(Chantal Ranke /RND | Der Tag tudósítása) Mariupolban mintegy 450 000 ember élt; százezren maradtak a városban; az Ukrajna elleni háború kezdete óta áldozatok tízezreiről érkezett hír. A kikötővárosban percről percre drámaibbá válik a helyzet. „Az utolsó napok, talán órák előtt állunk” – mondja a 36. ukrán tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij Volyna a Facebookon közzétett videóüzenetében. Kétségbeesetten kér segítséget: „Könyörgünk a világ vezetőinek, hogy segítsenek nekünk. Könyörgünk, hogy vigyenek ki minket innen, és vigyenek el egy harmadik országba.” (A nyitó képen: heves harcokban megsemmisült harckocsi az Oroszország által támogatott szakadárok által ellenőrzött Mariupolban. ©Alexei Alexandrov)
Volyna állítólag az Azov-völgyi acélművek föld alatti létesítményeiben rejtőzik több száz katonával és mintegy 1000 civillel együtt. Senki sem tudja megbecsülni az esélyét annak, hogy élve elhagyják-e ezt a helyet. Nemcsak az utánpótlás van fogytán, de az orosz hadsereg is egyértelműen túlerőben van. Wolyna: „Az ellenség tízszeres túlerőben van” – mondja, és ezzel nemcsak a katonák, hanem a fegyverek számára is utal.
Drámai felhívásban kérte a Mariupol kikötővárosban maradt tengerészgyalogosok ukrán parancsnoka az evakuálást. (Kép: ©dpa)
Az ukránok azonban továbbra is fenntartják az ellenállást március 1. óta, amikor az oroszok megvetették lábukat a kelet-ukrajnai városban. Ez nem csak a szimbolika és a morál szempontjából fontos Mariupol stratégiai fontosságú a hadviselésben. Kikötője és közvetlen kijárata az Azovi-tengerhez Ukrajna egyik legfontosabb gazdasági központjává teszi. Földrajzilag Ukrajna tizedik legnagyobb városa Oroszország számára akadály a 2014-ben elcsatolt Krím és a Donbassz között. Ez a másik ok, amiért a város az orosz hadviselés középpontjában áll.
„Oroszország akkor egy zárt szárazföldi hidat hozott volna létre a donbásszi szeparatista terület és a Krím félsziget között” – mondta Gerhard Mangott, az Innsbrucki Egyetem politológusa az RND-nek adott interjújában. Ez a másik ok, amiért a szakértők kevés reményt fűznek Mariupolhoz és Volinyához. „Feltételezem, hogy Mariupol ezekben a napokban vagy legkésőbb néhány héten belül teljesen orosz kézre kerül” – elemzi Markus Reisner, katonai stratéga, az osztrák hadsereg alezredese.
Mennyi borzalmat kell majd elviselniük az ukránoknak? És mi jön közben Németországból?
Az ország keleti részén az orosz hadsereg folytatja az újabb támadásokat. Minden jel szerint a hadsereg azt tervezi, hogy körbeveszi az ukrán csapatokat – északon Iszjum fölött, délen Mariupol fölött. „De Zaporizzsjától keletre is indíthatnak egy nagyobb támadást” – mondja Reisner. Legalább: az ukránoknak legyen egy kis idejük felkészülni és átcsoportosítani. Legalábbis ezt jósolja az amerikai Institute for the Study of War (ISW); Reisner is azt feltételezi, hogy a hódítások több hétig vagy hónapig tarthatnak.
A sürgős kérések ellenére Németország tartózkodik a nehézfegyverek szállításától. Scholz kancellár kerülgeti a kérdést, Baerbock külügyminiszter rámutat, hogy egyrészt már leszállítottak néhány fegyvert, másrészt a Bundeswehr készletei kimerültek. Ukrajnának már van kötelezettségvállalása a fegyverek szállítására: ezek között nehézteherautók, drónok elleni védelem, páncéltörő aknák és aknavetők szerepelnek a kancellária szerint. Az Andrij Melnyk ukrán nagykövet által kért Marder gyalogsági harcjárművek azonban nem szerepelnek a listán.
Miközben Németország továbbra is tárgyal, és más nemzetek tüzérséget szállítanak, Ukrajna kifut az időből.