A zsaroló Orbán visszaél mások bajával

A német kormányt a Deutsche Telekommal egyetemben élesen bírálta a zöldek uniós német képviselője, Daniel Freund a Klubrádiónak adott interjúban. Zsarolásnak tartja Orbán mostani követelését, ami a lehető legrosszabbkor jön, mert a koronavírus miatti pénzekre óriási szükség van minden bajba került vállalkozásnak és a munkanélkülinek. Orbán visszaél a helyzettel, mások szerencsétlenségével.

Szókimondó véleménycikket írt Daniel Freund a Frankfurter Rundschau című német napilapban a magyar korrupcióról és a jogállamiságról, ami már a címében is provokatív: Uniós pénzek magánzsebbe vándorolnak Magyarországon, méghozzá az unió jóváhagyásával. A merész cikk azért került a figyelem középpontjába, mert a magyar jogállami helyzet függvénye lehet a következő uniós költségvetési ciklusban megszavazott pénzek elosztásának. A vita régen kezdődött, de még mindig nem ért véget.

Miért fontos az ön számára a magyarországi helyzet?

– Régóta foglalkozom a korrupció kérdéskörével és régóta látom, milyen fejlemények vannak az Európai Unióban. Az uniós felvétel idején mindenki példásan viselkedik, s amint bejut a közösségbe, rá se ránt a korrupcióra – több más országgal egyetemben ezek közé tartozik Magyarország is – mondja az Európai Zöldek német uniós parlamenti képviselője, aki a költségvetési ellenőrző, valamint az alkotmányügyi bizottság tagja. Ezt megelőzően a Transparency International brüsszeli képviseletén dolgozott. Párizsban, Washingtonban szerzett tudományos egyetemi fokozatot.

– Most, hogy a hétéves költségvetési ciklus kezdetéhez érkeztünk, óriási viták vannak az unión belül, s ez az a pillanat, amikor hét évenként a fontos dolgokat meg lehetne oldani. Én erre teszek kísérletet.

– Annyira súlyosnak látja a magyar kormány korrupcióját, hogy maffiaállamnak is nevezi. Biztos ebben?

Igen, mert a maffiaállamot jellemzi az, amit tapasztaltam Magyarországon is: ha szót emelsz a korrupció ellen, annak súlyos következménye lesz. Azokat, akik egykoron, mondjuk, a Fidesz köreihez tartoztak, de már nem voltak képesek tovább tűrni, és ellenkeztek – letöri az Orbán-kormány, sőt, adott esetben, mindazt, amit egész életükben elértek, egész életük munkáját is képes tönkre tenni. Csakhogy egy-két nevet említsek: Iványi Gábort és egyházát teljesen ellehetetlenítette Orbán. Hadházy Ákos is a Fideszhez tartozott, belülről látta a rendszert és elkezdte bírálni. Azóta nem hagyják békén, mindent megtesznek, hogy tönkretegyék. A maffia szervezeti jellemzője az, hogy: vagy azt teszed, amit rád bíznak, vagy ha nem, és felkelsz ellene, kiszállsz belőle, akkor utolérnek, és addig nem hagynak, amíg végleg tönkre nem tesznek.

– Milyen benyomást szerzett Magyarországról, amikor itt járt?

Először a Transparency International képviseletében jártam Magyarországon, s épp akkor jelent meg a kormány ominózus közleménye arról, hogy a magyar civil szervezetek együttműködnek Soros alapítványával, hogy minél több illegális migránst vihessenek be Magyarországra. Az Európai Ügyészség konferenciáján tartottam előadást az unió képviseletében. A helyzetet abszurdnak találtam, érthetetlen ugyanis, hogy ez előfordulhat egy uniós országban. Ugyanakkor találkoztam Budapest új főpolgármesterével és az ellenzéki politikusokkal egyaránt, és azt gondolom, kevés a remény, de egyáltalán nem reménytelen a helyzet a változtatásra.

– Pár napja a bizottsági vitában Ursula von der Leyennek és Michael Rothnak címezve kérdését még az Origo magyar híroldal eladását is felhozta példának, amelyben úgymond kiosztotta a Deutsche Telekom céget is, mert partner volt abban a bizniszben, amiben átjátszották a portált a Fidesznek. Merész lépés.

Nem tartom annak. A német elnökség ideje jött el, és ezért hoztam fel a parlamenti vitában a német uniós miniszternek az ügyet. Felelősnek érzem a kormányt ebben, mert kisebbségi részesedése volt ugyan, de jogilag a Deutsche Telekom megakadályozhatta volna a hírportál eladását a Fidesz-kormánynak. Bíráltam a német kormányt azért is, mert a koronavírus idején hozott magyar intézkedésekről, a rendeleti kormányzásról mintha tudomást sem vett volna. Pedig világszerte bírálták Orbánt azért, mert korlátlan idejű felhatalmazást biztosított a maga számára, és olyan törvényeket és intézkedéseket hozott, amelyek többségének köze sem volt a vírus okozta válságkezeléshez. A német kormány néma maradt, s amikor közös bizottsági levelet fogalmaztak a jogállami normák meg nem tartása miatt, még abban sem említették meg név szerint Magyarországot.

– Nem gondolja, hogy itt egyszerűen üzleti érdekekről van szó? Hogy fontosabb Merkelnek is a német autógyártás és a profit, mint a jogállam?

Elképzelhető, hogy van ilyen összefüggés is, de alapvetően azt gondolom, hogy az Európai Tanácsban a tagok egyszerűen nem akarnak egymásnak esni, egymással szembemenni. S ez a kezdetektől így van. A Magyarország és Lengyelország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást sem az Európai Tanács, hanem az Európai Bizottság kezdeményezte és szavazta meg a jelentés elfogadásával a parlament. Szerintem a Tanács működésének a logikájából is következik, hogy nem gáncsolják egymást a tagok. Merkel és kormánya az Európai Néppártban is jól megfér Orbánnal, noha felfüggesztették a tagságukat, de Orbán elég nyíltan megfogalmazta, nem érzi, hogy nyomás alatt lenne, hisz’ részt vett a Spitzenkandidat jelölésében, a Fidesz parlamenti képviselői a korábbiakhoz hasonlóan ugyanúgy megkapták a bizottsági helyeket, kiváló posztokat, alelnöki pozíciót, raportőri helyet, bizottsági elnöki posztot, mintha nem is lenne a párttagságuk felfüggesztve. A párt nem volt képes menedzselni a Fidesz kizárását, és így Orbán továbbra is azt teszi, amit eddig is: megsérti az emberi jogokat, a szabadságjogokat, sérti a jogállami normákat.

– Ezek szerint megoldás lenne a Fidesz kizárása az Európai Néppártból?

Igen, ezt gondolom. Mégpedig a cseh példát alapul véve. Amióta az ANO és Babes pártja nem tagja a konzervatív pártcsaládnak, azóta mindenki bátran bírálja a kormányt, hogy az uniós pénzeket egyszerűen lenyúlja. Még februárban jártam Csehországban Monika Hohlmeier német konzervatív politikussal, aki kertelés nélkül bírálta Andrej Babist. Igenis, azt látom, ha kizárnák a Fideszt, akkor mindenki őszintébb lenne, akkor egyenesen lehetne beszélni a pártcsaládban is a korrupciós ügyekről. Többsége lenne azoknak, akik tenni szeretnének ez ellen, és szankciókat hoznának. Ez persze nem oldaná meg egy csapásra a problémákat, mindenesetre olyan jelzés értékű üzenet lenne, amellyel erős nyomást lehetne gyakorolni az Orbán-kormányra.

– Hogyan kapcsolná össze a jogállami normák megkövetelését a soron következő 7 éves pénzosztással és a koronavírus okozta segélyalap esetében?

Két dolgot kellene megtenni, amikor sok új pénz folyik be most az államkasszákba. Egyrészt a koronavírus okozta gazdasági válság elkerülését célzó segélyalapot is a jogállami normák megtartásához kellene kötni. Az Európai Számvevőszéknek pedig szigorúan ellenőrizni kellene a pénzek felhasználását. A fékek és ellensúlyok rendszerét működtetni kell. Ez alól ne legyen senki kivétel. A múlt években számtalan példát láttunk arra, hogy hiába tárt fel korrupciós ügyeket a számvevőszék, amint Magyarországra kerültek, elhaltak az ügyek. Az ügyészség nem tartotta érdemesnek foglalkozni velük. S ebből logikusan következik: az Európai Számvevőszéknek kell olyan jogosítványt adni, hogy Magyarországon nyomozhasson és feltárja a korrupciót.

– Számít a hétvégén valami fejleményre, a viták lezárására?

Attól tartok, hogy a Charles Michel-féle javaslat úgy fog átmenni, hogy mindenki egyetért a jogállami normák megtartásának feltételül szabásával, ugyanakkor ennek a küszöbértékét olyan magasra fogják tenni, hogy azt még Magyarország sem fogja átlépni és így nem lesznek büntető szankciók sem. Persze nekünk az a dolgunk, hogy az utolsó leheletünkig megvédjük ezt az álláspontot. Mert a jogállamot nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy minden országnak szüksége van ezekre a támogatásokra. Sok cég ment már eddig is tönkre, sokan elvesztették a munkájukat. Ugyanakkor, ha ez a pénz nem a bajbajutottakat segíti, hanem a korrupt politikai elit zsebébe vándorol, illetve magának a kormányfőnek a zsebébe, mint ahogy ezt láttuk eddig is Magyarországon, akkor az kukába dobott pénz. Elvesztegettük. Egyelőre csak abban vagyok biztos, hogy az Európai Parlament a jogállami mechanizmus mellett áll ki, és nem fog belemenni a felelőtlen pénzosztásba.

– Milyen szankciókat lát reálisnak?

Olyan szankciókat, amelyek következtében megáll a pénzek folyósítása. Első körben bizonyos projektek támogatását állítanák le, aztán befagyasztanák a kasszát. S ha ez a folyamat hosszú ideig fennállna, akkor ki kell dolgozni egy olyan mechanizmust, amivel a támogatás a válságos rászorulókhoz jut el. A mezőgazdasági termelőkhöz, vagy például az iskolák renoválására. Tulajdonképpen megoldható, hogy ne a kormányhoz kerüljenek ezek a pénzek, hanem annak megkerülésével közvetlenül a projektet támogatná az unió. Tehát több szereplőt vonnánk be a finanszírozásba, például városokat, azok vezetését vagy regionális szereplőket, intézményeket. Egyszerűen kihagynánk az adott kormányt a finanszírozásból mindaddig, amíg az nem tartja meg az elvárt játékszabályokat.

– Hányan támogatják jelenleg az Európai Parlamentben ezt a javaslatot?

Most egyelőre többségben vagyunk. Persze egy dolog a szavak szintjén ígérgetni, nagy, ám üres beszédeket mondani. S megint másik dolog, amikor a javaslat tényleges elfogadására vagy esetleg vétóra kerül sor. Amit Orbán csinál, nevezetesen, hogy megakadályozza a pénzek elosztását, ha azt a jogállami normák betartásához kötik – nos, azt kifejezetten zsarolásnak tartom. S ha ezzel a zsarolással eléri, hogy éppen a sürgősségre való tekintettel mégiscsak engedni kell neki, az nagyon súlyos károkat okozna ismét az unióban. Félek, hogy ilyen kompromisszum születik, de valóban, nekünk is az a célunk, hogy mielőbb szétosszák a szükséges forrásokat.

– Mit vár e tekintetben a német soros elnökségtől?

Közvetítő szerepet kell játszania. Ugyanakkor tudom, hogy ebben a vitában a magyar jogállami kérdés nem az egyetlen, ami fontos. Ezzel együtt elvárom a német kormánytól azt, hogy keményen harcoljon a jogállamiságért, hogy tegye ezt mindaddig, amíg a többség el nem fogadja a javaslatot. Ez lenne a dolga.

– Merkel elnökséget felvezető beszédében ez nem lett igazán megerősítve, csak érintette a témát.

Valóban. Komoly vitáknak nézünk még elébe a hétvégi tárgyalások után is.

– Amikor itt volt, felült a felcsúti Orbán-féle kisvasútra is? Milyen érzés volt egyedüli utasként vonatozni?

Nagyon bizarr volt a helyzet és az, amit tapasztaltam. Naponta egyszer végigmegy a pályán és a búzamező közepén megállója van. Kis halastó díszeleg mellette. Nem is értem, miért gondolták azt, hogy ezen emberek fognak utazni. S hogy lehetett erre pénzt adni, kitalálni egyáltalán ezt a nevetséges projektet. És akkor még nem is beszéltünk a stadionról, ami ott van Orbán háza mellett. Tényleg nem értem, hogy ki az, aki még továbbra is támogatja ezt a nevetséges projektet – nyilatkozta rádiónknak Daniel Freund, a német zöldek uniós parlamenti képviselője.