Unalmas demokráciának nevezte Magyarországot Orbán Viktor a bledi stratégiai fórumon. (Nyitó kép: sétál a kovászos uborka; foto: hvg.hu)
A miniszterelnök a megfogalmazással arra utalt, hogy a sokat bírált magyar demokráciában tulajdonképpen nincs semmi speciális, ugyanúgy működik, mint a német, vagy az olasz. Vagyis, mint mondta Orbán, a kormány dolgozik, a parlament pedig elfogadja a törvényeket. Igaza lehet a miniszterelnöknek, az elmúlt tíz évben majd megdöglöttünk az unalomtól, akkorákat ásítottunk, mint ide az ólajtó, néha el is nyomott bennünket a buzgóság, és amikor néha, a szükségesnél, sajnos, ritkábban, felriadtunk, azzal áltattuk magunkat, hogy csak álmodjuk az egészet.
Már a felütés is meglehetősen unalmasra sikeredett, amikor nem sokkal a fülkeforradalom győzelme után, Selmeczi Gabriella vezényletével lenyúlták a magánnyugdíj-pénztárakban tartott megtakarításainkat. Nem sok pénzről volt szó, háromezer milliárd (=hárommilliószor mlilló!) forintról mindössze, de vannak, akiknek ennyi is számít.
Aztán kiiktatták az alkotmányt, és tákoltak helyette egy alaptörvényt, elfoglalták az alkotmánybíróságot, megszállták a sajtót, megszerezték a dohány- és a szerencsejáték bizniszt, valamint hatalmas földterületekhez jutottak hozzá.
Tényleg dögunalom volt az elmúlt tíz év: Quaestor-botrány (lehet tudni, hogy áll az ügy?), Rogán helikopterezése, Semjén külhoni vadászkalandjai, Szijjártó jachtozása, Orbán magánrepülőgépen végrehajtott meccsnézései.
Ebben az unalmas magyar demokráciában a hatalom emberei elfoglalták a középületeket, az országgyűlést, a minisztériumokat, bekebelezték a rendőrséget, az ügyészséget, megfegyelmezték a kezdetben még renitens alkotmánybíróságot, maguk alá gyűrték a sajtót. Övék lett a törvény, a kultúra, a tájékoztatás, a hatalom.
Sokan közülünk álmosak voltak, a szükségesnél kevésbé éberek. Amíg a pörkölt mellé jut koviubi, mindig akadnak, akik nem akarják észrevenni, hogy kiszervezik alóluk a hazájukat. Megmásítják a múltat, elhazudják a jelent, ellopják a jövőt.
A legutóbbi időkben az unalom csak nőtt: Orbán és társai elüldözték Magyarországról a nemzetközi szinten is számottevőnek tartott CEU egyetemet, tönkre vágták a Magyar Tudományos Akadémiát, most legutóbb pedig a színművészeti egyetemet büntették egy bosszúálló kuratóriumi elnök személyében.
És uszítottak, aki ellen csak lehetett. Ellenség mindig volt, filozófusok, fekete ruhás nővérek, kockás inges tanárok, meggyűlöltették velünk a migránsokat és Soros Györgyöt. Mindegy, hogy kit, csak utáljunk valakit, mert addig sem azzal foglalkozunk, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai szétlopják Magyarországot.
Lehet, hogy Orbán Viktor számára mindez tömény unalom, és a miniszterelnök még a fentieknél is mozgalmasabb demokráciára vágyik. Nekünk, magyar polgároknak, ez így együtt kicsit sok. Mondhatnánk úgy is: sokk!