Az Orbán-féle népszavazás bejelentése tovább élezi a feszültséget Brüsszel és Budapest között. A németek is megkapták ugyan a maguk jogállami jelentését az Európai Bizottságtól, a német közszolgálati tévé, a ZDF mégis a magyar jogállami helyzettel foglalkozott.
A mintegy 3 és fél perces összefoglalóban a Klubrádiónak is jutott hely, a média függetlenségéről, pontosabban kormányzati függőségéről a Klubrádió főszerkesztő-helyettese, Hardy Mihály nyilatkozott, aki leírta a magyar sajtó siralmas állapotát és emellett megjegyezte: szégyelli, hogy Magyarország az uniós közösség fekete báránya.
A jogállami jelentés kapcsán Vera Jourova véleményét is közreadták, aki alapvetően az igazságszolgáltatás és a média áldatlan állapotával jellemezte az elmúlt félévhez képest is romló jogállami helyzetet hazánkról. A riport egyébként Orbán Viktor-féle életképpel indul, azzal a videóval, amelyben a magyar kormányfő eljátszotta az újságárusnál, hogy mekkora sajtószabadság van Magyarországon. Nos, minden, ezt követő mondat őt cáfolta.
Szűkszavú közleményben tudatta az Ukrinform, hogy az ukrán miniszteri kabinet szerdán jóváhagyott egy oktatási törvénytervezetet, amely szerint a magyar és az ukrán kormány kölcsönösen elfogadja az általa kiadott tanulmányi bizonyítványokat, diplomákat és tudományos minősítéseket. Az egyezményt ukrán részről Mykola Kuleba külügyminiszter fogja jegyezni. A nemzetiségi kisebbségi nyelvoktatás mikéntjéről, annak esetleges módosításáról ellenben nincs szó.
A Kárpátaljai Igaz Szóból azonban megtudjuk, hogy a rendelet szerint a 9. osztály elvégzéséről szóló ukrán bizonyítványokat egyenértékűvé teszik a 8. osztály elvégzéséről szóló magyar bizonyítványokkal, így az ukrán általános középfokú végzettséget igazoló dokumentumokkal tovább lehet tanulni a magyarországi szakiskolákban és felsőoktatási intézményekben.
Szijjártó Péter nem mellesleg ma Ukrajnába látogat, mint az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának elnöke – közölte a korrespondent.net. Kollégájával elmennek a donbászi frontvonalra, és kétoldalú egyezményt is aláírnak, feltehetően Ukrajna európai uniós és nyugati törekvéséről. Hazánk május 21. óta tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét.
A legtöbb hír persze Orbán Viktor népszavazási kezdeményezéseiről szól. Erről ír a többi között a CNN: a populista Orbán ezzel a referendummal Brüsszelt támadja, miután mind az öt kérdés a „homofób” törvényre vonatkozik.
Orbán idevágó videójára hivatkoznak, amelyben utalás van az öt évvel ezelőtti menekültellenes törvényre, ami az alacsony részvételi arány miatt – úgymond – érvénytelen lett ugyan, ám a kormányfő ennek ellenére úgy fogalmaz, hogy egyszer már sikerült megállítani Brüsszelt és most is sikerülni fog.
Az amerikai és nemzetközi vezető hírtévé és portál Mark Rutte holland kormányfőt idézi, aki szerint nincs már helye Magyarországnak az Európai Unióban. A CNN úgy értesült, hogy az uniós vezetők legutóbbi, zárt ajtók mögötti megbeszélésén Luxemburg kormányfője, Xavier Bettel élesen kikelt Orbán ellen, azt mondta: „Az én nagyapám zsidó volt. Én meleg vagyok, de szabadon élek. S elolvastam ezt a törvényt – utalt itt Bettel az LMBTQ-közösségeket diszkrimináló jogszabályra –, tudom, mit jelent, amikor embereket kisebbségi létbe késztetnek.
Az Európai Bizottság szóvivője nem kívánta kommentálni a népszavazási kezdeményezést, azonban ennek kapcsán nyomatékosan utalt a CNN-nek a múlt héten indított kötelezettségszegési eljárásra.
Fel van háborodva Szenes Hanna unokaöccse, Eitan Szenes, hogy az izraeli kormány bevonta a magyar ejtőernyősöket is a centenáriumi ünnepségbe a Szlovéniában tervezett emlékugrásba – adja hírül a The Jerusalem Post. Ez sérti a családját. Indoklása? Nem gondolom, hogy akik meggyilkolták a nagynénémet, azoknak jogukban áll ünnepelni születésének 100. évfordulóját. Nemzeti hőst akarnak belőle csinálni most Magyarországon, ami számomra illúziórombolás és szerfölött bántó – fogalmazott Eitan Szenes. – Hanna a brit hadsereg kötelékében Izraelből indulva Szlovéniában, az akkori Jugoszláviában ereszkedett le ejtőernyővel, hogy felderítőként a nácik ellen harcoljon. A magyar határnál azonban elkapták, bebörtönözték, napokon át kínozták, majd hazaárulás vádjával 1944 novemberében kivégezték.
Eitan Szenes 2007-ben már tiltakozott, követelvén, hogy Hanna a sírkövét is hozzák el Magyarországról, mert jobb az ő emlékét Izraelben őrizni. Szenes Hanna élete, hősiessége – mint fogalmazott, kötelező tananyag Izraelben, Magyarországon viszont nem, ahol alig ismerik őt.