Magyarország hosszú idő óta a legsúlyosabb gazdasági válságát éli, és külpolitikailag is elszigetelődött. Vajon Orbán még kitarthat? A Deutsche Welle német közszolgálati rádió és televízió magyar szakértőket kérdez a 2023-ra vonatkozó előrejelzésükről. (A nyitó képen: Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelben.)
Magyarország miniszterelnöke már sok olyan bel- és külföldi, gazdasági és társadalmi válságot átvészelt, ami a hatalmát fenyegette. Most azonban Orbán Viktor eddigi tizenhárom éves kormányzásának legnagyobb kihívásával néz szembe: 2023 tehát döntő és sorsdöntő év lehet a politikus számára, akinek a nevéhez az illiberalizmus európai térnyerése fűződik.
Magyarország jelenleg a 2008–09-i nemzetközi pénzügyi válság idején bekövetkezett „csőd közeli csődje” óta a legsúlyosabb gazdasági válságot éli át. A nemzeti valuta, a forint az elmúlt hónapokban sokat veszített értékéből, a magas, 20 százalékot meghaladó infláció pedig egyre több embert sodor egzisztenciális nehézségekbe az országban. Az élelmiszerekre és a benzinre vonatkozó árplafonok eddig nem sokat segítettek, és a reálszocializmus vége óta először eredményeztek áruhiányt.
Az üzemanyagárakra vonatkozó felső határ miatt decemberben ellátási hiány és hosszú sorok alakultak ki a benzinkutak előtt.
Az EU éppen ebben a nehéz társadalmi-gazdasági helyzetben vágta el Magyarországnak szánt támogatási ezermillióinak nagy részét a jogállamiság hiányosságai miatt. És további megszorítások is küszöbön állnak – egészen a Brüsszelből érkező kifizetések teljes megszüntetéséig. Ráadásul az Orbán-kormány külpolitikailag minden eddiginél jobban elszigetelte magát Európában, mivel továbbra is oroszbarát álláspontot képvisel. Magyarország az egyetlen uniós ország, amelyik elutasította az Oroszország elleni szankciókat, megtiltotta a területén keresztül Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, és csak vonakodva szavazta meg a Kijevnek szánt több ezermilliós uniós támogatást. Ezzel az álláspontjával Orbán az EU-n belül „a szükségszerűen megtűrt gonosz” pozíciójába manőverezte magát.
A felelősség áthárítása másokra
„Valójában az Orbán-kormány még sosem volt olyan nehéz helyzetben, mint most” – mondja Krekó Péter, a baloldali-liberális budapesti Political Capital Intézet politológusa a DW-nek. „Ezt láthatjuk a közvélemény-kutatásokban is, amelyek szerint az elégedetlenség növekszik. Vagy itt vannak a tanárok és pedagógusok hónapok óta tartó tiltakozásai.”
Magasabb bérekért és jobb munkakörülményekért tüntetnek a magyar tanárok Budapesten (2022.10.23.)
Krekó azonban leszögezi: „Orbán és kormánya még mindig nagyon sikeresen hárítja a felelősséget minden válságért külső szereplőkre, például az EU-ra vagy Soros György tőzsdei milliárdosra. Orbán és pártja, a Fidesz nagyon stabil választói bázissal rendelkezik, és az EU legközpontosítottabb politikai rendszerét hozta létre. Mindez azt jelenti, hogy jó esély van arra, hogy a magyar kormány ezt a válsághelyzetet is túlélje.”
Csaba László konzervatív közgazdász, aki egykor az orbáni tanácsadók informális köréhez tartozott, és a Közép-európai Egyetemen (Budapest/Bécs) tanít, Magyarország jelenlegi válságát elsősorban „az orbáni modell válságának” tekinti. „E modell mögött az olcsó pénz, a laza monetáris politika és a bőkezű költekezés politikája áll. Ez most már nem tartható fenn” – mondta Csaba László a DW-nek. „Összességében a kormány helyzete nehéz, de nem katasztrofális. Magyarország recesszió előtt áll, de nem a szakadék szélén, mint 15 évvel ezelőtt, a pénzügyi válság idején.”
Magyarország számára a következő hónapokban sok múlik azon, hogy az EU folyósít-e Magyarországnak pénzt. Az ország Lengyelország után a második legnagyobb nettó kedvezményezettje az uniós kifizetéseknek. A múlt években átlagosan a magyar bruttó nemzeti termék három-négy százalékát tették ki, ami nagyjából az ország éves gazdasági növekedésének felel meg.
Balkáni bazár
Hónapokig tartott huzavona után 2022. december közepén az EU Bizottsága előbb leállította a Magyarországnak szánt 6300 millió euró folyósítását – az ok a jogállamiság hiányosságai és a korrupciós vádak voltak. December végén Brüsszel még azzal is fenyegetőzött, hogy 2027-ig befagyasztja a költségvetésben Magyarország számára előirányzott teljes összeget, ami végül is 22 000 millió euró. Az EU így nagyon súlyos gazdasági válságba sodorhatja Magyarországot.
Magyarországon azonban aligha hiszi bárki is, hogy erre sor kerül. Csaba László közgazdász: „Az EU a múltban mindig erős szavakat használt Magyarországgal szemben, de a gyakorlatban nem hajtotta végre a mondottakat. Ezért úgy gondolom, hogy az uniós finanszírozás egy része továbbra is folyni fog. Ha már nem fizetnének ki semmit, akkor az EU is elveszítené a befolyását Magyarországra, és ez nem áll Brüsszel érdekében. Tehát a tárgyalási folyamat most egy kicsit olyan lesz, mint egy balkáni bazár, és a végén kompromisszumra kerül sor.”
Krekó Péter politológus azonban óva int attól, hogy illúziókat tápláljunk azzal kapcsolatban, hogy Orbán hajlandó kompromisszumot kötni a jogállamiság területén. „Nem várhatjuk el egy oroszlántól, hogy egyik pillanatról a másikra vegetáriánussá váljék” – mondja Krekó. „Orbánnak nem érdeke, hogy egyszerűen megszüntesse a kormányát jellemző nepotizmust és a korrupciót. Mert ez azt jelentené, hogy közeli munkatársai vagy családtagjai akár börtönbe is kerülhetnek. Az sem jellemző az illiberális rendszerekre, hogy – különösen gazdaságilag nehéz helyzetekben – megnyílnak. Akkor még inkább bezárkóznak.”
Mindkét szakértő feltételezi, hogy Orbán megpróbál majd „átmanőverezni” a válságon – politikailag és gazdaságilag egyaránt. Csaba László közgazdász ennek jelét látja a „Matolcsy-ügyben”. A Magyar Nemzeti Bank vezetője, Matolcsy György, Orbán régi bizalmasa december elején szokatlanul nyíltan bírálta Magyarország gazdaságpolitikáját, és közvetve megszorító intézkedéseket sürgetett. Matolcsy kritikája vitát keltett Magyarországon arról, hogy mennyire stabil még mindig Orbán kormányzása.
Csaba László szerint Magyarország miniszterelnöke ura a helyzetnek. „Orbánnak minden feladatra két embere van” – mondja. „Az egyik inkább realista, mint Matolcsy, a másik optimista. Amikor már nem marad más lehetőség, drasztikus, reális intézkedésekhez folyamodik, miközben a szokásos nagy szövegeket hallani tőle.”
Krekó politológus hasonló kétirányú stratégiát tapasztal jelenleg a magyar külpolitikában. Magyarország még legszorosabb szövetségesével, Lengyelországgal is nyíltan összeveszett Orbán Viktornak az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos álláspontja miatt – decemberben a magyar miniszterelnök már odáig ment, hogy az USA-t hibáztatta a háborúért. Ugyanakkor Novák Katalin elnök asszonyt kijevi látogatásra küldte, és a kormánypárti média, ami korábban a legelvetemültebb oroszbarát propagandát terjesztette, most gyakrabban beszél „Oroszország agressziójáról”.
Krekó kételkedik abban, hogy Orbán ezzel a fajta politikával jól átvészelheti a válságot, véget vethet külpolitikai elszigeteltségének és megoldhatja a konfliktust az EU-val. „Orbán jelenlegi viselkedését egyszerűen így lehet összefoglalni: túl keveset és túl későn tesz” – mondja a politológus .”