Érdekes, tanulságos és igényes mű az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetében elkészült térképgyűjtemény. Nemcsak tudósok, kutatók forgathatják, hanem politikusok és diplomaták is. Mindazokhoz szól ez az atlasz, akik kíváncsiak arra, milyen anyanyelvű kultúrák élnek egymás mellett, egymást áthatva a tágabb régióban. Haszonnal forgathatják majd történelem- és földrajzszakos egyetemi hallgatók is.
Kocsis Károly akadémikus a kötet bemutatója kapcsán elmondta: a nemzeti atlaszokat mindenütt az adott ország identitását megtestesítő „névjegynek” tekintik. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének igazgatója arra is emlékeztetett, hogy az első nemzeti atlaszt finnek készítették 1899-ben. Összeállítói az akkor még orosz fennhatóság alatt álló ország önállóságának létjogosultságát igazolták.
Magyarországon az 1967-ben megjelent első nemzeti atlasz után 1983-ban az Akadémia akkori elnöke, Szentágothai János kezdeményezte egy új kiadvány összeállítását. Az 1989-ben megjelent atlasz felett azonban mára eljárt az idő, ezért az MTA jelenlegi elnöke, Pálinkás József indítványozta, hogy alkossák meg az új, korszerű nemzeti atlaszt. A tervezett mű előzményének tekinthető a Hungary in Maps című, angol nyelvű kiadvány, amely 2009-ben jelent meg. Magyar nyelvű, aktualizált és bővített változatát két éve mutatták be az Akadémián.
A négykötetesre tervezett atlasz első része a magyar nemzetről és államról szóló bevezető lesz, ezt követik majd a természeti, a társadalmi és a gazdasági környezetet bemutató kiadványok. A most ismertetett térképgyűjtemény a társadalom-földrajzi kötet egy szelete, amely a települések szintjén ábrázolja az etnikai, vallási, valamint kulturális tekintetben egyedülállóan sokszínű Kárpát-medence és szomszédsága, a Kárpát-Pannon-térség etnikai arculatának változását 1495-től napjainkig.
A magyar és angol nyelvű kötet térképein 30 ezer település etnikai adatait és a térszerkezetnek a múlt fél évezredben történt változásait böngészhetik az érdeklődők. Az egy fő- és kilenc melléktérképen ábrázolt népességviszonyok pontosabb megértését külön füzetben kiadott térképmagyarázó szöveg segíti, amelyben a szerzők kitérnek a tudományos munka előzményeire és módszertanára is.
A nemzeti atlasz kiadványai a hagyományos papíralapú térképek mellett a világhálón is elérhetőek lesznek. Ennek köszönhetően a szakemberek folyamatosan frissíthetik, a változó adatoknak megfelelően módosíthatják majd őket.
Az atlasz ITT tekinthető meg elektronikusan.