Magyarországon a legnagyobb a drágulás az EU-ban – júniusban 5,6%-os volt az infláció

Egy hónap alatt – 2012. májushoz képest – a fogyasztói árak 0,1%-kal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,1%-kal csökkent. Árcsökkenés következett be a tojás (8,4%), a liszt (1,4%), a sajt (1,3%) és a tej (1,1%) esetében. Növekedett a párizsi, kolbász (2,1%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (2%) és az idényáras élelmiszerek (0,9%) ára. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt a legnagyobb mértékben, 0,7%-kal. Az átlagot meghaladóan drágultak a szolgáltatások is (0,5%), ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 4,4%-kal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára nem változott. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek körében (0,4%), ezen belül a jármű-üzemanyagok ára 1,5%-kal csökkent. A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés volt megfigyelhető (0,3% és 0,1%).

Tizenkét hónap alatt, 2011. júniushoz mérten, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 5%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (39,6%), a sertészsiradék (29,4%), a csokoládé, kakaó (20,5%), a kávé (13,8%), a párizsi, kolbász (11,6%) és a sertéshús (10,5%) ára. Árcsökkenés következett be a liszt (14,5%) és a cukor (6,8%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,8%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 7,6%-kal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a jármű-üzemanyagok 13,9%-kal, a gyógyszerek, gyógyáruk 3,6%-kal drágultak. A háztartási energia átlag feletti 6,7%-os áremelkedésén belül a palackos gáz 12,1%-kal, a távfűtés 10,5%-kal drágult. A szolgáltatások esetében 4%-os volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 7, a csatornadíj 5,4%-kal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (2,3%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,0%-kal kellett kevesebbet fizetni, 2011. júniushoz képest.

Az EU 27 tagországában 2012. májusban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,6%-kal voltak magasabbak, mint 2011. májusban. A legkisebb áremelkedést Svédországban és Görögországban (0,9-0,9%), a legnagyobbat Magyarországon (5,4%), valamint Észtországban (4,1%) mérték.

Májusban nőtt a külföldi és csökkent a belföldi kereslet a kereskedelmi szálláshelyeken

 

A külföldi vendégeknek kö­szönhetően foly­tatódott a vendég­éj­szakák számának növekedése a forga­lom csaknem négyötödét lebonyolító szál­lo­dákban; a négy­csillagos házak sze­repe volt meg­határozó. Összes­­ségé­ben a kereskedelmi szálláshelyeken a szállásdíjbevétel 7,7%-kal nőtt.

A kül­földi vendégek 1 064 000 vendégéjszakát töl­­töttek el a ke­res­­ke­­del­­mi szál­lás­he­­lyeken, számuk 8,8, az éjszakáké pedig 11%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A forint/euró árfolyam 294 forint volt májusban, 27 forinttal (10%-kal) gyengébb, mint egy évvel azelőtt. A vendég­éjsza­kák­ban mért forgalom háromötöde, a szállás-díjbevétel mintegy háromnegyede származott a külföldiektől. A számunkra legfontosabb küldő országokból érkező vendégek éj­sza­káinak száma – az Egyesült Királyság ki­vételével – nőtt. Sokéves visszaesést követően ismét élénkült a német vendégforgalom, különösen dina­mikus volt az osztrák, az olasz és az orosz piac gyarapodása. A külföl­di­ven­dég-for­ga­lom jórészét fogadó szállo­dákon belül – a két­- és egycsillagos egységek kivételével – minden kategóriában nö­ve­kedést regisztráltak. Az öt­csillagos szállodák esetében a külföldi vendégek szá­ma májusban 4%-kal visszaesett, miközben a vendégéjszakák száma 0,9%-kal nőtt. A kül­föl­di vendégek száma – a Közép-Dunántúl kivételével – minde­gyik tu­risztikai régióban nőtt.

Májusban a belföldi vendégek 710 ezer vendégéjszakát töltöttek a keres­­ke­delmi szálláshelyeken, ez a teljes vendégforgalom 40%-a. Számuk 4,4, az éjszakáké 1,8%-kal csökkent az egy évvel ezelőttihez ké­pest. A vendégforgalom visszaesése kilenc tu­risz­tikai régióból hatot érintett. A bel­föl­di­ven­dég-for­ga­lom kétharmadát fogadó szállodákban a vendégéj­sza­­kák száma 0,7%-kal javult.

A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 48%-os volt, ezen belül az öt­­­csil­lagosok 71, a négy-csil­lagosok 56%-os fog­laltságot értek el.

Májusban a kiadott szállodai szo­bák brut­tó átlagára 4,5%-kal (15 831 forint), az egy kiadható szál­­lodai szobára jutó árbevétel szintén (bruttó REVPAR) 5,6%-kal (7668 forint) emelkedett 2011 azonos idő­szakához képest. Buda­pesten a vendégforgalom jórészét fogadó három–öt csillagos kate­gó­ri­ák­ban a szo­bák átlagára májusban 10 700 és 40 300, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 5700 és 30 800 forint kö­zött alakult, ami 36–137, illetve 19–105 eurónak felelt meg.

A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 5,4%-kal emelkedett a vizsgált idő­szakban. Májusban a szálláshelyek 24,4 mil­liárd forint bruttó árbe­vé­telt ér­tek el, ezen be­lül a szál­lásdíj­-bevétel 14,1 milliárd fo­rint volt. A szálláshely-szolgáltatás, ven­dég­látás éves árindexe májusban 4,6% volt.

A működő kereskedelmi szálláshelyek közül a vizsgált időszakban még 2029 egység fogadott el fizető­esz­köz­ként üdülési csekket és 1584 egység Széchenyi Pihenőkártyát, a belföldi vendégek  691 millió forint ér­t­ék­ben fi­zettek ezen fizetőeszközökkel a szálláshely- és kapcsolódó szolgáltatásokért, melyből az üdülési csekkek ará­nya 42% volt.

Budapesten a vendégforgalom összes­ségében 7,1%-kal emelkedett a külföldivendég-forgalom dina­mi­kus növekedésének eredményeképpen, miközben a belföldivendég-éjszakák száma visszaesett.

A szálláshely-szol­gál­tatást nyúj­tó – több, különböző ága­zat­ban műkö­dő – vállalkozások a szállás­he­lye­­ken májusban közvet­lenül mintegy  29 ezer személyt fog­lal­koztattak, ez 2,3%-kal kevesebb, mint az előző év azonos idő­sza­kában. A rész­mun­ka­idős foglal­koztatás ará­nya a szállodákban kategóriánként változó, köl­csön­­zött mun­kaerőt lé­nye­gé­ben csak a négy-, illetve az ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.

A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző, hogy a gazdasági környezet változására a szál­lo­­dák, a panziók, a kempingek stb. egy része beszüntette működését, míg mások bő­ví­tették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2012. május 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szál­lás­helyek száma 2781 volt, ezen belül 933 szálloda 55 ezer szobával, 1003 panzió 11 ezer szobával műkö­dött. A szállodákban, májusban 1500 szobával több állt rendelkezésre, mint az előző év azonos időszakában. Budapesten a vizsgált időszakban 178 szálloda működött, ezek kapacitása 400 szobával volt több, mint egy évvel korábban.  Az egyéb szál­lás­he­­­lyek (üdülőház, kem­ping és közösségi szálláshelyek) száma országosan 845 volt.