Magyarországnak nagy szüksége van a hosszú távra tervező külföldi beruházókra, különösen a németekre, hiszen gazdasági mérföldekre van a közép-európai szinttől. Annál képtelenebb éppen ezért a hatalmi harc az RTL-lel. A reklámadó legújabb emelése egyértelmű figyelmeztető lövés a konszern vezetése számára, miután az panaszt tett a brüsszeli Bizottságnál – írja a Handelsblatt.

Közben azonban Orbán érzi, hogy a küzdelem igencsak árt Magyarországnak a befektetések célpontjaként. Jó pár német üzletember elbizonytalanodott, hogy tudniillik van-e értelme kihelyezni a pénzét, amikor cégét önkényes járulékok megfizetésére kényszeríthetik. A különadóknak híre ment a német gazdaságban. Orbán azonban rugalmas, nem fél a visszavonulástól, ha az szükségesnek látszik. Az internetadót, például, egy mozdulattal lesöpörte az asztalról.

Ez lesz az RTL-adó sorsa is? A szerző Baden-Badenben, személyes beszélgetés alkalmával azt tapasztalta, hogy Orbán jóval békülékenyebb, mint eddig volt. A politikus kifejtette, hogy bizonyos esetekben lehet egyéni megoldást találni az adóproblémákra, és ez előbb vagy utóbb, de vonatkozik majd a médiára is. A párbeszéd fonala még nem szakadt meg az RTL és a magyar kormány között, mindkét fél érdekelt a kompromisszumban. Ha mégis kivonulna a tévé, az nem csupán az országnak számára lenne hatalmas tekintélyveszteség, hanem gazdaságilag is hátrányos következményekkel járna.

Orbán időközben megértette a helyzetet. Baden-Badenban kijelentette, hogy az ország és a Bertelsmann egy csónakban eveznek. A magyaroknak az az érdekük – tette hozzá –, hogy a külföldi vállalatok annyi profitot termeljenek, amennyit csak tudnak. Mert akkor ennek megfelelően fizetnek adót is…

Megromlottak ugyan a magyar–amerikai kapcsolatok és Orbán Viktor harcias hangot üt meg, például, amikor fecninek minősítette a budapesti amerikai nagykövetségtől kapott bizonyítékokat a vesztegetések és az adócsalások ügyében – olvasható a Huffington Postban, ám nem írja le az Obama-kormányzatot. Éppen ellenkezőleg, a magyar vezetés csendben felbérelte a volt republikánus képviselőt, Connie Mack-et, hogy segítsen javítani Washingtonban a magyar képen és befolyáson. A pénzügyi tárcához benyújtott lobby-okmányok alapján az ügyvédi iroda havi 10 ezer dollárért pr-kampányt folytat, és közreműködik, hogy az Orbán-kabinet képviselői bejussanak olyanokhoz, akik képesek hatni a politikai döntéshozatalra…


A kormányellenes tüntetések és az Orbán távozását sürgető követelések az első repedések az orbáni rendszeren – írja a Global Post. A megmozdulások eredetileg az internetadó ellen indultak, de immár a korrupcióellenes fellépést, az oktatásra szánt támogatás visszaállítását, valamint a kormányzati hatalom további összpontosításának beszüntetését célozzák. A kétharmad miatt azonban a tiltakozóknak hosszú harcra kell berendezkedniük. Ám a demonstrációk – elemzők szerint – meghúzták az „Eddig, és ne tovább!-vonalat a miniszterelnök tervével szemben, mármint hogy illiberális államot hozzon létre. Krekó Péter azt mondja, hogy az emberek vissza akarnak térni a mérsékelt, nyugatbarát politikához… A jelszavak és a felszólalások a demokrácia lebontását, a sajtószabadság meggyengítését és a választási rendszer megbuherálását kifogásolják – mondja egy tiltakozó. Azt viszont még nem tudható, kitart-e a mozgalom lendülete… Egyelőre azonban az internetadó összeforrasztotta az általában apatikus fiatalokat, akik nem kérnek a pártpolitikából. Vagy ahogy egyikük megfogalmazta: az emberek először érezhetik, hogy van erejük szembeszállni a korrupt politikai elittel.


A brüsszeli Szabad Egyetem Politikatudományi Karának dékánja szerint Orbán sokkal inkább oroszbarát, mint a 80-as évek magyar kommunistái voltak, ami nagyon fura – olvasható az Euractivban. Jean-Michel de Waele úgy látja: miként 25 évvel ezelőtt váratlanul következett be a rendszerváltás, a térséget napjainkban is egyre-másra érik a meglepetések, ideértve Ponta vereségét, az Orbán-ellenes lázadást és civil mozgósítást Csehországban Zeman elnökkel szemben. Mindezzel együtt úgy ítéli meg, hogy Magyarországon nincs alternatíva a kormányfővel szemben. A tömegek azonban elutasítják a hatalom orosz irányvonalát. Német politikai erők azt hiszik ugyan, hogy kötéltáncot járva lehet választani az EU és a Kreml között, de ez képtelenség. Továbbá a magyar lakosság a Nyugathoz tartozónak érzi magát, ezért számára megdöbbentő az Orbán–Putyin-szövetség.  A professzor hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar vezető igazából nem az orosz elnököt kedveli, hanem a tekintélyuralomra épülő állammodellt, a rendőrállamot, a média kézben tartását, valamint a minimális, illetve látszatdemokráciát…

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!