Egy hónap alatt – 2012. májushoz képest – a fogyasztói árak 0,1%-kal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,1%-kal csökkent. Árcsökkenés következett be a tojás (8,4%), a liszt (1,4%), a sajt (1,3%) és a tej (1,1%) esetében. Növekedett a párizsi, kolbász (2,1%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (2%) és az idényáras élelmiszerek (0,9%) ára. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt a legnagyobb mértékben, 0,7%-kal. Az átlagot meghaladóan drágultak a szolgáltatások is (0,5%), ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 4,4%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára nem változott. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek körében (0,4%), ezen belül a jármű-üzemanyagok ára 1,5%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés volt megfigyelhető (0,3% és 0,1%).
Tizenkét hónap alatt, 2011. júniushoz mérten, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (39,6%), a sertészsiradék (29,4%), a csokoládé, kakaó (20,5%), a kávé (13,8%), a párizsi, kolbász (11,6%) és a sertéshús (10,5%) ára. Árcsökkenés következett be a liszt (14,5%) és a cukor (6,8%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,8%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 7,6%-kal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a jármű-üzemanyagok 13,9%-kal, a gyógyszerek, gyógyáruk 3,6%-kal drágultak. A háztartási energia átlag feletti 6,7%-os áremelkedésén belül a palackos gáz 12,1%-kal, a távfűtés 10,5%-kal drágult. A szolgáltatások esetében 4%-os volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 7, a csatornadíj 5,4%-kal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (2,3%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,0%-kal kellett kevesebbet fizetni, 2011. júniushoz képest.
Az EU 27 tagországában 2012. májusban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,6%-kal voltak magasabbak, mint 2011. májusban. A legkisebb áremelkedést Svédországban és Görögországban (0,9-0,9%), a legnagyobbat Magyarországon (5,4%), valamint Észtországban (4,1%) mérték.
Májusban nőtt a külföldi és csökkent a belföldi kereslet a kereskedelmi szálláshelyeken
A külföldi vendégeknek köszönhetően folytatódott a vendégéjszakák számának növekedése a forgalom csaknem négyötödét lebonyolító szállodákban; a négycsillagos házak szerepe volt meghatározó. Összességében a kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíjbevétel 7,7%-kal nőtt.
A külföldi vendégek 1 064 000 vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, számuk 8,8, az éjszakáké pedig 11%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A forint/euró árfolyam 294 forint volt májusban, 27 forinttal (10%-kal) gyengébb, mint egy évvel azelőtt. A vendégéjszakákban mért forgalom háromötöde, a szállás-díjbevétel mintegy háromnegyede származott a külföldiektől. A számunkra legfontosabb küldő országokból érkező vendégek éjszakáinak száma – az Egyesült Királyság kivételével – nőtt. Sokéves visszaesést követően ismét élénkült a német vendégforgalom, különösen dinamikus volt az osztrák, az olasz és az orosz piac gyarapodása. A külföldivendég-forgalom jórészét fogadó szállodákon belül – a két- és egycsillagos egységek kivételével – minden kategóriában növekedést regisztráltak. Az ötcsillagos szállodák esetében a külföldi vendégek száma májusban 4%-kal visszaesett, miközben a vendégéjszakák száma 0,9%-kal nőtt. A külföldi vendégek száma – a Közép-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban nőtt.
Májusban a belföldi vendégek 710 ezer vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, ez a teljes vendégforgalom 40%-a. Számuk 4,4, az éjszakáké 1,8%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból hatot érintett. A belföldivendég-forgalom kétharmadát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 0,7%-kal javult.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 48%-os volt, ezen belül az ötcsillagosok 71, a négy-csillagosok 56%-os foglaltságot értek el.
Májusban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 4,5%-kal (15 831 forint), az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel szintén (bruttó REVPAR) 5,6%-kal (7668 forint) emelkedett 2011 azonos időszakához képest. Budapesten a vendégforgalom jórészét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára májusban 10 700 és 40 300, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 5700 és 30 800 forint között alakult, ami 36–137, illetve 19–105 eurónak felelt meg.
A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 5,4%-kal emelkedett a vizsgált időszakban. Májusban a szálláshelyek 24,4 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíj-bevétel 14,1 milliárd forint volt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás éves árindexe májusban 4,6% volt.
A működő kereskedelmi szálláshelyek közül a vizsgált időszakban még 2029 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket és 1584 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek 691 millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely- és kapcsolódó szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek aránya 42% volt.
Budapesten a vendégforgalom összességében 7,1%-kal emelkedett a külföldivendég-forgalom dinamikus növekedésének eredményeképpen, miközben a belföldivendég-éjszakák száma visszaesett.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken májusban közvetlenül mintegy 29 ezer személyt foglalkoztattak, ez 2,3%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.
A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szállodák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. május 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2781 volt, ezen belül 933 szálloda 55 ezer szobával, 1003 panzió 11 ezer szobával működött. A szállodákban, májusban 1500 szobával több állt rendelkezésre, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten a vizsgált időszakban 178 szálloda működött, ezek kapacitása 400 szobával volt több, mint egy évvel korábban. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma országosan 845 volt.