Ilyen kapcsolatok elsősorban Európában születtek szép számmal, bár a hidegháborús körülmények sokáig gátat állítottak az e fajta együttműködés általánossá tételének útjába. „Pótcselekvés” gyanánt Kelet-Európában a Szovjetunió és a szovjet érdekszférához tartozó államok jeleskedtek, számos ilyen jellegű megállapodást hozva tető alá, reális vagy vélt motívumok alapján. Így például Szegednek Odessza lett a testvérvárosa, de azon túlmenően, hogy mindkettő vízparton (a Tisza, illetve a Fekete-tenger mellett) fekszik, nemigen akadt közös nevező. Hacsak az a később felfedezett tény nem, hogy mindkét város színházát ugyanaz a bécsi építészpáros – Fellner és Helmer – cége tervezte…

A kapcsolatépítés logikus folytatásaként a „testvérországok” egymás között is elkezdték a település-barátkozást, s nem ritkán – már csak a kis földrajzi távolság okán is – gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki ezen a szinten, magyar viszonylatban a szomszédos államok magyarlakta vidékein a kölcsönös látogatások, kulturális kapcsolatok fejlődése mindenképp kedvező hatással járt.

Az 1975-i helsinki európai biztonsági csúcskonferencia felgyorsította a folyamatot a különböző társadalmi berendezkedésű országok között, a nyolcvanas évek végén a rendszerváltó fejlemények pedig általánossá tették a kisebb-nagyobb városok közötti kapcsolatok kialakítását. Példaként említjük a fotónkon látható városhatárt a franciaországi Le Boulay-nál. Ott a helység neve alatt tábla emlékeztet a magyar partnerre, Dunaszekcsőre, a két ország és az Európai Unió zászlaja teszi teljessé a képet. A mintegy hatszáz lakosú közép-franciaországi városka 2005-ben állapodott meg a magyarországi folyamszakasz déli részén található Dunaszekcsővel a kapcsolatfelvételről. 

A kétnyelvű „testvérvárosi eskü” szerint „a történelem kimutatta, hogy előre kell haladni egy szélesebb és testvériesebb világban, ahol az emberek szabadon és boldogan élnek”.  

A normandiai partvidékhez közeli Argentan városa, amely – mint az arra járókat tájékoztatják – „a Duna partján fekvő” Bajával áll testvérvárosi kapcsolatban, éspedig 1998 óta. Ennek emlékére nevezték el a település egyik hídját a dél-magyarországi városról. A jelzés azt is feltünteti, hogy a két település közötti távolság 1850 km.

 

Köszönet Erdős André barátomnak franciaországi felvételeiért és a hozzájuk fűzött magyarázataiért. (A szerző)