A baromfiágazat már most is kiemelkedő szerepet tölt be a világ élelmiszer-ellátásában: a Föld népességének gyarapodása ugyanis kihívás a ma és a holnapok nemzedékeinek egyaránt. A világ népessége (ma 7,244 milliárd ember) egyetlen esztendő alatt egy németországnyi lakossal (mintegy 80 millióval) növekszik. A Föld népességének mintegy hetede éhezik, és legalább ennyi az élelemben szűkölködés miatt rosszul tápálált.
A jelen és a jövő mezőgazdaságának és élelmiszer-termelésének – így a baromfitermelésnek is – óriási a felelőssége abban, hogy a 2050-re prognosztizált 9 milliárdnyi ember élelmiszerigényét a lehető legteljesebben kielégítse, és hogy ne gyarapodjék az éhezők és alultápláltak tömege. A következő 37 évben annyi élelmiszert kell megtermelnie a világnak, mint a múlt nyolcezer évben együttvéve.
Negyven év alatt, 2010-hez képest 2050-re úgy kell megduplázni az élelmiszer-előállítást, hogy a környezetterhelési szempontokat figyelembe véve fenntartható legyen a termelés, egyidejűleg a mind fenyegetőbb éghajlatváltozás hatásaival is számolni kell. A következő időszakban a megművelhető mezőgazdasági terület a jelenleginek tízedével csökken, és ivóvízhiány is keletkezhet. Fontos cél továbbá, hogy az előállított termékekhez megfizető áron juthasson hozzá a világ népessége.
A magyar Baromfi Termék Tanács meggyőződése, hogy a baromfiágazat képes lesz e kihívások teljesítésére. A világ baromfihús-termelése 1970 óta csaknem meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekedést produkálta az állati termékek közül. Az ágazat húsfogyasztásban betöltött szerepe és aránya egyre inkább növekszik, így néhány éven belül a legnagyobb arányban fogyasztott húsféleség lesz.
Adatok magyar baromfiágazat teljesítményéről
# A hazai fogyasztás – a BTT belföldi értékesítési adatait alapul véve – 35 kg/fő.
# Az üzemszerűen egy év alatt meghizlalt hazai élőbaromfi mennyisége meghaladja a 600 000 tonnát, amely mintegy 450 000 tonna vágott súlynak felel meg.
#Magyarország önellátottsági szintje baromfihúsokból 141%.
Május 10-e a madarak (ekként a baromfik!) és fák napja is, amelyek a világon elsőként (1902-ben) Chernel István ornitológus szervezett meg. Még ugyanabban az évben kötött nemzetközi megállapodás e napot Európa-szerte emléknappá nyilvánította, a hazai jogalkotásban pedig az 1906. évi I. törvénycikkben jelent meg „A mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Párizsban 1902. évi márczius hó 19-én kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képező két jegyzék beczikkelyezéséről”.