Az EurActiv brüsszeli sajtóportál a magyar gyógyszerellátásról írva idézi Takács Péter egészségügyi államtitkárt, aki szerint új megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az ország megválaszthassa a nemzeti egészségügyi költségvetéshez alkalmasabb, ahhoz jobban illeszkedő gyógyszereket.
A cikk szerint a gyógyszerhiány az egész EU-ban növekvő probléma, de Magyarországon különösen kritikus a helyzet. Orvoslására meghatároztak 313 olyan hatóanyagot, amiből a gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatoknak készleteket kell felhalmozniuk.
Az előző év végén a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatbázisában 1567 hiánytermék szerepelt – írja az EurActiv. A listán található aktív hatóanyagokból az előző 12 hónap alatt eladott összmennyiség egytizenketted részét készleten kell tartani. Takács államtitkár arról beszélt, hogy erős európai gyártókapacitás hiányában nem lehet biztonságos ellátásról beszélni, és evégett további lépésekre van szükség az Európai Bizottság részéről. Magyarország tevékeny szerepet játszhat az európai hatóanyag-előállításban – tette hozzá a magyar kormánytisztviselő. Mindezt azzal összefüggésben vetette fel, hogy az év második felében Magyarország fogja ellátni az EU soros elnöki teendőit. Holnap-holnapután Brüsszelben ülést tart a létfontosságú gyógyszerek szövetsége, és az elnökségre váró feladatokra tekintettel a tanácskozáson Budapest is képviselteti magát.
Mint az EurActiv írja, a magyar gyógyszertárakban krónikus a hiány inzulinból, rivotrilból, néhány antibiotikumból, szívritmus-szabályozóból, valamint neocitránból. Tavaly hiány mutatkozott nyugtatóból és szemgyógyszerekből is. A múlt télen elkeseredett szülőknek több száz kilométert is meg kellett tenniük, hogy beszerezzék a gyermekük számára szükséges gyógyszert. A következő hetekben felső légúti fertőzések elleni gyógyszerekből, valamint néhány antibiotikumból várható időszakos hiány a patikákban. Egy új, május közepén hatályba lépő rendelet értelmében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján közzé fogják tenni a stratégiai fontosságú hatóanyagot tartalmazó, Magyarországon forgalomban lévő gyógyszerek listáját, és azon belül „SH” jelzéssel kell jelölni a Magyarországon előállított gyógyszereket, „S” jelzéssel pedig a magyarországi gyártóhellyel működő gyártók gyógyszereit. A listát félévente frissíteni fogják.
A brüsszeli hírportál az európai színtű előállítási kapacitásgondokat részben a megnövekedett energiaárakra vezeti vissza. Az Európai Gyógyszerügynökség látja, hogy az eddiginél nagyobb szükség van a nemzetközi együttműködésre, és ennek jegyében hozta létre tavaly októberben a létfontosságú gyógyszerek előállítását ösztönző, már említett szövetséget. A cikk megszólaltatja Feller Antalt, a hazai gyógyszer-nagykereskedők szövetségének az elnökét, aki azt hangsúlyozza: a gondoknak nem az a gyökere, hogy a kereskedők nem rendelnek eleget.
Az egész cikkel kapcsolatban nem hallgathatom el azt a hiányérzetemet, hogy szerintem megfejtésre vár és kifejtést kíván, lényegében mi húzódik meg a belügyminisztérium egészségügyi államtitkárának azon kijelentése mögött, hogy a nemzeti egészségügyi költségvetéshez jobban illeszkedő gyógyszereket kell kiválasztani. Lehet, hogy inkább annak a bizonyos költségvetésnek kellene jobban illeszkednie az objektív gyógyszerigényhez. De ehhez én nem értek.
Most nézzük röviden a menekültkérdést. A bécsi Die Presse közli az APA osztrák hírügynökség összesítését, amely szerint az év első három hónapjában 6922 menedékkérelmet terjesztettek elő Ausztriában, ami harmadával volt kisebb az előző év azonos időszakában mért adatnál. Magas viszont a gyerekkel érkezők aránya. A menedékkérők harmada hétévesnél fiatalabb gyerekkel jött, a 18 éven aluliak aránya pedig az összes érkező 53 százalékát adta. A tavalyi 24-ről 46 százalékra növekedett a menedékkérő nők számaránya. Önmagában az érkezők számának a csökkenését az osztrák belügyminisztérium az embercsempészekkel szembeni következetesebb fellépésnek tulajdonítja: tavaly márciusban a kelet-ausztriai Burgenland tartományban még 1150 elfogást regisztráltak, az idén márciusban már csak 36-ot. A csempészek a magnövekedett kockázat miatt csaknem megduplázták az áraikat: ma három- és ötezer eurót kérnek azért, hogy valakit eljuttassanak Bulgáriából – tehát már az EU területéről – Ausztriába.
Végül felhívom a figyelmet a Handelsblatt német gazdasági napilap egyik kommentárjára, aminek szerzője Bernd Ziesemer, a lap volt főszerkesztője, tekintélyes Kína-szakértő. Szerinte ma már új keleti blokkról lehet beszélni, aminek a tengelyét Kína és Oroszország képezi: Kína szállítja az ipari termékeket, az oroszok pedig az olajat és a gázt. Aki ma Oroszországot el akarja szigetelni, annak át kell gondolnia Kínához való viszonyát is – figyelmeztet Ziesemer, aki ehhez az új keleti blokkhoz sorolja Iránt és Észak-Koreát is, sőt, úgy véli, hogy később más országok szintén csatlakozhatnak a tömbhöz, esetleg például Magyarország.