4%) és a szolgáltatások (2,1%) esetében. A szeszes italok, dohányáruk fogyasztói árai a félév átlagában lényegében megegyeztek az egy évvel korábbival, míg a tartós fogyasztási cikkek piacán 1,4%-os árcsökkenés következett be. A nyugdíjasok fogyasztását reprezentáló kosárért 4,8%-kal kellett többet fizetni a 2010. január–júniusihoz képest.

 

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2011 első félévében 1035 milliárd forint volt, lényegében ugyanannyi, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás bevétele 6,1, kiadása pedig 7,1 billió (7,1 ezer milliárd) forintot tett ki, 2%-kal kevesebbet az egy évvel korábbiakhoz képest. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 115 milliárd forinttal javult, amely révén a hiány 907 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában ugyanakkor romlás következett be, a 189 milliárd forint összegű deficit 146 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A legkisebb mértékben, 31 milliárd forinttal az elkülönített állami pénzalapok egyenlege változott, aminek eredményeképpen a szufficit 62 milliárd forintra nőtt.

 

A kormányzati szektor eredményszemléletben számított, első negyedéves egyenlege 2,2 billió forint többletet mutat. Az 5,5 billió forintot jelentő bevételből a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon értéke 2,7 billió forintot tett ki. E bevételi tétel nélkül számítva a hiány 458 milliárd forint volt, ami a szezonálisan kiigazított első negyedéves GDP 6,6%-ának felel meg. A magán-nyugdíjpénztáraktól származó bevételek nélkül a hiány 138 milliárd forinttal, GDP-arányosan pedig 1,8 százalékponttal magasabb a 2010 első negyedévinél.

 

A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a folyó fizetési mérleg az év első negyedévét 787 millió eurós többlettel zárta, ami a mérleg 184 millió eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül kizárólag az áruforgalom egyenlege vált kedvezőbbé, amelynek mértéke 539 millió eurót tett ki. A javulás következtében az export első negyedéves értéke 1,8 milliárd euróval haladta meg az importét. A szolgáltatások esetében 444 millió eurós aktívum keletkezett, 168 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. A jövedelmek egyenlege hasonló nagyságrendben romlott, mint a szolgáltatásoké, amelynek eredményeképpen a nettó jövedelemkiáramlás 1,4 milliárd eurót tett ki. Ezen belül a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelemáramlások közel 1,1 milliárd euróval csökkentették a nemzetgazdaság számára rendelkezésre álló forrásokat. A viszonzatlan folyó átutalások első negyedéves egyenlege 60 millió eurós kiadási többletet mutat, ami az egyenleg 24 millió eurós romlása révén állt elő. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külfölddel szembeni finanszírozási képesség az első negyedév során 1,3 milliárd euró volt, 216 millió euróval több, mint egy évvel korábban. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 614 millió eurós többletet mutat, ami 87 millió euróval kevesebb a 2010 első negyedévinél.

 

A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2011. március végén 109,7 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 52,9 milliárd eurót tett ki. A bruttó adósságállomány lényegében ugyanannyi (0,3%-kal több) volt, mint egy évvel korábban, a nettó pedig 1,4%-kal mérséklődött ugyanannyi idő alatt. A bruttó adósságállomány közel fele, a nettónak pedig valamivel több mint háromtizede az államháztartást vagy az MNB-t terhelte.