Az Európai Ügyészség Hivatala nyomoz és bíróság elé állítja azokat, akik az uniós költségvetés kárára követnek el visszaéléseket. Magyarország nem vesz részt az együttműködésben. Jelenleg csak a nemzeti hatóságok járhatnak el az uniós forrásokkal kapcsolatos olyan visszaéléseknél, mint például a strukturális alapok forrásaival történő visszaélés vagy a nemzetközi áfa-csalások, de az ő joghatóságuk az országhatárig terjed.
Az Európai Ügyészség (EPPO) felállítása meggyorsítja az információcserét, összehangolja a rendőrségi nyomozásokat, lehetővé teszi a gyanúsítottak nemzetközi elfogását és számláik, vagyonuk gyors lefoglalását, befagyasztását.
Az ügyészség szorosan együttműködik Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységével (Eurojust) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és kiegészíti a munkájukat, hogy az eddiginél hatékonyabb legyen a bűnüldözés, és az elcsalt adófizetői pénzek minél nagyobb hányadát lehessen visszaszerezni.
Barbara Matera (EPP, Olaszország) jelentéstevő elmondta: „Az EPPO révén, amely a tagállami ügyészek munkáját egy európai testületben egyesíti, javíthatunk az uniós büdzsé rovására elkövetett visszaélések koordinálatlan nemzeti szintű felderítésén. Reméljük, hogy az Európai Ügyészség hatásköre a közeli jövőben olyan bűncselekményekre is kiterjed, mint a terrorizmus és az embercsempészet.”
A parlamenti jóváhagyás után a Európai Tanácsnak formálisan jóvá kell hagynia az ezzel kapcsolatos rendeletet. Az EPPO várhatóan 2020-2021-re áll fel.
Az Európai Ügyészség 20 tagállam megerősített együttműködése, amiben nem részt vesz Magyarország, az Egyesült Királyság, Írország, Hollandia, Málta, Dánia és Svédország. A többi tagállam bármikor csatlakozhat az együttműködéshez.
A hivatal Luxemburgban lesz egy főügyésszel, minden résztvevő országból egy-egy ügyésszel, aki a napi nyomozásokat vezeti, szorosan együttműködve a résztvevő tagállamok által helyben kijelölt ügyésszel. Az ügyészség feladatainak listája később is bővülhet, például a terrorizmus elleni harccal.
• |
|
• |
|
• |
|
• |