Az ultrakonzervatívok újra naggyá akarják tenni a Vatikánt – írja a Politico, Donald Trump jelmondatát átfogalmazva a pápaválasztásról szóló elemzésében. A brüsszeli portál szerint a keményvonalas konzervatív katolikusok arra törekednek, hogy az új egyházfő az ő világlátásukhoz álljon közelebb, és a jelek szerint nem riadnak vissza attól sem, hogy besározzák a nekik nem tetsző jelölteket.
A konzervatívokat felbőszítette Ferenc békülékenyebb álláspontja az azonos neműek együttélését, valamint a válást illetően, továbbá az, hogy védelmébe vette a migránsokat, és hogy a Vatikán alkut kötött Kínával, amiben elfogadta, hogy Pekingnek beleszólása legyen a püspökök kinevezésébe – sorolja a Politico a húsvét hétfőn elhunyt pápával szembeni kifogásokat.
„Az a reményünk, hogy olyan egyházfőnk lesz, aki jobban összpontosít a katolikus ügyekre, így kiáll majd az élet és a család mellett, és nem a klímaváltozással, meg a bevándorlással akar foglalkozni” – nyilatkozott a portálnak Gloria von Thurn und Taxis, az üzleti életben is jól ismert német hercegnő, a római katolikus körök konzervatív nagyasszonya.
A cikk megemlít néhány nevet a konzervatív befolyásgyakorlók által favorizált pápajelöltek közül. Elsőként Athanasius Schneider kazahsztáni érseket, aki szerint a menekültek tömeges inváziója Európában iszlamizálódáshoz vezet. Szintén szóba kerül Robert Sarah guineai bíboros, aki a latin nyelvű mise visszaállításának a szorgalmazója, valamint Raymond Burke őstradicionalista amerikai bíboros, aki támogatásáról biztosította Donald Trumpot.
A konzervatívok célkeresztjében Pietro Parolin bíboros áll, aki közvetlenül Ferenc pápát követte eddig az egyházi hierarchiában, és aki az utódlás nagy esélyese. Őt egy elemzésben az egyház szégyenének nevezik. A konzervatív jobboldal a portál szerint hasznot húzhat abból, hogy a katolikus egyház pénzügyi helyzete romlik, és az új pápa rászorulhat a jómódú jobboldali amerikai adományozók támogatására.
Mindemellett a cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a pápaválasztó bíborosok négyötödét Ferenc nevezte ki, így a konzervatívoknak nincs elég szavazatuk ahhoz, hogy valakit célba juttassanak – idézi a Politico Benjamint Harnellt, egy Steve Bannonhöz, Trump egykori – mondjuk így: harcostársához – köthető szélsőjobboldali kiadvány római tudósítóját. Harnell egyébként, példálózva, hogy a számbeli hátrányos helyzetük miatt kiket nem tudnak célba juttatni a konzervatívok, a már említett Sarah bíboros mellett megnevezi Erdő Pétert is, anélkül, hogy részletesebben szólna a magyar bíborosról.
A konzervatívok lejárató módszereinek jó illusztrációja, hogy Luis Antonio Tagle fülöp-szigeteki bíboros, akit szintén az esélyesek között tartanak nyilván, karaoké előadásban elénekli John Lennon Imagine című számát. Annak az egyik fordulata, hogy „Imagine there’s no heaven”, vagyis képzeld el, hogy nincs mennyország. Nos, a LifeSiteNews című szélsőjobboldali portál ezt úgy értelmezte, hogy a bíboros megadta magát az ateizmusnak.
És most nézzük az amerikai–orosz–ukrán–európai szabálytalan négyszöget. A Frankfurter Rundschau azt írja, hogy Trump alkut kötött ugyan Ukrajnával az ottani ásványkincsek kiaknázásáról, és ez az amerikai elnök miniszterei szerint történelmi jelentőséggel bír, valamint el kell, hogy vezessen az ukrajnai háború lezárásához is, ma még bizonytalan, hogy sikerül-e megvalósítani a tervet, hiszen ehhez szükség lenne annak a partnerségére, aki a háborút elkezdte, és aki azt be is tudja fejezni, vagyis Vlagyimir Putyinra. Nem kizárt, hogy Trump felhagy az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokkal, és enyhíti az Oroszország elleni szankciókat. Mik az EU tervei erre az esetre?
A majna-frankfurti lap ismerteti Kaja Kallasnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a londoni Financial Times számára adott nyilatkozatát, ami szerint ő látja annak a jeleit, hogy az Egyesült Államok mérlegeli kilépését az Ukrajna-tárgyalásokból. Az amerikai stratégia megváltozása esetén néhány EU-tagország elkezdheti követelni, hogy – az amerikai példa nyomán – az unió is oldja fel a szankciókat, ne folytassa az ukránok támogatását – vélekedett az észt politikus. Mint a Franfurter Rundschau írja, különösen Magyarország felől fenyeget az ellenszél, hiszen Orbán Viktor Putyin barátjának számít, és megbéníthatja az EU-t, amikor júliusban intézkedni kell majd az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról.
Kallas szerint ebben az esetben az unió dönthet úgy, hogy a maga részéről továbbra is fenntartja a Moszkvára gyakorolt gazdasági nyomást, és az EU-tagállamok egyes kormányai a saját nevükben hozhatnának határozatot a szankciókról, amivel megkerülnék a magyar vétófenyegetést. Ez azonban – hangsúlyozta Kallas – csak a B-terv:
az első számú célkitűzés az, hogy rábírják a Trump-kormányt Ukrajna további támogatására, és biztosítsák az EU-tagállamok egységes hozzáállását.