A vasárnapi tüntetés után Magyarország felvizezi az internetadót – vélekedik a Wall Street Journal. Az eredeti terv elégedetlenséget keltett, mondván, hogy az korlátozza a hozzáférést a világhálóhoz, illetve gátolja a szólásszabadságot, a hatalom szerint azonban az ellenzék szervezte a megmozdulást. Az IT-szakma ezzel szemben úgy látja, hogy a törvény hat a gazdasági növekedésre, miközben az áfa már most is a legmagasabb az unión belül…
A német külügyi államminiszter szerint országa nem támogat politikai vagy gazdasági szankciókat Magyarország ellen a demokrácia lebontása miatt, nem Merkel vagy Steinmeier külügyminiszter dolga, hogy megtorló intézkedéseket rendeljen el a magyar fél ellen, a retorzió Berlinnek nem érdeke – olvasható a Bloomberg–nél. Viszont a német kormány támogatja, hogy megfelelő politikai mechanizmust érvényesítsenek a demokratikus normák megtartására, leszámítva a szavazati jogok felfüggesztését, illetve a közösségi szubvenciók megvonását. Minderről Michael Roth a Közép-Európai Egyetemen beszélt. Mint mondta, országa aggódik amiatt, hogy a közös, uniós értékek meggyengültek Magyarországon. A szervezetnek most olyan politikai gépezetet kell létrehoznia, amely nem diszkriminatív, viszont tárgyilagos normákat állít fel minden tagállam számára – tette hozzá, és azt is megjegyezte, hogy a legnagyobb nyomást mindig a nyilvános vita jelenti.
Magyarország az orbáni közgazdaságtan költségeivel birkózik – írja a világ vezető üzleti lapja, a Financial Times, hozzátéve: az idei három választási győzelem ellenére repedések kezdenek mutatkozni a hatalom építményén az Egyesült Államokkal támadt vita és az internetadó ellen kirobbant tömeglázadás után. Utóbbi a világon először a háló használatát adóztatná meg és a bírálók szerint a 90-es évekbe lökné vissza az ország digitális ágazatát. A közteher a kormányfő legújabb kísérlete, hogy az orbánomics-nak gúnyolt unortodox módszerekkel csökkentse a költségvetési hiányt, ám ezek az eszközök a bírálók szerint igazából növelték az adószintet és a politikai ellenfeleket sújtották. Az internetadó példátlan ellenállást gerjesztett a Fidesszel szemben. De egyben arra is rávilágított, az adózásban milyen kicsiny lett a mozgástér az elmúlt négy év radikális intézkedései után, amikor is nem sikerült lenyomni az államadósságot. Surányi György úgy látja, az Orbán-féle közgazdaságtan az államosításokból, az ágazati adókból és a közmegbízatások szelektív odaítéléséből áll, és megnövelte a hatalom befolyását a gazdaság fölött. Hivatalos részről elismerik, hogy a lépések ártottak a befektetők bizalmának, ám ragaszkodnak ahhoz, hogy a deviza jelzálogkölcsönöket ésszerű árfolyamon váltják majd át.
Az internetadó azonban nem az egyetlen gond Orbán Viktor számára. Külföldről éles támadások érik a kormányfőt az orbánomics politikai következményei miatt, amit Bill Clinton tekintélyelvű kapitalizmusként jellemzett. Az amerikai rosszallás új szintet ért el, amikor az USA példátlan módon kitiltott hat magyar hivatalos szereplőt. Budapesten kormányzati és ellenzéki személyiségek egyaránt úgy ítélik meg, hogy a korrupciós vádak csupán ürügyet jelentenek, mivel az Egyesült Államok Orbán belső körét akarják megbüntetni az „illiberális” reformokért és bizonyos elemzők által oroszbarátnak tartott külpolitikáért. Egy szakértő kijelentette: az ország még sohasem szigetelődött el ennyire a nyugati szövetségesektől, mint most. Egyben arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök elfordul a liberális, szabadpiaci demokratikus modelltől. Nagyra becsüli Putyint és azt, amit az orosz elnök csinál. Úgy gondolja, hogy a Nyugat ideje lejárt, ezért egy alternatív modellt akar létesíteni, középpontjában az állammal.
Az internetadó terve ezreket vitt az utcára, számukra sokkal többről van szó, mint a pénzről – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szinte mellékesesen beterjesztett javaslat ismét mozgásba hozta a megbénult magyar ellenzéket, bár a megmozdulást beárnyékolták a Fidesz-székháznál elkövetett túlkapások…
Évek óta a vasárnapi volt a leglátványosabb tüntetés Orbán ellen, tiltakozásul az Európában, sőt a világon egyedülálló internetadó ellen – tudósít a Die Welt. Ezrek vonultak fel, ilyet hónapok óta nem látott a magyar főváros. Az országban tömeges ellenállás van kialakulóban, miközben az ellenzék demoralizálódott, alig vannak meggyőző személyiségei, mindinkább tért és összetartást veszít. Nagy teljesítmény a magyar politikában azt megérteni, hogy mi mozgatja az embereket, és hogy miként lehet őket megszólítani. Ez idáig a Fidesz nagy erősségének számított. A jelek szerint most fordul a kocka, lehet, hogy Orbán elveszti érzékét, mármint hogy érzékelje a nép rezdüléseit. Emellett nem kizárt az sem, hogy a kormánypárt öregszik, miután adót akar kiróni az internet-nemzedékre. Továbbá kettős morált tanúsít, hiszen ellenzékben még elutasította a világháló megadóztatását. Ám a gyors reakciókészség nem hiányzik: a hatalom azonnal megígérte a teher korlátozását. Viszont alaptalannak látszik a remény, hogy a felzúdulás gyorsan lecseng…
Miközben ezrek tüntetnek Budapesten az internetadó ellen és az USA a magyar kormányfő munkatársait feketelistára teszi, aközben Orbán zavartanul kormányoz és kiépíti tekintélyelvű államát – olvasható a Die Zeit–ben. Magyarország forrong, bírálók és emberi jogi aktivisták attól tartanak, hogy az új adó a szabad véleménynyilvánítás utolsó területét akarja meggyengíteni. A hatalom szemszögéből azonban főként pénzről van szó, hiszen sürgősen bevételre akar szert tenni az államháztartás számára… Az állam abban is a kommunista időkre emlékeztet, hogy az emberek félnek megnyilatkozni. Minden arra vall, hogy Orbán tovább erősíti autoriter államát. A belső ellenzéktől nem kell tartania, az EU pedig azt teszi, amit jó ideje: hallgat.
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható; tessék kattintani!
