Magyarország mára (2019. május 8.) virradó éjjel végrehajtott intézkedései, amelyekkel arra kényszerített két, afgán menedékkérő családot, hogy elhagyja az ország területét, mélységesen megdöbbentőek és kirívó megsértései a nemzetközi és az európai uniós jognak – fogalmazott szerdán az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. (Cikkünk képei illusztrációk.)
A két családot, négy felnőttet és hét gyermeket január óta tartották őrizetben a Magyarország és Szerbia határán lévő röszkei tranzitzónában. A hatóságok május 7-én éjszaka a határkerítés egyik kapujához kísérték őket. Nem hagytak nekik más választást, mint vagy visszamennek Szerbiába, vagy repülőgéppel hazaszállítják őket Afganisztánba a Frontex, azaz az Európai Unió határőrizeti ügynöksége által indított járattal.
„Az, ahogyan ezekkel a családokkal bántak, beleértve azt, hogy anélkül távolították el őket Magyarország területéről, hogy érdemi erőfeszítést tettek volna a menedékkérelmük áttekintésére, rendkívül elkeserítő” – mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
„Ezeknek a családoknak az ügye ismételten alátámasztja a mélységes aggodalmainkat azzal kapcsolatban, ami Magyarországon történik, ahol a menedékkérőket nem a kérelmük tartalma alapján utasítják el, hanem pusztán azért, mert Magyarország megszorító jellegű törvénye szerint a kérelmüket automatikusan elfogadhatatlannak minősítik.”
Ennek a törvénynek az értelmében Magyarország az európai uniós jog által megkövetelt biztosítékok nélkül elutasít minden menedékkérőt, aki olyan országon haladt át – a szóban forgó családok esetében Szerbián –, amelyet Magyarország biztonságosnak ítél meg.
Az ENSZ menekültügyi szervezete, miután eredetileg azt a tájékoztatást kapta, hogy a családokat Afganisztánba szállítják vissza, május 6-án hivatalos kéréssel fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megakadályozza ezt a visszaküldést. Az UNHCR ezennel ismételten arra szólítja fel Magyarországot, hogy ne tegyen semmi olyan lépést, amelynek célja, hogy embereket visszaküldjön a származási országukba vagy bármilyen más módon eltávolítsa őket Magyarország területéről, anélkül, hogy megfelelő módon megvizsgálta volna a menedékkérelmüket.
Az UNHCR munkatársai, akiknek a tranzitzónáknak ahhoz a részéhez nincs hozzáférésük, ahol a kitoloncolás végrehajtása előtti időszakban az érintett családokat fogva tartották, a helyszínen követték figyelemmel azt, ahogyan a családok átlépték a határt. Azonnal értesítették a szerbiai kollégáikat, akik pedig jelezték a szerbiai hatóságoknak az afgán családok érkezését.
A szerbiai hatóságok egy befogadó állomáson szállásolták el a családokat. Az UNHCR és partner szervezetei kapcsolatban vannak velük és jogi tanácsadást nyújtanak nekik. A családok arról tájékoztatták az UNHCR-t, hogy a magyar hatóságok öt napon át nem adtak enni a felnőtt családtagoknak, ami megerősíti az eddigi jelentéseket, amelyek szerint az elutasított menedékkérőktől a tranzitzónákban megvonják az élelmiszer-ellátást.
Az UNHCR felszólítja a magyar kormányt, biztosítsa, hogy az őrizetében lévő és gondoskodása alatt álló valamennyi menedékkérő kapjon enni, az emberi jogi törvényeknek és a kormány törvényi kötelezettségeinek megfelelően.
Egy harmadik afgán család, egy anya négy gyermekével, egyelőre a tranzitzónában maradt, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ideiglenes intézkedéssel megtiltotta, hogy eltávolítsák őket az országból.
Az ENSZ menekültügyi szervezetét továbbra is aggasztja, hogy milyen sors várhat erre a családra. Velük együtt jelenleg mintegy negyven – egyebek között Irakból és Iránból útnak indult – menedékkérő van a tranzitzónáknak abban a részében, ahol a kitoloncolás végrehajtása előtti időszakban az elutasított menedékkérőket tartják fogva, és mindannyiukat az a veszély fenyegeti, hogy visszaszállítják őket a származási országukba vagy Szerbiába kényszerítik vissza.
Ennek a helyzetnek a fényében az UNHCR azt javasolta az európai határőrizeti ügynökségnek, azaz a Frontexnek, hogy ne támogassa Magyarországot azoknak a hazaküldésről szóló döntéseknek a végrehajtásában, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi és az európai joggal.