Jelenleg az EU 7-es keretprogramja az európai alapkutatások és innovációk támogatására hét év alatt (2007–13) mintegy 50 milliárd eurót (13 700 milliárd forintot) fordít – a konkrét kutatási programokra ezen belül 32,3 milliárd euró jut. Az Európai Unió második innovációs csúcstalálkozóján a részvevők Európa innovációs kihívásait, az innováció és tudás kapcsolatát, az európai energiahatékonyság, az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, az egészséges öregedés témaköreit, a fenntartható termelés lehetőségét vitatták meg.
A kutatással, fejlesztéssel foglalkozó meghívott európai szervezetek, uniós intézmények képviselőivel és a parlamenti képviselőkkel közösen tartott szekcióülésen Bóday Tamás, a Cason Mérnöki Zrt. üzletfejlesztési igazgatója az európai vállalati szektor egyetlen képviselőjeként a cég által kifejlesztett kommunikációs rendszerről és a Cason innovációs gyakorlatáról tartott előadást.
„A jelenlegi keretprogram támogatási és pályáztatási gyakorlata nem alkalmas azoknak a tényleg innovatív európai
kis- és középvállalatok támogatására, akik frontharcosai a kutatásnak és fejlesztésnek Európában. A programok
ugyanis tetemes összegekkel támogatják a nyertes pályázatokat, ám nem arra koncentrálnak, hogy az innovációs
tevékenységek piacképes termékeket hozzanak létre” – fejtette ki véleményét Bóday, aki az „Európai Innovációs
kihívások” szekcióülésen vett részt az üzleti szektor képviselőjeként.
A Cason szakértőinek tapasztalata szerint a pályázatok nagyon mereven szabályozottak és túl hosszú ideig futnak – vélekedett. „Ha egy olyan középméretű cég, mint a Cason csak két év alatt lenne képes előállni egy piacképes
termékkel, akkor már rég lehúzhatta volna a rolót – jegyezte meg Bóday. – A pályázatban tételesen fel kell sorolni,
hogy mire költené a pályázó a támogatást, amivel több probléma is van. Először: ilyen technológiai fejlődés mellett
szinte lehetetlen a pályázat benyújtásakor előre pontosan megjelölni a kezdeményezéshez szükséges eszközöket,
hiszen ha egy cég két éve további szerverekre pályázott, ma meg kell vásárolnia a hardvereket, annak ellenére,
hogy – hála a felhőben futó alkalmazások térnyerésének, gyakorlatilag nincs már rá szüksége – a szolgáltatásért
fizetendő díjat nem lehet a vásárlásra kért és kapott pénzekből kifizetni” – összegezte a tapasztalatokat Bóday.
A Cason kétszer kapott Innovációs díjat a magyar kormánytól és egyet a Microsofttól, gyakorlatilag a fejlesztéseiből
él, tavalyelőtt volt az első alkalom, hogy egyáltalán pályázni tudott uniós forrásokra. A cég úgy nyert 99 millió
forintot – 30 százalékos támogatás-intenzitás mellett, tehát kétszer ennyit fordít a nyertes terv megvalósítására –,
hogy ma a beszerzésre kért pénzeket nem tudja lehívni, mert a két évvel ezelőtt megjelölt eszközökmár nem
kaphatók.
Bóday Tamás a csúcstalálkozó „Európai Innovációs kihívások” szekciójában – a legfiatalabb hozzászólóként – azt is
felvetette, hogy a nagyobb siker végett sokkal több, egyúttal sokkal kisebb volumenű pályázatra lenne szükség. A
Cason igazgatójának az is feltűnt, hogy az innovációs csúcson nagyon kevés valódi kis- és középvállalat képviseltette magát; szerinte ennek az az oka, hogy az „innovációt” sokan összekeverik az alapkutatással. Számos kutatási központ és a nemzeti kormány is abban érdekelt, hogy a két terület ne legyen szigorúan szétválasztva, és így a gyengén finanszírozott intézmények minél több forrást szerezzenek Brüsszeltől.
Az innovációs csúcson egy olyan új megközelítésről is szó esett, amely megfordítaná a korábbi logikát. Most az EU a
nagyobb volumenű kezdeményezéseket szorgalmazza, mert csak kevés ellenőrzésre képes a bonyolult bürokratikus
folyamatok és a szakemberhiány miatt. „Ha nem feltételeznék, hogy mindenki trükközni akar, akkor lehetőségük
lenne a kisebb cégeknek is a pályázásra” – vetette fel a változtatás lehetőségét másokkal együtt Bóday. Pár éve
Magyarországon a MAG Zrt. be is vezette, hogy jóval kisebb támogatási összegre lehetett pályáznia jóval több
cégnek, emellett egyszerűsítettek a dokumentáción, amelyet elektronikus úton is be lehetett küldeni, és ha minden
rendben volt, akkor automatizáltan működött a rendszer. „Ha az unió is így működtetné a keretprogramot – vagy
legalább is egy részét – akkor az európai kis- és középvállalatok az eddiginél hatékonyabban és szélesebb körben
tudnák felhasználni az egyébként jó célokra meghirdetett pályázati pénzeket” – vélekedett a Cason vezető
szakembere.
A Cason igazgatójának véleménye szerint a fejlesztésekre adott támogatások eredménybeli kockázatát az
csökkentené, ha sokkal több pályázat nyerne – jóval kisebb támogatással. A több millió eurós pályázatok helyett
néhány 100 ezer eurós támogatással sok cég vihetné sikerre fejlesztéseit, és a rendszer valóban azt a célt szolgálná, amire létrejött: az önerőből teljes fejlesztéseiket finanszírozni képtelen európai kis- és középvállalatok
támogatására.
Az 1992-ben alapított Cason Mérnöki Zrt. a világ számos pontján szállítja technológiai megoldásait nagy földrajzi kiterjedésű (ipari) rendszerek számára. A víz-, gáz- és elektromosenergia-hálózatok esetében a Cason által rendszerbe szervezett okos mérési technológia lehetőséget nyújt a közművállalatoknak és a nagyfogyasztóknak, hogy gazdaságosan, takarékosan működjenek, a háztartásoknak pedig, hogy tudatosan használják a szolgáltatásokat. A CASON által kifejlesztett technológia elterjedésével egyre több fogyasztó követheti nyomon valós időben az általa felhasznált energia- és vízmennyiséget és költségeit, csökkentendő ökológiai lábnyomát. A Cason innovációit sikerrel alkalmazzák az ipari rendszerfelügyelet, a biztonságtechnika és a mobil munkamenedzsment területein is. A 120 mérnököt és fejlesztőt alkalmazó cég a múlt években elnyerte az „Europe’s 500” díjat, a Microsoft Leginnovatívabb Partner Megoldás Díját és két alkalommal a Magyar Innovációs Díjat. A Cason Mérnöki Zrt. ügyfelei között a többi között olyan vállalatok találhatók, mint a Shell, az E.ON, a Gaz de France, a General Electric, a MOL, a Slovnaft és a T-Mobile.