Májusban mindkét építmény-főcsoport termelése csökkent: az épületek építése 17,1%-kal, az egyéb építmények építése 13,1%-kal. Szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építésének teljesítménye 7,2%-kal, az egyéb építményeké 2%-kal csökkent az előző havihoz képest.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – 14,7%-kal csökkent. Az egyéb építmények ágazat termelése 13,1%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az építőipari termelés mintegy kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 16,9%-kal maradt el 2011 azonos időszakához képest.

A 2012 májusában kötött új szerződések volumene 29,1%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 6,9%-kal, az egyéb építmények építésére kötötteké 45,2%-kal nőtt a 2011. májusihoz mérten. A növekedést a 2011. májusi alacsony bázis mellett az előző hónapokhoz hasonlóan kommunális beruházásokra, vasút- és útfelújításra kötött szerződések eredményezték.

Az építőipari vállalkozások 2012. május végi szerződésállományának volumene 2,9%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit. Ezen belül a két építményfőcsoport adata ellentétesen alakult, az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya hatodával kisebb, az egyéb építményeké 15,1%-kal magasabb volt, mint 2011. május végén.

 

 

 

 

 


 Folytatódik az építőipari cégek kanosszajárása

(Opten, 10,58) Több mint 1200 céggel szemben indult felszámolás a második negyedévben Magyarországon, ilyesmire korábban sosem volt példa. A helyzet minden bizonnyal tovább romlik az év hátralevő részében, mivel rendkívüli ütemben emelkedik a rendszerint felszámolással végződő kényszer-eljárások száma az ágazatban. A napi sajtó attól hangos, hogy mennyire sérül az építőipari cégek elvégzett munkájának a birtok védelme.

2012 első félévében 2366 felszámolási eljárást indítottak építőipari cégekkel szemben Magyarországon, ez 13 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. „Sajnos a romló fizetésképtelenségi tendencia és az ágazat szerződésállományának visszaesése is azt mutatja, hogy legalább év végéig folytatódik az építőipar mélyrepülése – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

A cégadatok oldaláról Tóth állítását az első félévben megindított 2890 végelszámolás is alátámasztja, mely 55%-os növekedést mutat múlt év első félévéhez képest. A társaság adatai alapján ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy 2012-ben rendkívüli módon megemelkedett azoknak a felszámolásra jutó cégeknek a száma és aránya, amelyekkel szemben korábban végelszámolás folyt. 2011 első félévében az összesen felszámolt 1746 építőipari vállalkozásból még csak mindössze 731-nél azaz mintegy 40 százalékuknál előzte meg végelszámolás a fizetésképtelenségi eljárást. 2012 első félévére ez az arány 66 százalékra nőtt. A végelszámolások akkor fordulnak át felszámolásba, amikor az eljárás során kiderül, hogy a cég nem tett eleget fizetési kötelezettségeinek. 

A felszámolásba forduló végelszámolások 90 százaléka volt kényszer-végelszámolás, amit a cégbíróságok rendeltek el azokkal a cégekkel szemben, amelyek többszöri felszólításra és lefolytatott NAV vizsgálat ellenére sem tettek eleget adminisztratív kötelezettségeiknek. „Tekintettel arra, hogy a kényszer-végelszámolások száma folyamatosan emelkedik, ez gyakorlatilag előre vetíti a felszámolások további növekedését. Bár a jogszabály-módosítások folytán a kényszer-végelszámolások helyébe folyamatosan a kényszertörlési eljárás lép, még így is hónapokig növekedhet a felszámolások száma” – magyarázza a folyamatot Tóth Tamás.  

Az ÉVOSZ megfigyelései, adatgyűjtése alapján állítható, hogy még a közbeszerzési piacon is fokozódik az elvégzett teljesítmények igazolása körüli vita, nagy értékű munkáknál is birtokon kívülre helyezik a közmegrendelők a kivitelezőket. Élve a feltétel nélküli bankgarancia adta lehetőséggel, a megrendelők a vitatott teljesítéseket sokszorosan meghaladós összegeket hívnak le a kivitelezők garancia keretéből. Mindez nagyban járul hozzá a szakmailag felkészült, kiváló referenciákkal rendelkező cégek tömeges tönkremeneteléhez, piaci ellehetetlenüléséhez.

Az új cégalapítások számának tekintetében szép példát láthattunk az első félévben arra, hogy milyen fluktuációt okoznak a jogszabályváltozások. A cégalapítás szabályozásának szigorítása miatt első negyedévben történelmi csúcson, míg a második negyedévben 10 éves minimumon volt az újonnan létrehozott cégek száma. A szélsőséges kilengések után összességében 14% csökkenést regisztrálhattunk a 2601 új céggel.