Tekintettel arra, hogy Donald Trump évértékelő beszéde az unió helyzetéről magyar idő szerint ma hajnali három órakor kezdődött, egyelőre nem születtek elemző, értékelő írások az amerikai elnöki beszédről a nemzetközi sajtóban. Az internetes hírportálok nyitó oldalán található első beszámolók többnyire azt emelik ki, hogy Trump kitartani látszik azon szándéka mellett, hogy bármi áron, de felépíttesse a védőfalat a mexikói határ mentén.
Ide kívánkozik röviden – azért röviden, mert hitvitákra túl hosszasan nem érdemes szót vesztegetni –, hogy a londoni Financial Times egyik minapi véleménycikke azzal ijesztgette az olvasókat, hogy a Trump-korszak akár harminc évig is eltarthat. Az amerikai elnökök persze csak két egymást követő ciklusra választhatók meg, de Gideon Rachman vezető publicista szerint Trump szelleme ennél hosszantartóbb hatással is bírhat.
Lépjünk tovább! Több helyen foglalkoznak azzal a tegnapi hírrel, hogy a washingtoni székhelyű demokráciafigyelő elemző műhely, a Freedom House a szabad kategóriából a „részben szabad” országcsoportba sorolta át Magyarországot. (A szervezet jelentéséhez készített illusztráció jobb alsó szélén Magyarország „képviselője” szítja a tüzet a szabadságot mesemmisítő máglyája tűzét.)
A Bloomberg amerikai hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy európai uniós tagállammal ilyesmi eddig még nem fordult elő. Az átminősítés jelzi, hogy milyen hatással jár Orbán Viktor miniszterelnök igyekezete az illiberális állam megteremtésére – írja a Bloomberg, amely beszámol arról is, hogy a magyar kormány elutasító reagálása szerint a Freedom House Soros György birodalmához tartozik. A Bloomberg megjegyzi: az intézmény költségeinek legnagyobb részét az Egyesült Államok kormánya finanszírozza. A hírügynökség idézi Csáky Zselykét, a Freedom House európai és eurázsiai kutatásvezetőjét, aki szerint Magyarország a demokrácia lebontásának az úttörője, és mind az Európai Unióban, mind az Atlanti-óceán túlsó partján vannak, akik másolják a módszereit.
A Politico című amerikai portál európai kiadása a Freedom House idei jelentésének elsősorban az általános megállapításait emeli ki, így például azt, hogy a demokrácia ügye világszinten immár 13 esztendeje folyamatosan visszaszorulóban van. A nem szabad országok számaránya 2005–18 között 26 százalékkal nőtt, a szabadoké pedig 44 százalékkal csökkent.
Olaszország Európához igazodásáról közöl terjedelmes cikket az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál. A szerző szerint tavaly divatos volt azzal riogatni, hogy Itália lesz az Európai Unióra leselkedő legnagyobb veszély. Ez azonban múló szeszélynek bizonyult, és idén Olaszország visszatér az őt jogosan megillető helyre, olyan európai országként, ahol a lényeges dolgok csak kevéssé tudnak változni – írja az EUObserver, és állítását azzal támasztja alá, hogy Róma végül is engedett Brüsszelnek, amikor az olasz költségvetés hiányának a megengedhető mértékéről folyt a vita. Az az aggodalom sem bizonyult megalapozottnak a cikkíró szerint, hogy Itália kihátrál az unióból, ami rosszabb lett volna, mint a britek távozása, a brexit, valamint az a katasztrófa-forgatókönyv sem valósul meg, hogy Itáliában – Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan – hanyatlásnak indul a demokrácia. Az EUObserver úgy látja, hogy az Európai Unió kellő határozottságot mutatott az olasz büdzsé ügyében – miként egyébként már a lengyel igazságszolgáltatási rendszer átalakítását illetően is –, amivel sikerült meghátrálásra kényszeríteni az olasz kormányt. A brüsszeli hírportál emlékeztet arra, hogy nemcsak a mostani, jobb- és baloldali populistákból álló kormány próbálta elkerülni az Európa által megkövetelt, szükséges korrekciókat, hanem korábbi, más összetételű kormányok is. A magas munkanélküliség, a meggyőző olasz gazdasági növekedés hiánya nem számolható fel egy csapásra, hanem tartósan jelenlévő probléma.
A Brüsszellel szembeni meghátrálás okai közt látja az EUObserver azt is, hogy ebben az érdekházasságnak tekinthető, jobb- és baloldali populistákból álló olasz kormányban a két összetevő elem között egyre nagyobbak a nézeteltérések és feszültségek.
Az aggodalmak szerteoszlásának a harmadik oka az EUObserver szerint az lehet, hogy az olaszok – bár az elmúlt években csökkent a lakosság körében az EU támogatottsága – az Eurobarometer felmérése szerint 59 százalékban továbbra is támogatják az ország nem csupán uniós tagságát, hanem az euró vezeti tagságát is.