A 12 európai ország rejtett gazdaságát vizsgáló tanulmány először 2008-ban készült el, majd eredményeit tavaly frissítették, és megvizsgálták, hogy milyen hatást gyakorolt a világméretű gazdasági válság a rejtett gazdaságokra az adott országokban.
A becslések szerint a 2100 milliárd euró értékű, átlagosan a GDP ötödét kitevő európai árnyékgazdaság egyértelműen igen nagy. A skála egyik végén a GDP 8%-ával Svájc és Ausztria áll, a másikon Közép- és Kelet-Európa egyes országai, ahol a GDP több mint 30%-át elérő rejtett gazdaság a jellemző.
A rejtett gazdaság két részre osztható. Az egyik a rejtett gazdaság kétharmadára rúgó be nem jelentett munka, a másik az adóelkerülés, mely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető. Mindkét rész hatalmas kárt okoz az államnak, ezért a kormányok különféle megoldásokkal, intézkedésekkel igyekeznek elejét venni az árnyékgazdasággal járó negatív hatásoknak.
A kutatás idején az A.T. Kearney a világ minden tájáról a rejtett gazdaság visszaszorítását célzó 150 intézkedést gyűjtött össze, közülük 120-at Európából. Az adatbázisból kiderül: a legtöbb ország a be nem jelentett munka visszaszorítására, és az ehhez kapcsolódó jogszabályok és bírságok megalkotására, bevezetésére koncentrál. Számos intézkedés foglalkozik az adócsalással és a rejtett gazdaság nyilvánvaló összefüggésben álló bűncselekményekkel.
Kiderült az is, hogy az európai árnyékgazdaság mértékének csökkentését célzó intézkedéseknek mindössze negyede koncentrál az adóelkerülés jelenségének visszaszorítására.
A rejtett gazdaság „készpénz alapú gazdaság”. A készpénzben létrejött tranzakciókat szinte lehetetlen nyomon követni, ezért az árnyékgazdaság szinte minden formája a készpénzt használja fizetőeszközként. A készpénzben bonyolított forgalomban adott a be nem vallás lehetősége.
A kutatás megállapítja: ha egy adott piacon 10 százalékkal növelnék az elektronikus fizetés arányát, az akár 5 százalékkal is csökkenthetné a rejtett gazdaság mértékét.
„A készpénz-használat csökkentésére több lehetőség is kínálkozik, köztük a készpénzfelvételek számának visszafogása, az elfogadó terminálok számának növelése, valamint az elektronikus fizetés következetes használata. Noha nemzetközi példák bizonyítják, hogy az ilyen intézkedések legalább olyan eredményesek lehetnek, mint a rejtett gazdaság ellen latba vetett hagyományos politikai megoldások, Európában eddig mégsem igazán éltek velük” – jegyezte meg Jacek Krawczynski, az A.T. Kearney képviseletében.
Magyarországon a rejtett gazdaság forgalma elérheti a 22 milliárd eurót, azaz az ország GDP-jének 24%-át. A magyar állam számára egyaránt igen nagy gond a B2C és B2B szektorokban tapasztalható adóelkerülés és a be nem jelentett munka.
A kutatás megállapítja, hogy a magyar rejtett gazdaság Európa többi részével azonos sémát követ. A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a gyártóipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság tartozik, e szektorokban ugyanis kiugróan sokan dolgoznak bejelentés nélkül.
A tanulmányból arra is fény derül, hogy a magyar rejtett gazdaság legfontosabb mozgatórugói a kormányba vetett bizalom hiánya és a bonyolult adózási rendszer, amelyben minden jövedelmi sávra súlyos adóteher nehezedik.
A rejtett gazdaság „készpénzalapú gazdaság”, és Magyarországon, ahol hagyományosan magas a készpénzhasználat, az ennek visszaszorítására irányuló munkaterv érzékelhető eredményeket hozna. Bár Budapesten és a nagyobb városokban egyre több a bankkártya, és bővül a kártyahasználat is, a POS-penetráció az EU-val való összevetésben alacsony maradt, tehát van hova fejlődni.
„Az elektronikus pénzforgalmi rendszerek egyértelműen segítenek visszaszorítani a rejtett gazdaságot, különösen Magyarországon, ahol a kártyahasználat még viszonylag alacsony szinten áll. Az egy személyre jutó évi mintegy 80 tranzakció alapján Magyarország elmarad az EU átlagától. Az elektronikus pénzforgalom további térnyerése az árnyékgazdaság korlátozásának eredményes módszere lehet. A Visa Europe reméli, hogy nemzetközi tapasztalata révén hozzájárulhat a magyar rejtett gazdaság csökkentéséhez” – jelentette ki Mark Antipof, a Visa Europe regionális ügyvezető igazgatója.
A Visa Europe Magyarországért felelős vezetője, Kiss Ede szerint „a készpénzes fizetés és az ebből fakadó negatív hatások ellen a hatóságok, a bankok és a pénzforgalmi rendszerek együttműködésre és olyan intézkedésekre van szükség, amelyek javítanak a kártyaelfogadás helyzetén, és ösztönzik az eladóhelyi kártyahasználatot. Ezért a Visa Europe szeretné az érdekeltek közötti párbeszédet erősíteni, és Magyarországon olyan platformot létrehozni, ahol a közös érdeket közös tettek, és sikerek követik.”
Európában több mint 430 millió betéti, hitel és üzleti Visa-kártya van forgalomban. A 2011 márciusát megelőző 12 hónapban ezekkel a kártyákkal 1600 milliárd eurót meghaladó értékben hajtottak végre tranzakciókat vásárlás és pénzfelvétel közben. Európában az eladáshelyi költések nyolcada Visa-kártyával történik, melynek több mint 70 százaléka betéti kártyával bonyolódik.
A 2004 júliusában bejegyzett Visa Europe tagsági szervezet, amely több mint 4000 tagbankja tulajdonában és irányítása alatt áll. 2007 októberében a Visa Europe függetlenné vált az új, globális Visa Inc. szervezettől. Az átalakítás részeként a Visa Europe exkluzív, visszavonhatatlan és örökérvényű engedéllyel tagsági szervezetként működik tovább Európában.
Elkötelezett európai szervezetként gyorsan képes reagálni az európai bankok és ügyfelei, a kártyatulajdonosok és a kereskedők különleges piaci igényeire, valamint megfelelni az Európai Bizottság céljainak, hogy valódi belső fizetési piac alakuljon ki.