Nyitottnak kell lennünk a menekültügyi eljárások új formáira – nyilatkozott a Neue Zürcher Zeitungnak Magnus Brunner, az EU belügyi és migrációs ügyekben illetékes biztosa, aki szerint szorosabban együtt kell működni a külső, harmadik államokkal. Ha pedig Magyarország semmilyen együttműködésre sem hajlandó, akkor pénzbüntetéssel kell számolnia – mondta az osztrák politikus.
A riporter felvetette, hogy Budapest sem átvenni nem hajlandó migránsokat, sem más szolgáltatást nem akar nyújtani. Brunner azt válaszolta, hogy Magyarország elvből nem akarja végrehajtani a menekültügyi megállapodást. „Meglátjuk azonban, hogy ez jövőre is így marad-e, mert a többi tagállam akarja a reformot” – tette hozzá.
Szükség esetén Budapest nélkül mennek előre? – kérdezte erre a svájci lap munkatársa. Az EU-biztos diplomatikus válasza: megpróbálják Budapestet meggyőzni, hiszen a paktumból Magyarország is előnyöket húz.
Milyen előnyöket? – hangzott az újabb kérdés, kiegészítve azzal, hogy Magyarországon gyakorlatilag már nem is létezik menedékjog. Mire Brunner: „Magyarországnak természetesen akarnia kell azt, hogy része legyen az európai rendszernek. Mint az EU külső határa mentén fekvő ország, részesül a többiek szolidaritásából. Késznek kell azonban lennie arra, hogy terheket is vállaljon. Ezen az egyensúlyon alapul a paktum. Ha ehhez egy ország nem tartja magát, akkor meg kell nézni, miként lehet eljárni. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak adott a lehetősége, hogy pénzeket tartson vissza.”
Az interjúban részletesen szót ejtettek az úgynevezett harmadik államokkal való megállapodásban rejlő lehetőségekről. Kudarcot vallott az a brit kísérlet, hogy a menekültügyi eljárást Ruandába helyezzék át, és Olaszországnak sem sikerült érvényesítenie az Albániával kötött megállapodását, hogy ott folytassák le az eljárást, mert a bíróságok ezt megtiltották. Az eddigi sikertelenségen azonban az EU-biztos szerint változtatni kell, a tagállamoknak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ilyen újszerű megoldásokat dolgozzanak ki. „Mint hallom – mondta –, Rómában most azzal próbálkoznak, hogy az albániai központot visszaküldő-központtá alakítsák át, tehát olyan hellyé, ahol a visszautasított menedékkérők kivárhatják a hazájukba vagy biztonságos harmadik országba történő visszatérésüket.
Magnus Brunner az interjúban arra a riporteri felvetésre, hogy a német kormány legújabb gyakorlata szerint a menedékkérőket már a határon visszautasítják, kijelentette: mindent meg kell tenni azért, hogy szűnjenek meg a belső határellenőrzések. „Schengennek működnie kell” – hangsúlyozta. Elismerte, hogy a tagállamoknak jogukban áll átmenetileg visszaállítani az ellenőrzést a belbiztonság vagy a közrend megvédése végett, de szerinte előbb kísérletet kell tenni más intézkedések megtételére. Ilyen lehet a rendőrségek határon átnyúló együttműködése, és Berlinnek is ezt kellene tennie.
Donald Trump szét akarja zúzni a Szabad Európa Rádiót és a Szabadság Rádiót, de az EU mentőövet dobott neki – olvasható az amerikai közszolgálati rádió, a NPR weboldalán. A cikk idézi az adóhálózat elnökét, aki szerint az évi 75 millió dollár visszatartása kérdésessé teszi a rádió fennmaradását. Amerikában jogviták övezik a szövetségi támogatás folyósításának a beszüntetését, és Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője rövid távú gyorssegélyként felajánlott 6,2 millió dollárt a működőképesség fenntartása végett. Előzőleg a svéd kormány is ígért 2 millió dollárt.
Ugyanerről a témáról írva a The New York Times kiemeli, hogy az unió által felkínált segítség csak igen rövid távra megoldás, és ahhoz nem elég, hogy felszínen tartsa az intézményt. A hidegháború idején létrehozott rádiót az amerikai Kongresszus finanszírozta. Jelenleg 23 országba sugároz műsort, így például Oroszországba, Ukrajnába, Iránba, Afganisztánba és Pakisztánba, valamint Közép-Ázsia és a Kaukázus országaiba.
A londoni The Guardian egyik cikke szerint meghiúsultak az Európai Unió reményei, hogy az Egyesült Államok növelni fogja a Moszkvára gyakorolt nyomást, és a helyzeten még tovább ronthat Magyarország. Donald Trump – olvasható az elemzésben – a Vlagyimir Putyinnal hétfőn folytatott kétórás telefonbeszélgetésekor nem jelentett be átfogó szankciókat Oroszországgal szemben a tűszüneti megállapodás elmaradása esetére, hanem ehelyett úgymond egyetértését hangoztatta azzal, hogy Moszkva átfogó kereskedelemre törekszik az Egyesült Államokkal ennek a katasztrofális vérfürdőnek a befejeztével. Európa előtt most ott a kérdés, hogy hogyan tovább – írja a baloldali liberális londoni lap, és kifejti, hogy az unió 17. szankciós csomagjának az elfogadása után már nehezebb lesz megállapodni újabb olyan jellegű célkitűzésekben, amelyek az orosz energiáról való leválást céloznák.
Budapest az eddigi szankciók júliusban esedékes meghosszabbításának a megvétózásával fenyegetőzik, és uniós tisztségviselők most azt vizsgálják, hogy milyen biztos intézkedéseket hozhatnának. Felvetődik a tőkeellenőrzés elrendelése, illetve az, hogy kemény vámtarifákkal sújtsák az orosz gazdasági szektorokat a szankciók helyett.