A politikus azt mondta a lapnak, hogy csak így lehet egyben tartani a szervezetet, illetve megőrizni a közös értékeket. Ennek érdekében a luxemburgi diplomácia vezetője sürgette, hogy ilyen kérdésben a jövőben többségi döntéssel lehessen határozni, mert már nem lehet tűrni azt a fajta magatartást, amit Magyarország tanúsít.
Leginkább azt nehezményezi, hogy Orbán Viktor úgy bánik a menekültekkel, mint az állatokkal. Azon kívül a határzár egyre hosszabb, magasabb és veszélyesebb lesz. Az ország már közel jár ahhoz, hogy tűzparancsot adjon ki az illegális határátlépők ellen. A legrosszabbra kell számítania annak, aki a szögesdróton keresztül próbál meg bejutni magyar területre.
Asselborn hozzátette, hogy az Orbán-féle figurák miatt az EU kivülre úgy jelenik meg, mint amely védi az értékeit, ám belül már nem képes megőrizni őket.
Az EU apparátusának egyik magas rangú tisztségviselője arra figyelmeztet, hogy igencsak zavaró nézeteket dédelgetnek az unió jövőjéről a nacionalista kelet-európai vezetők – áll a The Huffington Postban.
Roberto Sommella, aki a trösztellenes hatóság külkapcsolatokért felelős igazgatóságát irányítja, azzal indít, amit az általa pimasznak és idegengyűlölőnek nevezett Orbán Viktor mondott a minap, a dél-lengyelországi gazdasági fórumon, hogy ti. a napjainkban született fiataloknak nincsenek jó kilátásaik az euró-övezetben, nem úgy azoknak, akik keleten látták meg a világot. Mint az elemzés rámutat, a Visegrádi Csoport ütközőzóna akar lenni az EU és Oroszország között, egyidejűleg keményen fellép a Bizottság bevándorlási politikájával szemben. A krynicai fórumon Orbán megjelölte, hogy harcolni kell a féktelen liberalizmus és a migráció ellen, az uniótól független külpolitikát kell folytatni és vissza kell térni a hagyományos értékekhez. A kormányfő úgy tesz – folytatódik az értékelés -, mintha a szír menekültek csakis országába vágynának, jóllehet ott tudvalevőleg ellenségesek a bevándorlókkal szemben. A tanácskozáson nem volt hiány az olyan szólamokban, mint a közös európai gyökerek, jóllehet a négyek szabadulni igyekeznek a szorosabb integrációt szorgalmazó németek, franciák és olaszok kulturális vezetésétől.
Orbán veszélyes, mert karizmatikus. Nehéz nála megtalálni a stratégiai szálat. A négyek jócskán kihasználják az európai támogatási alapokat. Képesek összekuszálni a közös menedékpolitikát, ahogy azt látni is: falakkal, népszavazásokkal. Gazdasági erejük részben az európaiak által adott pénzen alapszik és a közösségi segítség jelentősége csak tovább nő. De amikor a magyar politikus kerítések felállítását követeli Dél-Európában, amúgy ezekhez brüsszeli forrásokat használnak, joggal el lehet gondolkodni azon, az EU vajon nem az ellenségeit fegyverzi-e fel. A brüsszeli csúcs vezetőinek számba kellene venniük ezt az aggasztó lehetőséget, miután egyáltalán nem figyeltek oda, hogy mi történt Krynicában.
A Süddeutsche Zeitung szerint amikor valahol Európában, Németországtól keletre választásokat tartanak, a szerkesztőségekben mindig felvetődik, hogy nem most jön-e létre az újabb Magyarország. Tehát amikor az adott, viszonylag fiatal demokratikus rendszer önként és dalolva megválik a demokráciától. Mint ahogy az a lengyelekkel történt. És most a horvátokra is ez a veszély leselkedik, miután a jobboldali-konzervatív HDZ folyton az usztasa-rezsim híveihez törleszkedik. Vagyis azt a korszakot dicsőíti, amikor a nácik szavatolták az ország függetlenségét. De azért Zágráb mégsem Budapest, mert a szavazás kimenetele olyan szoros volt, hogy akár még a szociáldemokraták is részesedhetnek a hatalomból. De az biztos, hogy a horvátok körében igen sok a kiábrándult ember. A térséget a cinizmus, a hangoskodás és a hazugság jellemzi. Csak az a jó, hogy az itteni országok nem mind ugyanazt a hibát követté el.
Csúcskonferenciát szervez a jövő szombatra Bécsbe az osztrák kancellár, aki az eseményre meghívta Orbán Viktort is, hogy az elutasított menedékkérők visszafogadásáról tárgyaljanak – írja a Die Presse. Az eseményen, amelyre 10 állam vezetői hivatalosak, köztük a német kormányfő, valamint a görög miniszterelnök is, szintén megvitatják, hogy miként lehetne megvédeni a schengeni határokat. Szóba kerül továbbá az egységes európai menedékrendszer megteremtése. Kern azzal érvelt, hogy itt a szavak már nem segítenek, tettekre van szükség. És van annál jobb megoldás, hogy a schengeni övezeten belül új határzárak építésén dolgozzanak. De ha nem sikerül gondoskodni az EU külső határainak biztonságáról, akkor a tagállamok dominóhatásszerűen egymás után zárják majd le a belső határokat.
A magyar kormányfő veszélyt lát az unió vezetésében Európa fennmaradása szempontjából – írja az osztrák Der Standard. Orbán a jelek szerint szabadulni igyekszik Junckertől és a többiektől. Kötcsei beszédében kifejtette, hogy a népszavazás egész referendum-hullámot válthat ki a földrészen. Majd szinte próféta módjára azt jövendölte, hogy a jövő évi német és francia választás után új politikusok költözhetnek az EU intézményeibe. A tudósítás megjegyzi, hogy az alig két hét múlva esedékes népszavazásnak sok értelme nincsen, inkább hatalmi demonstráció akar lenni a jelenlegi brüsszeli vezetők helyzetének megingatására. Orbán név szerint is nekiment Junckernek és Schulznak, mindkettőt nihilistának minősítette. Szerinte a kisebbséget képviselik, mégis régóta megszállva tartják az európai elitet. Megfigyelők szerint a kormányfő a nyugati társadalmak egy részében a menekültek, illetve a terror miatt mutatkozó elbizonytalanodást arra igyekszik kihasználni, hogy fellazítsa az uniót.
A Financial Times kommentárja szerint az EU-nak ki kellene használnia a Brexit kínálta lehetőséget és kétszintűvé kellene átalakítania a szervezetet. Hiszen pl. a visegrádiak a múlt héten jelezték, hogy ők lazább együttműködést szeretnének, a brüsszeli jogkörök egy részét pedig visszakérik saját maguknak. Erre lenne megoldás, hogy a belső körben azok az államok lennének, amelyek még szorosabb integrációt akarnak. A többiek csupán az egységes piacból, valamint a közös kül- és biztonságpolitikából vennék ki a részüket. Így módon elvileg mind a szövetség hívei, mint az euroszkeptikusok megkapnák, amit akarnak. Utóbbiakhoz csatlakozhatnának az írek, a hollandok, a svédek és a dánok is. Viszont az EU ily módon betölthetné két legfontosabb feladatát: megmaradna a közös piac és képviselni tudná az európai értékeket a világpolitikában. Természetesen van egy csomó nyitott kérdés. Pl. hogy mi legyen az emberek szabad mozgásával. A nagyobb összefogást ellenző keleti országok bizonyosan ragaszkodnak hozzá. De a lényeg, hogy a kétszintű unióval nagyjából mindenki boldog lehetne.
A The Guardian azt ajánlja, hogy az EU legyen kemény a leendő horvát kormánnyal, mivel a kontinensen több helyütt is erősödik az idegengyűlölet és a regionális feszültség. A választási eredmény figyelmeztetés, hogy a nacionalizmus visszatér a Balkánra, de nem szabad megengedni semmiféle összekacsintást Zágráb részéről a 2. világháborús fasizmussal. Persze egyelőre semmi sem dőlt el a belpolitikai erőviszonyokban, és gazdasági gondok is megmaradtak. Új viszont, hogy ismét felbukkant a nacionalizmus. Így a horvátok és a boszniai Szerb Köztársaság között, amely belengette, hogy népszavazást rendez a függetlenné válásról, és az nagyon is kapóra jönne a köztársaságban vastagon érdekelt Oroszországnak. Újabb gyaloghoz jutna, mint ahogy azt Szíriában, Ukrajnában és a Baltikumban történt. Zágráb esetében Brüsszelnek készen kell állnia, hogy bevesse a szavazati jogok felfüggesztését tartalmazó 7. paragrafust, amivel a magyarok és a lengyelek esetében csupán fenyegetőzött. Az uniónak kötelessége, hogy fenntartsa a demokráciát és a békét a Balkánon.
Több mint egy tucat magyar közéleti személyiség bocsátotta árverésre állami kitüntetését, így tiltakozva az antiszemita és rasszista megnyilvánulásairól ismert Bayer Zsolt elismerése ellen – jelenti a The New York Times/The Washington Post/ABC News/Yahoo/AP. Az eseményen Kaltenbach Jenő, aki elsőként jelentette be, hogy megválik az Érdemrendtől, emlékeztetett arra, hogy a kormány érdemben nem reagált a tömeges gesztusra, de hát erre számítani is lehetett. Haraszti Miklós pedig arról beszélt, hogy a Bayernak adott Lovagkereszt tükrözi Orbán politikáját, amely egyesíti a populizmust és a tekintélyelvűséget. Mint mondta, az orbánizmus már terjed Európában. Egyébként összesen több mint 9 ezer dollárnak megfelelő összeget sikerült összegyűjteni az aukción, a pénzt nehéz sorsú gyerekek és családok megsegítésére fordítják.
És még egy írás a The Guardianből: a Nyílt Társadalom Intézetek nem hagyják, hogy elhallgattassák őket. Ezt a hálózat vezetője jelentette be, miután ismeretlen tettesek a múltkorában több mint 2500 dokumentumot loptak el a szervezet számítógépes rendszeréből. Cikkében Chris Stone emlékeztet arra, hogy amit az OSI-tól eloroztak, abban nincsen semmi szégyellnivaló, hiszen régóta közismert adatokról, tényekről van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hackelés ne lenne veszélyes, hiszen pl. most meg kell védeni olyan ösztöndíjasok életét, akik veszélyes helyeken dolgoznak. De emellett azt is látni kell, hogy a tettesek miért éppen a Nyílt Társadalom Intézeteket vették célba. Nos, azért, mert azok hisznek az emberi jogokban, a demokráciában és hajlandók lépni is elveik érdekében. A másik oldalon az akció kitervelői azt gondolják, hogy az ellopott anyaggal zavarba lehet hozni, vagy le lehet járatni az ellenfeleket. De a réges-régi Watergate ügy bizonyítja, hogy ez a fajta taktika könnyen visszaüthet, mert a szellemi irányítók vesztik el politikai hitelüket.