A negyedik veszélyforrás, hogy Törökország tag lehet. Ciprust ugyan rá lehet kényszeríteni, hogy fogadja el a döntést, de minden ilyen keresztülerőszakolt megoldás újabb és újabb téglát húz ki az EU építményének falából. Végül pedig ott van a brit kilépés. Mindezen gondokon túl meg kell még birkózni a pénzügyi válsággal is. Itt az egyik lehetséges kimenet, hogy közös kezelésbe veszik a nemzeti adósságokat. Nem könnyű, de meg lehet csinálni.

Az alternatíva ezzel szemben az, hogy szétesik az euró-övezet és a tagállamok visszatérnek a nemzeti valutákhoz. Csakhogy a saját pénzük jóval gyengébb lenne a német márkához képest és 30-40%-kal leértékelődnék a dollárhoz mérten is. Ez azonban katasztrofális következményekkel járna a világgazdaságra nézve.   

Paul Lendvai igencsak kétkedő az ügyben, hogy mennyire lesz életképes az új szlovák kormány, amelyben a nacionalistáknak és a magyarok pártjának kellene együttműködnie – olvasható az osztrák Der Standardban. De az ország már többször is meglepte a megfigyelőket. Például akkor, amikor a visegrádi csoportból elsőként csatlakozott az euró-zónához. Negatív visszhangot keltett viszont, amikor Pozsony – főként a kisebbség ügyében – vitába keveredett Magyarországgal. Orbán Viktor 2010 óta politikája középpontjába állította az egységes, határokon át összetartozó nemzet képviseletét. Ám jó egy éve a magyar vezető és Fico szoros szövetségesek az unió ellen, a menekültválság kapcsán.

A szlovák választások után kialakult veszélyes patthelyzetet a Most-Híd azzal a kockázatos döntéssel oldotta fel, hogy belépett a koalícióba, noha ott az egyik partner az az SNS, amely nem sokkal ezelőttig a magyarellenes nacionalizmus jelképének számított. Sikerül-e a példátlan kísérlet, az ma a legfőbb kérdés a szlovák politikában. Fico új kebelbarátjának, Orbán Viktornak azonban nincs köze a fejleményhez, mert ő a kicsinyke, jobboldali, tisztán magyar és Fidesz-barát MKP-t támogatja, amely azonban már a 3. választáson nem tudta venni a bejutáshoz szükséges küszöböt.

A cseh kormányfő arra figyelmeztet, hogy ha Európa nem tudja megoldani a menekültválságot, akkor a szélsőségesek kerülnek hatalomra – olvasható a Le Monde-ban. A lapnak adott interjúban a szociáldemokrata politikus védelmébe vette, hogy a visegrádi államok elutasítják a német befogadási politikát. Sobotka azzal érvelt, hogy nem lehet ugyan egyenlőségjelet tenni a terroristák és a migránsok közé, a közvélemény mégis összefüggést lát a terrorfenyegetettség és a válság közben tapasztalt káosz között. És az tény, hogy dzsihadisták beszivárogtak a tömegben a a földrészre. De a legveszélyesebbek azok a muzulmánok, akik rokonszenveznek velük és készek harcolni.

Sobotka jelezte, hogy Csehország befogadja menekülteket, támogatja a Törökországgal kötött szerződést, ám nagy kérdés, hogy Görögország mennyire képes ellátni az unió külső határainak védelmét. Mint mondta, az uniónak ehhez segítséget kell nyújtania, mert Európa nem függhet senkitől. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ankarának vissza kell vennie a Görögországból visszaküldendő menekülteket, továbbá lépéseket kell tennie az emberi jogok és a szólásszabadság végett.

A kérdésre, hogy mennyire tekinthető mérsékeltnek a magyar, a lengyel, vagy a szlovák vezetés, a cseh miniszterelnök úgy válaszolt, hogy ezeket a kormányokat demokratikusan választották. Mindhárom országban vannak szélsőséges pártok, lásd a Jobbikot. Azt ugyanakkor nem gondolja, hogy az EU számára a lengyel politikai változások okozzák a fő gondot. Úgy fogalmazott: mindig tárgyalni kell azokkal, akikkel nem értünk egyet.