Mint az indulás előtt a budai Hagyományok Házában tartott, s rögtönzött bemutatóval fűszerezett sajtótájékoztatón elhangzott, a legnagyobb amerikai városokban lesznek a fellépések – San Franciscótól a kanadai Torontóban, útba ejtve egyebek között New Yorkot, Detroitot, Chicagót, végül a magyar művészek Floridában, Miamiban fejezik be a sorozatot.
Tizenöt táncos pár, hat zenész és egy énekes szólista, valamint hatfős műszaki stáb indul a tengerentúlra a Magyar Rapszódia Amerikában című produkcióval. A kétszer 50 perces előadáshoz a magyar néphagyomány és Liszt Ferenc zenéje adja az alapot.
Mihályi Gábor koreográfus, az együttes művészeti vezetője elmondta: a Magyar Állami Népi együttes 2007-i észak-amerikai turnéjának sikere nyomán érkezett az újabb meghívás. Akkor Bartók Concertója volt a zenei alap. Azokat az előadásokat mintegy 90 ezren látták. A mostani turné – Mihályi reményei szerint – akár egy következő előadás-sorozatot eredményezhet. A Kárpát-medence magyarságának valamennyi tánca helyet kap a programban. „Ritkán adatik meg egy művészember számára, hogy a világ egyik legfontosabb és legmeghatározóbb kulturális piacán mutathassa be alkotásait – fogalmazott Mihályi Gábor. – Ez velem néhány éven belül már másodszor történik meg. Hiszem, hogy az ottani magyar közösség mellett az amerikaiak tízezrei is rácsodálkoznak a magyar népzene és néptánc sokszínűségére” – fogalmazott az együttes művészeti vezetője.
A zenei anyag egyébként a magyar népzene régebbi rétegei mellett támaszkodik a 19. századi csárdás és verbunkos zenére is. Ez a két, semmivel össze nem téveszthető műfaj hatott a magyar és nem magyar kultúrára is, a többi között Brahms, Berlioz és Liszt Ferenc munkásságára is.
A zenei anyagot s Kelemen László, Pál István Szalonna zenekarvezető, prímás, Herczku Ágnes énekes, Radics Ferenc prímás és Sebő Ferenc előadóművész állította össze. A produkció koreográfusa – Mihályi Gábor mellett Ágfalvi György, Kökény Richárd és Szappanos Tamás. A viselet- és jelmeztervező Furik Rita, a fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter, zenekarvezetők: Pál István, Radics Ferenc, tánckarvezető: Kökény Richárd tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter.
Az amerikaiaknak szánt előadást az teszi a többi között egyedivé, hogy jó érzékkel egyensúlyoz a látványosság és az intellektus között. Dinamikus, monumentális, lírai és komor hangvételű tételei konzekvensen változó térrajzokkal párosulva forrnak szerves egységbe a zenével és a látvánnyal. A koreográfiák a műfaj legjobb példáit követve, nagy hangulatváltásokkal sorjáznak elénk. A táncjelenetek matériáját a Kárpát-medence folklórja adja, melyből az alkotók a színpad könyörtelen szabályai szerint válogatnak, sűrítenek, az egyes jelenetekhez gondolati-érzelmi többlettartalmakat rendelnek.Az előadás művészeti vezetője, rendezője és koreográfusa Mihályi Gábor az Infovilág kérdésére elmondta: az utazó csapat összeállítása nem okozott semmiféle nehézséget, nem keltett feszültséget az együttesen belül. Mint mondotta, voltak, akik családi okok miatt amúgy sem akartak részt venni a turnén. Azt is megemlítette, hogy az együttesben általában körülbelül 40 éves korukig maradnak a táncosok, de ez nyilván egyéni adottságoktól is függ.
A magyar rapszódia nemcsak művészi élmény, virtuóz látványosság, megérintő líra, mély érzelmeket keltő zenei gazdagság, hanem a néptáncos-népzenei hagyományokat tisztelő, de abban új lehetőségeket látó és kereső előadás is, mely a modern ember érzelmeinek, gondolatainak, egyéni vagy közösségi identitásának kifejezőeszközévé válhat. Az előadás üzenete pedig segíthet abban, hogy a ma embere ne gyökértelen, számkivetett, érzelmeitől, hagyományaitól megfosztott túlélő legyen a 21. század kopárra fésült szigetén – olvasható a Hagyományok Háza által kiadott összeállításban.
A tájékoztatón elhangzott még, hogy a Magyar Állami Népi Együttes itthon maradó tagjai kiegészítő táncosokkal fellépnek a Hagyományok Háza gyermekprogramjaiban.