A magyar nyomásnak ellenállva, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak el kellene fogadni a források felfüggesztését, a jogállamisági mechanizmus részeként javasolt intézkedéseket. A Magyarország által javasolt „korrekciós intézkedések” elégtelenek. Magyarország nyomásgyakorlás céljából visszaél az Tanács egyhangúsági szabályával. A Bizottságnak meg kellene találnia a módját, hogy a végső kedvezményezetteket ne fosszák meg az uniós forrásoktól.
A képviselők a ma 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban kijelentik, hogy „a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető kockázat kezeléséhez”, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják.
Felszólítják a tagállamokat, hogy az uniós költségvetés védelmére fogadják el a Bizottság által a feltételességi mechanizmusban javasolt intézkedéseket és csak akkor vonják vissza őket, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása volt. „Ha ezen intézkedéseket a jövőben visszavonják, az Európai Uniónak pénzügyi korrekciót kell végrehajtania” – jegyzik meg.
A magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv kapcsán sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a helyreállítási pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. A parlament szerint ugyanakkor továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért az Európai Bizottságnak mindaddig nem kellene jóváhagynia a magyar tervet, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.
A képviselők felszólították a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjen a kulcsfontosságú uniós döntések – például az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség vagy a globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése – megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak. Az EU egyhangúsági szabályával való visszaélés „ne legyen semmilyen hatással” a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre – kérik a képviselők.
Az EP hangsúlyozza: az uniós források végső kedvezményezettjeit nem szabad megfosztani a forrásoktól azért, mert a kormányuk nem hajlandó az együttműködésre, és felszólítják a Bizottságot, hogy a pénzeket a helyi önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül juttassa célba. A képviselők végezetül nehezményezik, hogy a Bizottság csak „hosszú késedelem után és túl korlátozott hatállyal” indította el feltételességi mechanizmust Magyarország ellen. Az Európai Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.
A Bizottság 2022. szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7500 millió eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte.
Magyarország tárgyalt a Bizottsággal, majd a problémák kiküszöbölését célzó 17 intézkedést mutatott be, közöttük szerepel korrupcióellenes akciócsoport felállítása és a közbeszerzések szabályozásának módosítása is.
A végső döntést a Bizottság ajánlása alapján a Tanács hozza meg december 19-ig. A hétfői vita magyar felszólalói: Deutsch Tamás (független); Cseh Katalin (Renew); Hidvéghi Balázs (független); Hölvényi György (EPP); Molnár Csaba (S&D); Ujhelyi István (S&D).. Érdemes valamennyit meghallgatni azért, hogy a beszédek tartalmából és stílusából bárki kialakíthassa a véleményét arról, hogy mi a helyes út.
Jóváhagyta az EP az Ukrajnának 2023-ra folyósítandó 18 000 millió eurós hitelt
Hosszú távú, kedvező kamatozású és reformok teljesítésétől függő hitel. Alapvető közszolgáltatások biztosítására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az infrastruktúra helyreállítására használható fel. Alkalmankénti támogatás helyett kiszámítható és folyamatos segítség 2023-ra.
A 18 000 millió euró az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4000 millió euró mintegy felét fedezi 2023-ra. A pénz a Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások fenntartátására (például iskolák, kórházak működtetésére, a kitelepítettek lakhatásának megoldására), a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A kölcsön forrását az Európai Unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként folyósítja Ukrajnának, mert a pénzforrások kiszámíthatósága és folyamatossága kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna a háború alatt megőrizhesse fizetőképességét.
A kölcsön feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézmény-rendszerét és fel kell készítenie a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel, a reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
A kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadták el. A vita magyar felszólalói: Deutsch Tamás (független) és Gyöngyösi Márton (független).
A háború kezdete óta az Európai Unió és tagállamai 19 700 millió euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része az EP által szeptemberben és júliusban jóváhagyott makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.
A kölcsönt most december 6-án a tagállamokból álló Tanácsnak kell egyhangú döntéssel jóváhagynia ahhoz, hogy a Bizottság a pénzügyi piacokon hitelt vehessen fel, és az ebből származó támogatást 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának.
EP: vállaljon részt a FIFA a meghalt munkások családjainak kárpótlásából
Az Európai Parlament megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy a katari FIFA labdarúgó világbajnokság előkészítése közben migráns munkavállalók ezrei vesztették életüket. A FIFA-ban „elharapódzott, rendszerszintű és mélyen gyökerező” a korrupció. A Parlament a világbajnokság előkészületeinek áldozatául esettek kárpótlására szólítja fel Katart és a FIFA-t.
Az Európai Parlament ma állásfoglalást fogadott el a katari emberi jogi helyzetről. A képviselők kiemelik, hogy az ország úgy nyerte el a FIFA világbajnokság rendezését, hogy közben hitelt érdemlő hírek szerint többeket megvesztegettek és virágzott a korrupció. A Parlament megdöbbentőnek tartja, hogy Katar felkészülése során elsősorban az építőiparban dolgozó bevándorló munkavállalók ezrei vesztették életüket vagy sebesültek meg.
A Parlament felhívja az uniós tagállamokat, különösen a nagy nemzeti labdarúgó-szövetséggel rendelkezőket, például Német-, Francia-, Olasz- és Spanyolországot, hogy gyakoroljanak nyomást az UEFA-ra és a FIFA-ra, hogy azok alapvető reformokat hajtsanak végre. A reformok között szerepelnie kellene a labdarúgó-világbajnokságok odaítélésére vonatkozó demokratikus és átlátható eljárások bevezetésének és az emberi jogok és a fenntarthatósági kritériumok szigorú végrehajtásának a fogadó országokban.
A sportolók és a szurkolók védelme és a „sportmosás” megszüntetése érdekében ne lessen nemzetközi sporteseményt odaítélni olyan országnak, ahol az alapvető jogok és az emberi jogokat megsértik és a nemi alap erőszak pedig nyilvánvalóan szisztematikusan fordul elő.
Az állásfoglalás üdvözli, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a katari kormány az ún. Munkavállalói Támogató és Biztosítási Alapon keresztül 320 millió amerikai dollárt térített vissza a bérekkel kapcsolatos visszaélések áldozatai számára – akiknek nagy része külföldi, hiszen a becslések szerint a több mint kétmillió külföldi munkavállaló Katar teljes munkaerejének 94 százalékát teszi ki.
A képviselők azonban sajnálatosnak tartják, hogy munkavállalók milliói és családjaik továbbra is ki vannak zárva a visszatérítésből, és kérik, hogy az alapot terjesszék ki úgy, hogy az a világbajnoksághoz kapcsolódó munkálatok kezdete óta ott dolgozó összes munkavállalóra kiterjedjen, beleértve valamennyi halálesetet és a munkavállalók emberi jogaival kapcsolatos egyéb visszaéléseket.
A képviselők felszólítják a FIFA-t, hogy a munkavállalókat sújtó munkakörülmények miatti kárpótlásul járuljon hozzá egy átfogó rehabilitációs programhoz a munkavállalók családjai számára.
Mivel a migráns munkavállalók jelentős mértékben hozzájárulnak Katar gazdaságához és a 2022. évi labdarúgó-világbajnoksághoz, a Parlament sürgeti a katari hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki a körükben történt haláleseteket és nyújtsanak kártérítést a családoknak azokban az esetekben, amikor a munkavállalók munkakörülményeik miatt haltak meg. A Parlament támogatja Katar erőfeszítéseit a munkavállalók munkakörülményeinek javítására és jogaik érvényesülésének biztosítására – ezt a nemzetközi közösség is szorgalmazza. A képviselők az elfogadott reformok teljes körű végrehajtására szólítják fel az országot.
A képviselők elítélik az LMBTQI+ közösség állami elnyomását, amelybe beletartozik az is, hogy a katari jogszabályok értelmében LMBTQI+ embereket vádemelés vagy tárgyalás nélkül hat hónapig ideiglenesen fogva lehet tartani. Az állásfoglalás sürgeti Katart, hogy erősítse meg a nemek közötti egyenlőséget, többek között például a nők gyámság alá vonása maradványainak eltörlésével, és fokozza a nők jelenlétét a formális munkaerőpiacon. – Az állásfoglalást kézfeltartással fogadták el.