Magyarország már nem demokrácia

Nem demokrácia többé Magyarország – címmel adja közre a Politico portál a Freedom House legfrissebb demokrácia-jelentését.

Lengyelország ugyanazon az úton halad lefelé, s hasonló a helyzet a Balkánon is – a demokrácia térségbeli megroppanása döbbenetes, aminek okát Oroszország és Kína befolyás-növekedésében látja, illetve abban, hogy tétlen az Európai Unió. Bőven van miért hibáztatni Brüsszelt. Hasonlóképpen Trump elnököt, aki nem követelte ki a térségben elvárható demokratikus értékrend megtartását.

Közép-Európa és Eurázsia 29 országát vette górcső alá az elemzés, és a többi között megállapítja, hogy sokkal kevesebb demokrácia van ma a régióban, mint volt egykoron 1995-ben, amikor a Freedom House jogvédő szervezet kiadta az első jelentését. Az Orbán Viktor vezette rezsimet hibridrendszerként írja le, mivel a kormányfő egyfolytában támadásokat intéz a demokratikus intézmények ellen. Nem megy el szó nélkül az Orbánt korlátlan hatalommal felruházó rendeleti kormányzás mellett sem. Ezzel magyarázza a többi között a zuhanásszerű esést a listán. A Balkánon a szerb Aleksandar Vučić és a montenegrói Milo Đukanović országáról ugyanúgy fogalmaz, nem tarthatjuk többé őket sem demokráciáknak. Kínáról úgy vélekedik, hogy nem akarja az egypártrendszert meghonosítani ezekben az országokban, sokkal inkább a maga javára fordítja a meggyengült intézményi rendszert, és beékelődik a korrupt politikai és gazdasági struktúrákba.

A Human Rigths Watch cikke sérelmezi, hogy a kórházi ágyak 60%-át fel kellett szabadítani hazánkban, és ezzel gyakorlatilag kiadták az egyéb betegek útját. Persze hozzáteszi, más országokban is felismerték a veszélyhelyzetet, amely szerint a hirtelen megugró fertőzések kezelésére kevés lesz a kórházak fennmaradt kapacitása. A magyar helyzet viszont annyiban sajátos, hogy nem ad a kormány pontos információt arról, hány beteget raktak ki, milyen állapotban voltak, áthelyezték-e őket alternatív gondozóba vagy a családjuknak kell gondoskodniuk róluk. A hospice-ban és otthoni önkéntes ápolóként dolgozó nővér elmondta, hogy 10 beteget gondozott, akit egyik napról a másikra tettek ki, a családtagokat csak az előző napon értesítették. Részletezte a betegek súlyos állapotát, azt hogy egyiküket, akit frissen amputáltak, sikerült magángondozóban elhelyeznie. Majd megtudható, hogy közülük kilencen azóta meghaltak. Máig nem tudjuk viszont, hány ágy áll üresen, miközben súlyos betegek megfelelő gondozás híján családjukkal együtt szenvednek.

A Human Rights Watch közli, hogy a pandémiára való hivatkozással nem lehet megtagadni az egészségügyi ellátást az emberektől, nem lehet még nagyobb emberjogi válságot előidézni. A kormánynak biztosítani kell egy másik intézményben ugyanennyi ágyat a betegek szükséges és megfelelő ellátásához. És az is a hatóságok kötelessége, hogy a szakembereknek, a betegeknek és hozzátartozóiknak a teljes átláthatóság elvét szem előtt tartva adjanak tájékoztatást az elbocsátott betegek állapotáról.

Az Euractiv kifogásolja a veszélyhelyzetre tekintettel hétfőn kihirdetett, az adatokhoz, információhoz való hozzájutás uniós jogának felfüggesztését Orbán Viktor által. Különösképpen azt, hogy a veszélyhelyzet megszüntetéséig sem sérelmezni, sem fellebbezni nem lehet az információhoz jutás megtagadása miatt. Kifogásolható, hogy a rendelet könnyít azokon a kormányzati kötelezettségeken is, amelyek szerint a hatóságoknak nem kell teljes részletességgel, legfeljebb nagy általánosságban tájékoztatni az érintetteket a személyes adatgyűjtésről. Idézi a cikk Szél Bernadett képviselőt, aki szerint az információs jog korlátozása egyrészt alkotmányellenes, sérti az uniós rendelkezést, sőt, nemcsak szükségtelen és aránytalan, de még akadálya is lehet a koronavírus elleni küzdelemnek.

Tulajdonképpen a koronavírusra való hivatkozás csak ürügy megint arra, hogy személyes adatainkhoz a kormány hozzáférjen. Mi több, törvényerőre emeli a közérdekű adathoz jutás visszatartását.

Az Euobserver azt sérelmezi, hogy sokkal több szó esik az unióban az Észak és Dél közti pénzügyi viták mögött álló szakadék mélyüléséről, mint a koronavírus miatt bejelentett rossz és a demokráciákat aláásó intézkedésekről. Továbbá feszegeti a kérdést: ismét profitálhat Magyar- és Lengyelország az új uniós költségvetésből?

Meg is adja a választ egy határozott nemmel. Emellett azt javasolja, hogy az új büdzsének a gazdaságot kellene megerősítenie, nem az autokráciákat.