Az Európai Tanács jól felfogott érdeke, hogy a vele szembemenő tagország ne képviselhesse az elnökséget. Márpedig Magyarország szembemegy. A Meijers-bizottság a soros elnökség elodázását javasolja a 7. cikkely lezárásig és a jogállami feltételek teljesüléséig – derült ki a héten azon a meghallgatáson, amin a Meijers-bizottság tagjai ismertették álláspontjukat. Interjú John Morijn professzorral, az EU mellett dolgozó tanácsadó testület, a Meijers Bizottság tagjával. (A nyitó kép illusztráció, foto: TASR.)

A holland Meijers-bizottság jogállami, bűntetőjogi, migrációs és menekültügyi, alkotmányos kérdésekben és számos jogi vita tisztázásában készít tanulmányokat, elemzéseket, dolgoz fel vitás kérdéseket, ír ajánlásokat és összegez jogi formulákat – azaz váratlan helyzetekben ehhez a független szakértőkből álló bizottsághoz fordulhat az Európai Unió számos intézménye, ha gyors megoldásra van szüksége, illetve felvetődik a rendszer működését korrigáló igény. A Meijers-bizottság sürgős felkérésre feldolgozta a most még csak Magyar- és Lengyelországot érintő, méghozzá igencsak érzékenyen érintő témát: betöltheti-e e két ország a soros uniós elnökséget?

John Morijn professzor, a nemzetközi kapcsolatok jog és politika tanszékének vezetője és az európai emberi jogi jog adjunktusa a Groningeni Egyetemen.

– Érdekes volt a tegnapi meghallgatás, mert nem jellemző, hogy egyszerre két bizottság is összeüljön, márpedig most ez történt – avat be a részletekbe a Groningeni Egyetem jogtudományi professzora, a Meijers Bizottság tagja, az Emberi Jogok Holland Intézetének biztosa. Aki nem mellesleg Magyarországra is szakosodott, számos kérdésben dolgozott együtt Kim Lane Scheppele-lel, az amerikai Princeton Egyetem professzorával, a magyar alkotmány egyik legszakavatottabb elemzőjével.

– Az alkotmányügyi és az jogállami ügyekben illetékes bizottságok együttes ülésén – amin a tanulmányunkat ismertettük – hallgattak meg minket. A Meijers Bizottságnak bírák, akadémikusok és ügyészek a tagjai – természetesen a legkülönfélébb jogi területről. Azt elemeztük, hogy miként függ össze az Európai Tanács mellett működő soros elnökségi poszt betöltése az adott – az elnökséget betöltő ország – jogállami helyzetével. A soros elnökséget szabályozó törvényt 2009-ben alkották meg, és most azt kellett összevetnünk, hogy az abban foglalt jogállami kritériumoknak miként felel meg Magyarország és Lengyelország.

– Magyarország 2024. július 1-jétől venné át az ET soros elnöki posztját, tehát épp az Európai Parlament újjáválasztását követő új mechanizmusok kiépülésével egyidőben. Lengyelország utánunk következnék a rotációban, 2025 januárjától.

– Az elnökség betöltésének kritériumait vizsgáltuk át a többi között a 7-es cikkelyes eljárás szempontjából, aminek mindkét ország az elszenvedő alanya. Pillanatnyilag továbbra is blokkolva van az uniós alapok nagyrésze – szintén mindkét ország előtt – a jogállami feltétel-rendszernek való megfelelés híján. Természetesen nem a büntető szándék vezérel bennünket, amikor ezeket a kérdéseket vizsgáljuk, hanem az, hogy segítsük az Európai Tanács munkáját, hisz’ a soros elnökséget betöltő ország ennek irányítását veszi át fél évre, miközben a tanács által szabott jogi, illetve jogállami keretek között kellene működnie. Ha a tanács által megszabott jogi működési kereteknek nem felel meg az elnöklő ország, akkor hogyan tudná teljesíteni követelményeket!?

– Melyek azok a konkrét akadályok, amik meggátolhatják hazánk soros elnökségi posztját?

Óriási a feszültség az Európai Tanács által elvártak és a lehetséges teljesítések között. A működési kézikönyvben például olyanok vannak, hogy mindenkit le kell tudni ültetni a tárgyalóasztalhoz, még olyanokat is, akik nem értenek egyet veled. Mindenki megelégedésére, közös álláspont kialakítására kell törekedni, hogy a boldog egyetértés tudatában álljon fel mindenki az asztal mellől.

– Csakhogy itt már a kiindulási pont is akadályokba ütközik, mivel megszoktuk, hogy épp mi megyünk szembe – gyakran egyedüliként – az előzetesen kialakított állásponttal…

Erről van szó. De ez a kitétel nem állja meg a helyét a lengyelek esetében sem. Nyilván egy adott ország, jelen esetben Magyarország is másképp ül le a tárgyalóasztalhoz, ha tudja, hogy hatalmas forrásokat vont meg tőle az Európai Tanács a jogállami problémák okán. Ez az alapállás önmagában meghatározza az álláspontját és kihathat a tárgyalások menetére. De ugyanígy kérdés, hogyan elnökölhetne Magyar- és Lengyelország a jogállami ügyek napirendi tárgyalásain.

– Mi az önök tanácsa? Ki elnököljön ilyenkor?

Teljesen nyilvánvaló az ilyen helyzetekben fennálló összeférhetetlenség. Köztudott, hogy egy-egy elnökség nagyban függ a trojka, azaz az egymást követő három potenciális elnöklő ország együttműködésétől. Nemrég állt fel ugyebár az új hármas: júliusban startolt a spanyol elnökség, őt követi majd a belga és a trojka harmadik tagjává lépett elő Magyarország. Tehát feltételezhetően megegyezés születhet a három tagállam között – persze, ehhez a diplomácia magasiskoláját kijárva kerülhet sor –, hogy például a korrupciós, a költségvetési és jogállami eljárások ügyében ne Magyarország járjon el, hanem Spanyolország vagy Belgium.

– Jól érzékelem, hogy alapjáraton nem ellenzi a magyar elnökség betöltését, mert vannak alternatív megoldások egy-egy érdekellentét vagy összeférhetetlenség kezelésére?

Ezeket inkább áthidaló megoldásokként írnám le. Mi azonban az elnöki rotációra vonatkozó szabályrend megváltoztatását javasoljuk, ami szerint azonban csak az a tagország javasolhatna elintézni valókat, programot, napirendet, amelyik ellen nem folyik 7-es cikkelyes eljárás és amelyik nem tárgya a jogállami kritériumrendszer vizsgálatának.

– Kétharmados többséggel kellene ezt a változtatást elfogadni?

Nem akarok senkit sem fárasztani a technikai részletekkel, de egy ilyen horderejű jogszabályi változtatás esetén a parlamentnek és az Európai Tanácsnak az egyetértéshez valóban kétharmados többségre van szükség. Az Európai Bizottság általában véleményezi a helyzetet. Megjegyzem, ez sokkal engedékenyebb, képlékenyebb jogi formula, mint például a 7-es cikkelyes eljárás, ahol mind a mai napig szükség van az egyhangú szavazati eredményre. Hangsúlyozni szeretném: nekünk semmi problémánk sincs sem a magyar, sem a lengyel állampolgárokkal, de az tény, hogy jogsértések tömkelegét észlelték-érzékelték a döntéshozók, ezért kizártnak tartjuk, hogy mindezek tudatában úgy elnökölhessen a magyar vagy a lengyel fél, hogy szembemegy az uniós intézmények jogrendjével, vagy esetleg csak megkérdőjelezi azt. Egyelőre egyikőjüket sem tekinti megbízható partnernek a többi tagállam. Félő, hogy a magyarok és a lengyelek képtelenek lesznek az EU érdekeit szem előtt tartani.

– Ahogy önt hallgatom, tulajdonképpen máris késésben vannak, hisz’ elkezdett dolgozni a trojka, és most úgy tűnik föl, mintha normális mederben folynék a munkája. Holott az idő sürget, mivel már most érdekeket sérthet a magyar és a lengyel kormány az ügyekbe való beleszólás jogán…

Nézze, mi hat hete letettük az asztalra a javaslatunkat. Megjegyzem: eddigi egyik javaslatunk sem érte el azt az ingerküszöböt, amit most ezzel keltettünk. Húsz tagállam jelezte már támogatását és folyamatosan kapjuk a kiegészítő/módosító javaslatokat. Nem beszélve arról, hogy ennek nyomán az Európai Parlament június elején nagy többséggel már el is fogadott egy határozatot: nem támogatja az ismert körülmények között a rotációs elnökség magyar átvételét. Példaként a brexitet tudom felhozni. A referendum után 11 hónappal született meg hasonló körülmények között a döntés arról, hogy a soros elnökséget betöltő Egyesült Királyság ezt a posztot nem tölti be többé. Hatszor fordult elő hasonló eset, ami megváltoztatta a rotációs elnökség működését, tehát, úgymond, nem példa nélküli a most várható törvényi módosítás.

– Tehát jogi keretek között a mostani változtatás könnyűszerrel átvihető, ehhez alapvetően politikai döntésre van szükség. Úgy látom, Brüsszel nem akar szembemenni a saját jól felfogott érdekével, a saját maga állította követelményrendszerrel, hisz’ az uniós költségvetést is kompromittálják a meg nem valósított ígéretek.

– Mi tudható jelenleg az úgynevezett 27 szupermérföld, azaz a jogállami 27 feltétel teljesítéséről?

Leginkább azt, amit most a Bizottság a jogállami éves jelentés értékelésekor kihozott, és amit publikált a magyar Helsinki Bizottság is, hogy nincs lényeges előrehaladás ezen mérföldkövek teljesítésében. A korrupció felszámolásában sem látunk változást, akárcsak az igazságügyi rendszer megreformálásában, amelyek mind jelzik: a pénzosztás pillanata nem jött még el. Szerintem a következő 11 hónapban alapvető változás sem lesz, ami megváltoztatná az Európai Tanács véleményét. Eltelt egy év, és a magyar kormány semmilyen eredményt sem mutatott fel. Látványos nincs. Pedig a budapesti kormány nyomás alatt van.

– A 7-es cikkelyes eljárás viszont legyőzhetetlen akadály lehet. Továbbra is egyhangú szavazásra van szükség, ami Lengyelország miatt sosem lesz meg, tehát soha nem áll fenn az a helyzet, hogy egyrészt a 7-es cikkely alapján szankcionálják Magyarországot, reformok híján pedig ex lex, azaz törvényen kívüli állapot alakul ki.

Amikor a 7-es cikkelyt megfogalmazták, senki sem gondolta, hogy két tagország is kerülhet hasonló helyzetbe. Ugyanakkor az ősszel választások lesznek Lengyelországban, így van esély ennek az abszurd helyzetnek a feloldására. Ez persze azt is jelenti, hogy Magyarország elszigetelődik, ha nyer a lengyel ellenzék.

– Emellett hazánk ellenzi az ukránok EU-támogatását, az Európai Unió oroszok elleni szankciós politikáját, ellenzi a migrációs törvényt, ekként a problémák nemhogy megoldódnának, sokkal inkább gyarapodnak és súlyosbodnak. Hova fog ez vezetni?

Nem vagyok a kristálygömb birtokában, hogy jósolhassak. Ám éppen erről van szó: Magyarország még a migrációs politikában sem tudja képviselni az EU érdekeit az elnökség idején. Nem bízhatunk abban, hogy nem viszi épp az ellenkező irányba a szabályozást, mint ahogy az Brüsszel érdekében állna. Félő, hogy Magyarország a saját érdekeit tartja szem előtt, nem a közösségi érdekeket. Megengedheti-e magának a tanács és a bizottság, illetve a parlament, hogy a migrációs ügyek hat hónapra teljesen leálljanak?

– A magyar kormány narratívája pedig a következő: a spanyol választások és a soron következők, szerinte, Európát konzervatív irányba tolják, elközben szervezkedik a jobboldali frakció megerősítésében is, miután elhagyta az Európai Néppártot. Szóval nem kizárt, hogy fordul a kocka. Akkor meg mi lehet a végkimenetele az elnökségnek?

– Most még EU-s választások előtt is vagyunk. Spanyolországban valóban nem kizárt a konzervatívok győzelme. És nem kizárt az sem, hogy az egész uniós parlament is konzervatívabbá válik, lásd Finn- és Görögországot. De a szélsőségesség, a radikalizálódás irányába – szerintem – nem megy el.

– Mikor és miként válaszol Brüsszel az önök elemzésére? Mi lesz a várható forgatókönyv?

Noha a tegnapi meghallgatáson a parlamenti bizottságok valóban felfogták az ügy sürgősségét és szerintem intézkednek is, beköszöntött a nyári parlamenti szünet. A tanács és az Európai Bizottság véleményétől függően arra számítok, hogy elodázzák a magyar elnökséget mindaddig, amíg a jogállami szupermérföldkövek nem teljesülnek, illetve amíg a magyar kormány el nem számol a 7-es cikkely alá tartozó tételekkel – fejezte be válaszát John Morijn professzor, az EU mellett dolgozó tanácsadó testület, a Meijers Bizottság tagja.