Az MTA MFA és a Gangneung-Wonju Nemzeti Egyetem Fogászati és Korrekciós Arcsebészeti Klinikája megegyezése értelmében a távol-keleti országban folytatódik a hazai nano-hidroxiapatit alkalmazásának továbbfejlesztése és gyakorlati kipróbálása.
Implantátumokkal ma már számos beteg életében sikerülhet látványos javulást elérni, de a szervezet nem mindig
fogadja be a mesterséges anyagokat, mint például a csontok pótlására alkalmazott fémeket. Ezért hívnak segítségül
olyan beilleszkedő-képesebb, szövetbarát anyagokat, mint például a hidroxiapatit. Az MTA MFA kutatói által
létrehozott természetes alapú, nanoméretű hidroxiapatit tulajdonságai kedvezőbbek a korábban alkalmazott
szintetikus HAp-anyagokénál. Ez a bio-anyag kémiai szempontból ugyanis hasonlít a csontszövet összetételére, így a szervezet számára könnyen befogadható: a nano-hidroxiapatit a betegnek gyorsabb gyógyulást, az orvosnak
rövidebb műtéti időt jelent. Ráadásul a magyar anyag előállítása egyszerűbb, olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a
hagyományos csontpótló implantátumok létrehozása.
Előállítása közben az MFA kutatói egyébként kidobásra ítélt tojáshéjból és kagylóból mechanokémiai eljárással nyerik a nanoszerkezetű anyagot. A csontpótlót por, pórusos alakos test és úgynevezett hibrid kompozit formában térkitöltő anyagként használva, főleg arc- és szájsebészeti korrekciós műtéteknél alkalmazzák. A hidroxiapatit nanoszemcséket biopolimerekbe keverve”electrospinning” (elektromos fonás) eljárással orvosi szempontból nagyon fontos anyag állítható elő. Ez a vattaszerű anyag 3-dimenziós szerkezetű, a nanoméretek tartományába eső vastagságú szálakat tartalmaz, melyek térkitöltő képességük mellett a csontképződést serkentő bioaktivitásuk és biokompatibilitásuk miatt is fontosak.
„A nano-hidroxiapatit annyira sikeresen segíti a csontfejlődést, hogy egy kisebb csonthiány 8-12 hét alatt kiválóan
pótolható. Jelenleg a folyamat lassításán dolgozunk, hogy a növekedési fázisban a csont megfelelő térfogatot érjen
el. Igyekszünk olyan megoldást kifejleszteni, ami minimalizálja a fertőzések kialakulásának veszélyét.” – mondta az
együttműködés kapcsán dr. Balázsi Csaba, a nano-hidroxiapatitot kifejlesztő MTA MFA Kerámia és Nanokompozitok
Osztályának vezetője.
„Intézetünk számára különösen fontos, hogy kutatás-fejlesztési eredményeink ne csak elméleti sikereket, hanem
gyakorlati hasznosítást is jelentsenek. Ehhez nyújt kiváló lehetőséget a most aláírt együttműködési megállapodás.” – fogalmazott Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója az aláíráskor, majd hozzátette, hogy egyebek közt az ilyen nemzetközi együttműködések folytatásához is elengedhetetlen az újra fogékony természettudományos kutatógeneráció kinevelése, amihez a mostani elégtelen természettudományos képzést alapjaiban kell megreformálni.