A most kezdődött év egyik nagy kérdése: Győzedelmeskedik-e a szélsőjobb Európában? – erről a több mint 100 éve alapított, mérvadó, brit, politikai magazin, a New Statesman elmélkedik. A szerző, Paul Mason szerint egyelőre csak egyben lehetünk biztosak a májusi európai uniós választások tekintetében, hogy nem lesz sem szabad, sem tisztességes. És most itt nem Stockholmról van szó, hogy akkurátusan számolják-e a szavazatokat vagy hogy a holland tévében valóban egyenlő időkeretet kapnak-e a pártok.
Itt elsősorban arról van szó, hogy ha Magyarország részt vesz a választásokon, akkor alapból igazak az előbb említett minősítések. Mert olyan képviselők kapnak majd széket, akik hazugságok, kényszerítések és korrupció árán jutnak parlamenti mandátumukhoz.
A szerző, Paul Mason sorolja is Orbán (érvekkel fölérő) intézkedéseit: az 500 médium kormányzati irányítását, a migránsozást és az antiszemita sorosozást. A legnagyobb bajnak Mason azt tartja, hogy uniós pénzekkel manőverezik a kormányfő a választási eredmény számára kedvező befolyásolásában. Ráadásul Magyarország csak egy a baljós jelek között, mivel a francia, az olasz és a német szélsőségesek 20–30%-nyi támogatást is elérhetnek májusig a mostani prognózisok szerint.
Az ENSZ migrációs csomagja elleni tiltakozásukkal máris szövetségesekre találtak egymásban, Európa térképét elkezdték átrajzolni. Az Európai Néppárt pedig egyre inkább jobbra tolódik, látjuk, ha sorra vesszük tagságát. Márpedig ha 100 mandátumot szereznek a szélsőjobboldali jelöltek, akkor a Jean-Claude Juncker-féle európai szuverenitás eszméje meghal. A szocdemek a másik oldalon zsugorodnak, egyedül a portugálok tartják magukat stabilan 37%-on, a többiek csupán 20 körül.
Mi a teendő ebben a helyzetben? Paul Mason szerint taktikai szövetségre kell lépni a radikális balosokkal, és szükség lenne arra is, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. Szerinte Theresa Maynek mennie kell, majd kiírni a második referendumot, visszavonni az 50-es cikkelyt. Ugyanakkor Mason sem biztos abban, hogy a brit Munkáspárt képes lenne Európa megmentésére sietni. Minden jel arra utal, Brüsszelben és Strasbourgban is a mérleg nyelve még jobbra, a sötét oldalra billen.
Az amerikai NPR közszolgálati rádió budapesti tudósításában, hangos, színes riportban számol be a Ghraoui csokoládébolt megnyitásáról a pesti Andrássy úton. A legendás csokoládégyártó, aki a brit királyi család köreiben is nagy népszerűségnek örvend, Szíriából származik. A szír polgárháború kitörése után azonban a család Magyarországra menekült és tetemes pénz ellenében megnyithatta üzletét Budapesten. Az amerikai tudósítás külön kiemeli Orbán közismertté vált mondatait, amelyek szerint Magyarország nem lesz a bevándorlók országa, és ismerteti a kormányfő hírhedt migránsellenes politikai nézeteit. A csokoládéüzlet viszont ékes bizonyítéka annak, nem minden menekült esik egyforma megítélés alá. A Ghraoui tervezi: hamarosan Párizsban is boltot nyit.
Miután a Yad Vashem elutasította az új holokauszt-múzeumot számos magyar zsidó közösséggel együtt, Orbán Viktor Brazíliában tett látogatása alkalmával Benjamin Netanjahuval találkozván arról tájékoztatta az izraeli miniszterelnököt, hogy új terveket készítettek a múzeumhoz – számol be a fejleményekről a Tel Aviv-i i24 News hírportál. Kiemeli: azért nem nyerte el az izraeli szakértők tetszését sem, mert nem tárja fel a magyarok felelősségét a holokausztban betöltött szerepükért, illetve azt az utat sem, ami végül a katasztrófához vezetett. December elején magyar delegáció tárgyalt ugyanebben a témában Jeruzsálemben, és akkor Netanjahu kormánya hivatalos közleményben tudatta: csak akkor ért egyet a Sorsok Háza installációival, ha azok mindenben megfelelnek a történelmi hűségnek, továbbá annak a követelménynek, amely maradéktalanul összhangban van az izraeli zsidó közösségek véleményével.
A cikk egyébként taglalja az Orbán-kormány Soros-ellenes antiszemita kampányát és emlékeztet arra is, hogy a pár hónapja elhunyt világhírű holokauszt kutató, Randolph Braham még 2014-ben visszaadta magyar állami kitüntetését a napjainkban tapasztalt holokauszt-hamisítások okán.
Az orosz nyelvű azeri hírek a magyar nagykövettel, Szederkényi Viktorral készült Trend-interjút adott közre, amelyből mindössze azt emelnénk ki, hogy Magyarország kész piacra segíteni Európában Azerbajdzsán exportcikkeit, elsősorban mezőgazdasági és háztáji termékekeit. Kiderül: a magyar Eximbank támogatást nyújtott melegágyak építéséhez azeri–magyar együttműködés alapján.