Orbán Viktor akkora hatalom birtokában irányítja az országot, ami páratlan Európában – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. A kétharmadon felül egy alapítványon keresztül kézben tartja a média javarészét, azon kívül hozzá hű üzletemberek nyerik el az állami megbízások és az uniós támogatások igen nagy többségét. Ilyen erővel szemben az ellenzék nem sokat tud tenni, bár másfél évre ellenőrzése alá került Budapest és a nagyvárosok fele. Ez a kudarc, továbbá a járvány próbára teszi a hivatalos fejlesztési modellt.

A Fidesz-ellenes tábor az összefogásban bízott a jövő évi választások előtt, ám a Covid-19 újrakeverte a lapokat. Kiélezte a viszályt az anyagi eszközök elosztása kapcsán. A kormánynak rendelkezésre áll egy sor bevételi forrás, viszont az iparűzési adó csökkentése, a parkolási díjak eltörlése, továbbá a súlyadó elvonása keményen érinti az önkormányzatokat. Orbán a rendkívüli intézkedéseket azzal indokolja, hogy menteni kell a munkahelyeket. Ezzel szemben a másik oldal úgy látja: nagyon is tudatos politikai stratégiával igyekeznek őket kivéreztetni.

Göd városa cseppben a tengerként mutatja a magyarországi körülményeket: az adók átirányítása a források egyharmadától fosztotta meg a települést. Ám egyben arra is rávilágít, a demokratikus politika szempontjából aggályos a magyar gazdasági modell. Az ország ugyanis a fellendülést az uniós pénzek mellett a külföldi befektetéseknek köszönheti. A határon túli beruházók értékelik az alacsony adókat, a hatalom támogatását, és azt, hogy hosszú távra tervezhetnek. Ebbe belezavar, ha valahol egy tapasztalatlan polgármester győz, habár pl. Gödön a többi közt pont azért futhatott be az ebbe a kategóriába tartozó városvezető, mert a helyiek megelégelték, hogy a Samsung állam az államban.  

Debrecennek ugyanakkor nincsenek ilyen gondjai, úszik a fejlesztési alapokban, odavonzotta a BMW-t és más nagy cégek sorát. A hatalom a várost egyben Budapest ellensúlyának szánja. A helyi ellenzéki portál, a www.debreciner.hu  főszerkesztője azt jónak tartja, hogy új munkahelyek létesülnek, de azt már nem, hogy az építkezésekről nincs társadalmi vita, mindent beborít a sikerpropaganda. Amúgy pedig feltűnő, hogy a megbízások javát Mészáros és Garancsi érdekeltségei kapják.

A polgármester nem tagadja: jól jön neki, hogy a Fideszen keresztül be van kötve Orbánhoz, de szerinte a város nem élvez megkülönböztetett segítséget. Viszont mivel az iparra épül a gazdasága, nem érik olyan súlyos következmények a ragály miatt, mint az idegenforgalomra és szolgáltatásokra alapozó Budapestet.

Miskolcon, amely még mindig a szocialista múlt ipari folyományaitól szenved, még az sem segítetett, hogy 10 évig kormánypárti irányítás alatt állt. A jelenlegi első ember, a független Veres Pál nagy hibának tartja, hogy a Fidesznek a saját polgármesterei felé hajlik a keze. Merthogy a kormány az engedetlen településeket kívánja büntetni a források és feladatok központosításával, ily módon azonban egyre szűkül a helyi mozgástér. Nem osztja viszont Karácsony Gergely reményeit, hogy majd az EU segít nekik, mert közvetlenül utal számukra pénzeket.

Inkább abban bízik, ami mellé fideszes várospolitikusok is odaálltak, hogy tudniillik minden település kapjon kompenzációt a járvány miatt átcsoportosított alapok után. Így lesz-e, ami legkésőbb májusra kiderül, attól igen sok függ. Hiszen a politika egyre inkább háborúnak, semmint sportszerű versenynek számít. Ám ha van érdekegyeztetés, az azt támasztaná alá, hogy működik a demokrácia.

Az ütőkártyák jó része Orbánnál van, de nem tanácsos elgaloppíroznia magát. A ragály kicsúszott az ellenőrzés alól és ez feltárta hatalmának korlátait. A sikerhez az országnak szolidaritásra van szüksége, nem pedig arra, hogy még jobban kiéleződjék a feszültség.

Egész Európán végigsöpör a járvány 3. hulláma, sőt egyre gyorsabban terjed – derül ki a Financial Times körképéből. A földrészen igencsak baljós a tavasz. A kormányok küszködnek az eddiginél sokkal fertőzőbb mutánssal, továbbá azzal, hogy nincs elég oltóanyag, ráadásul az embereknek elegük van a bezártságból. Macron már a 3. zárlatot rendeli el, ideértve, hogy utazási korlátok léptek életbe, nem működnek az iskolák, éjszaka pedig kijárási tilalom van érvényben. Pedig a megbetegedések száma két hét alatt csak 55%-kal nőtt, a németeknél viszont 75%-kal. Ebben persze szerepe van annak, hogy a németek az eddiginél többet tesztelnek.

A hullámot azonban úgy kell érteni, hogy egyes államokban romlik a helyzet, másoknál tetőzik, míg megint másoknál éppen kevesebb a fertőzött. Mindenesetre a magyaroknál és a lengyeleknél csúcsra járnak az intenzív osztályok és egyre többen szorulnak lélegeztetőgépre az osztrákoknál, belgáknál, franciáknál és németeknél is. Egy berlini illetékes azt jósolja, hogy négy héten belül elérik teljesítőképességük felső határát a német kórházak. Miközben a páciensek java középkorú, illetve fiatal.

Közép-Európát igen keményen sújtja a ragály. Magyarország vezeti a világstatisztikát az egy főre jutó halottak számát tekintve, ám több, mint 20%-kal jól áll az oltások alapján. Az uniós átlag jelenleg 12,7%, de Orbán nem várt arra, hogy eredményt hozzon a vakcinák közös beszerzése, illetve, hogy engedélyt adjon az illetékes európai hatóság: saját szakállára az oroszoktól és a kínaiaktól is rendelt szert.

A kilátások azonban hamarosan jócskán javulnak a földrészen, mert a mostani negyedévben 360 millió adag ellenanyag érkezik, szemben az eddigi 107 millióval. Ezen belül a Johnson & Johnson 55 millió adagot küld, ami azért érdekes, mert abból egy is elég a védettség megszerzéséhez. Summa summárum, szeptemberre 255 millió lakost lehet beoltani, ami a kontinens felnőtt népességének 70 %-a. Az Európai Bizottság szerint most már a nemzeti kormányokon múlik, miként szervezik meg az oltásokat.

A Genfi Egyetem globális egészségügyi tanszékének vezetője ugyanakkor kifogásolja, hogy Európa nem rendelt el szigorú korlátozásokat, mert a japán, dél-koreai, ausztrál és új-zélandi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tilalmak segítenek gyorsan talpra állítani a gazdaságot is. De az EU már elkésett vele, mert az emberek megőrülnek attól, hogy továbbra is otthon kell maradniuk. Ezért nem is maradnak. Így aztán, amíg nem jön elég vakcina, marad a távolságtartás, a tesztelés és kontaktuskutatás.

Magyarország korlátozza a sajtó lehetőségét, hogy az oltási kampányról tudósítson: a kórház-felügyelet döntése értelmében csakis az MTVA készíthet helyszíni felvételeket – adja tudtul a Der Spiegel. A ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina által nyilvánosságra hozott körlevél arra hivatkozik, hogy a stábok csak zavarnák a munkát. Így aztán egy újságíró már azt sem fotózhatta le, amikor ő kapta meg a vakcinát. A lap hozzáfűzi, hogy a jobboldali-nemzeti Orbán-kabinet gazdasági, illetve adminisztratív eszközökkel a hivatalos vonal támogatására kényszerítette az állami médiát, illetve a magánkézben lévő orgánumok javarészét. Orbán Viktort részben éppen a korlátozó sajtópolitika miatt érik bírálatok a világban.  

A bolgár miniszterelnök viszonylagos többséget szerzett a választásokon, ezt mutatják az előrejelzések, ám nem lesz könnyű kormányt alakítania, mert egyelőre senki sem hajlandó közösködni vele – írja a Bloomberg. Boriszov már negyedszer szerezte meg a győzelmet, jelenleg 23,7%-on áll, noha ellenfelei szerint édeskeveset tett a grasszáló korrupció és a 7 millió bolgár életszínvonalának javításáért az EU legszegényebb tagállamában.

A politikus a járványra hivatkozva együttműködésre szólította fel a többi pártot. Egyben arra hivatkozott, hogy újra kell indítani a gazdaságot és meg kell szervezni az EU-tól érkező támogatások felosztását. Csakhogy a többiek kinyilvánították: nem kívánnak együttműködni vele. Jelen állás szerint összesen hat tömörülés jut be a törvényhozásba. Egy bolgár szakértő szerint a megoldást az hozhatja meg, ha az ellenzékben lesz olyan erő, amely hajlandó idáig elképzelhetetlen kompromisszumra, ha pedig nem, akkor igencsak rövid életű lesz az új parlament.

A Time írja: Brazíliában a múlt héten teljesen kisiklottak a dolgot, amikor az elnök egyik pillanatról a másikra egyszerre hat miniszterét is menesztette, miközben az ország azok között van, amelyek a legkevésbé képesek megküzdeni a koronaválsággal. Így látja a helyzetet Ian Bremmer, az Eurázsia-csoport amerikai elemző intézet vezérigazgatója.

A személycserék ügyében különösen a védelmi tárca vezetőjének menesztését tartja aggasztónak. Bolsonaro, a nyugalmazott százados, aki igen nagy rokonszenvvel szokott nyilatkozni az egykori juntákról, mint általában az autoriter vezetők, kivívta a hadsereg aggodalmát, mert a dolgok nagyon afelé tendálnak, hogy a fegyveres erőkre kíván támaszkodni, ha netán megrendül uralma. Ehhez azonban a katonák nem akarnak partnerek lenni, ezt nyilatkozatban közölte a három haderőnem parancsnoka. Merthogy ragaszkodnak a demokratikus játékszabályokhoz és nem szeretnék eljátszani a katonaság nehezen visszaszerzett tekintélyét.

Félő, hogy az államfő erővel igyekszik majd megfordítani a dolgokat, ha netán jövőre elveszti a választást, vagy elődjéhez hasonlóan alkotmányos vádemelési eljárás indul ellene túlkapásaiért. Hiszen pl. nemigen törődik azzal, hogy nem lépheti túl a költségvetés engedélyezett deficitszintjét, mert az az alkotmány értelmében törvénysértésnek számít.

De a legrosszabb a járvány, amely immár naponta több mint 3100 halottat követel, az áldozatok száma meghaladja a 325 ezret. Az intenzív osztályokon az ágyak 90%-a foglalt a 26 szövetségi állam közül 15-ben. Az elnök mégis azt tartja a legfontosabbnak, hogy szembeszálljon azokkal a helyi kormányzókkal, akik tilalmakat vezettek be a kórokozó feltartóztatására. Viszont csak nemrégiben rendelte el a tömeges oltást.

Sorsa a Covid-19-től függ. Ha sikerül megtörnie a negatív irányzatot, az nagyot lendít választási esélyein, ha nem, akkor az ország a nyár elejére egyszerre süllyed egészségügyi és politikai válságba. Az elnök ugyanis egyre inkább kétségbeesett lépéseket tesz, hogy megőrizze hatalmát. Vagyis: 2021 még rosszabb lesz, mint 2020, és ez azért valami.

A Wizz Air magyar vezérigazgatója azt jósolja, hogy a nyáron heves árcsata robban ki a légitársaságok között és ez példátlanul lenyomja majd a díjakat – olvasható az osztrák Der Standardban. Az emberek ugyanis utazni akarnak, mert depressziósak a karantén miatt, így szeretnének felüdülni. A cégek pedig annyi járatot indítanak majd, amennyit csak tudnak, mert keresni próbálnak. A brit miniszterelnök lazítást jelentett be május 17-étől, az utána következő időszakra máris hihetetlen mértékben megugrottak a foglalások. A legtöbben a tengerhez, illetve vidékre kívánnak menni, hogy a természetben legyenek, jó levegőt szívjanak. A városokba senki sem vágyik, mert kerülni igyekeznek a tömeget.

A szakember úgy gondolja, hogy a jelenlegi egészségügyi előírások kellőképpen szavatolják a repülések biztonságát, nem tud arról, hogy bárki valamelyik gépen fertőződött volna meg, a személyzetet is beleértve. Hozzátette, hogy itt az EU-nak kellene egységes szabályokat kidolgoznia, de abból kiindulva, hogy utazhasson mindenki, aki be van oltva, átesett a betegségen, illetve negatív a tesztje. Annál is inkább, mert talpra kell állítani a gazdaságot, aminek jelentős részét alkotja az idegenforgalom.

A nyári roham után Váradi arra számít, hogy konszolidálódik majd az ágazat. Ugyanakkor visszautasítja, hogy a fapados vállalkozások nagymértékben rombolnák a természetet, mert nem törődnek a környezetvédelemmel. Az osztrák társaság és a Wizz Air példáján mutatta be, hogy pont az ellenkezője az igaz. Ráadásul az állam által agyontámogatott konkurencia rossz hatákonysággal működik. Az ő cége viszont sikeresen vette át a Malév szerepét.

Az újság hozzáteszi, hogy a Wizz Air vesztesége az év elején 114,5 millió euró volt, és a cég tavaly bejelentette: elbocsátja dolgozóinak csaknem negyedét. Csökkentette a béreket, miközben a kormánytól nem kap szubvenciót. Üzemi szakszervezet nem létezik a Váradi-érában.

Visszatérve a bulgáriai választásokra, Csernyánszky Judit ekként foglalta össze a Financial Times írását:

A vasárnapi választásokon győztes Bojko Boriszov jól tudja azt az aranyszabályt, hogy nem harapunk abba a kézbe, amelyik enni ad – így jellemezték a lapnak nyilatkozó uniós hivatalnokok Bulgária újrázó miniszterelnökét az Orbán Viktorral való összehasonlításban, amikor országa és az uniós kapcsolatokról volt szó. Neki eszébe sem jutott az Európai Uniót magára haragítani. Todor Zsivkov egykori kommunista vezér/diktátor volt testőre egyetlen kampányrendezvényt sem tartott, ellenben a facebookon folyamatosan posztolta magát, amint újabb és újabb autópályaszakaszokat ad át. Meg is jegyezte az egyik helyszíni közvetítésében: „Bárhogy bíráljanak ellenfeleim, folytatjuk töretlen tempóban az építkezést” – utalt az uniós pénzekre,  sikerét és népszerűségét is az EU-ból folyósított eurómillióknak köszönheti.  Igaz, teszi hozzá a Külügyi Kapcsolatok Európai Tanácsának bolgár irodavezetője, aszfalttal nem tudja betömni azokat a lyukakat, amelyeket a reformok hiánya vájt. Az uniós botrányok nagy túlélőjeként Bojko Borisszov 12 éve kisebb-nagyobb megszakításokkal kormányozza az országot, s Brüsszel legutóbb súlyos korrupciós ügyek miatt kénytelen volt milliárdokat befagyasztani és megvonni az országtól. Egyes beszámolók szerint akár 30–40%-ot is lefölöznek a haverok egy-egy uniós projektből. A külföldiek is elmenekültek; 2008-ban a GDP 28-át tették ki a közvetlen külföldi befektetések, mára ez a mutató 2%-ra zuhant.

A médiát és az igazságszolgáltatást is igyekszik egy kézben tartani, ellenben Brüsszellel nem hadakozik, ezért Bulgáriával az elmólt 10 évben jóval kevesebbet foglalkoztak, mert Magyar- és Lengyelország leköti az uniós vezetők energiáját és idejét. A nyáron országos tüntetések voltak a kormányzati korrupció miatt, ehhez képest most még több forrást kap Szófia a következő 7 éves költségvetési ciklusban, mint eddig.

Orbán Viktor beoltásának fotójával jelent meg a pekingi székhelyű Global Timesban a hír, amely szerint a magyar hatóságok olyan nemzetközi minősítéssel látták el, a GMP-vel (Good Manufacturing Practice, Jó gyártmány) a Sinopharma covid-19 elleni oltóanyagát, ami nagy lökést adhat a kínai vakcina uniós, mi több, világméreű karrierjének. A hírt a kínai Nemzeti Gyógyszerészeti Csoport közleménye alapján adták közre. Ennek azért tulajdonít nagy jelentőséget Peking, mert uniós ország, azaz hazánk minősítette elsőként a kínai szert, amely megfelel az uniós standard minőségi követelményeknek – véli a lap. A magyar hatóságok januárban az oltóanyag dokumentációját vizsgálták, amit szintén megfelelőnek találtak, majd a kínai gyártó március 3-án újabb jelentést küldött meg a magyar partnernek, aminek eredménye lett a múlt csütörtöki magyar GMP-minősítés. 

Eddig 100 millió dózist exportált Kína, elsőként hazánknak juttatott – egyébként korántsem jutányos áron – oltóanyagot. Kína úgy számol, hogy júniusra a lakosság 40%-át fogja beoltani. Péntekig 134 millió embert oltottak be a szerrel Kínában, az Egyesült Államokban viszont már 158 milliót – de természetesen nem a kínai szerrel (zömében Pfizer és Moderna szerekkel). – A kínai szakértők már most azt számolgatják, hogy a héten le fogja körözni Kína az Egyesült Államokat állampolgárai beoltottságának számát tekintve.

A hosszú út első lépését már megtettük – összegezte Orbán a lengyel kormányfővel Morawieczkivel és az olasz Liga pártot képviselő, euroszkeptikus és menekültellenes Matteo Salvinivel a múlt héten Budapesten tartott találkozót, amelynek célja az Európai Unión belül egy új frakció, pártcsalád létrehozása lett volna. A találkozót vagy Rómában vagy Varsóban folytatják májusban, ennyi tudható a forgatókönyvről – írja honlapján a Szabad Európa/Szabadság Rádió. A cikk a vállalkozás egyik lehetséges kudarcaként például az oroszok iránti/szembeni álláspontok közti különbségre hívja fel a figyelmet. A lengyelek ugyanis közismerten mereven oroszellenesek, Orbán és Salvini viszont kifejezetten oroszpártiak.