A Médiatanács ugyanis csak abban az esetben köthet a bíróság döntésével összhangban szerződést erre a frekvenciára, ha ezzel nyíltan és egyértelműen megszegi a médiatörvény egyik kulcsfontosságú rendelkezését, mely az európai unió jogrendjével összhangban a média- és véleménymonopóliumok kialakulását megelőzendő kizárja, hogy egy műsorszolgáltatónak, egy időben, azonos vételkörzetben két frekvenciája is lehessen. A Klubrádiónak Budapesten már van frekvenciája, a rádió jelenleg is sugározza adását a 95,3 MHz-es hullámsávon.
A Médiatanács számára, mint minden más helyzetben, ebben az esetben is csak a törvényes út járható, és meggyőződése, hogy egy jogállamban egyetlen piaci szereplőnek sem lehet érdeke törvénytelen szerződés létrehozása. A jogállami megoldás mihamarabbi megtalálása érdekében a Médiatanács tanulmányozza az ítéletet.”
A Kubrádió véleménye (tessék kattintani!)
Arcpirítónak, arcátlannak nevezte a Médiatanács legutóbbi közleményét a Klubrádió elnök – vezérigazgatója.
Arató András úgy fogalmazott, hogy a közelmúltban, vízválasztó volt ez az ominózus, visszamenőleges törvénymódosítás. Ezt megelőzően, több rádió esetében is pontosan azt csinálta a tanács, amit a Klubrádió a saját ügyében már 2010 – ben kért. Azt, hogy szűnjön meg az egyik frekvencián az adás és a következő másodpercben, máris induljon el a másik frekvencián.
Hozzátette, hogy egy olyan hatóságról, egy olyan állami szervről van szó, amelyiknek az a dolga, hogy szolgálja Magyarországot, amelyik közvagyonnal gazdálkodik, amelyiknek alaptörvényben előírt kötelessége, hogy elősegítse azt, hogy a sajtószabadság érvényesüljön hazánkban, azaz biztosítsa a színes médiaszolgáltatást. És, nem jön ahhoz, hogy közpénzen, perek sorozatát bukja el – fogalmazott Arató András.
A Klubrádió amiatt indított pert a Médiatanács ellen, mert még a 2010-es választás előtt elnyerte a 92,9-es közösségi frekvenciát, de sem az akkori médiahatóság, az ORTT, sem annak jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem kötött vele szerződést. Az elsőfokú bíróság februári ítéletében a Klubrádiónak adott igazat, és döntésével létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést. Ezt viszont a médiahatóság vitatta, mondván, az új médiatörvény alapján csak hatósági szerződéssel lehet frekvenciához jutni, ami a médiahatóság jogköre, nem pedig polgári bíróságé. Azért is fellebbeztek, mert szerintük a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség, ráadásul a Klubrádió közben elnyert egy másik frekvenciát is.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet. A Médiatanács fellebbezésének az ítélőtábla annyiban adott helyt, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új médiatörvényt, és ezt nem is indokolta, ezért határozata felülvizsgálatra nem alkalmas. Magát a szerződést létrehozó elsőfokú döntést azonban az ítélőtábla megalapozottnak találta, csak az indoklást hiányolta, hogy miért a polgári törvénykönyv és nem a médiatörvény alapján hozták létre a szerződést.
A bíróság a megismételt első fokon újra a Klubrádiónak adott igazat. Az ítélethirdetés után Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója azt mondta, ez már a hatodik bírósági ítélet, ami kimondja, hogy a Médiatanács jogsértő módon járt el a Klubrádió frekvenciapályázataival kapcsolatban.
A Klubrádió jogi úton tovább küzd a 95,3-as frekvenciáért is. Ebben a perben már három jogerős döntés született, de azt a Médiatanács nem hajtja végre. A Médiatanács legutóbb az ügyészséghez fordult azzal az indokkal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla döntéseinek következtében csak jogszabálysértő döntést hozhatna. Ezért a hatóság azt indítványozza, hogy az ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot az ügyben. A Médiatanács azzal az indokkal zárta ki a Klubrádiót a 95,3-as frekvenciapályázatból, hogy nincsenek aláírva és beszámozva a pályázati dokumentáció szöveges oldalainak üres hátoldalai. A bíróság a Médiatanács ezen végzést, majd határozatát is jogerősen hatályon kívül helyezte.
Stock Richárd, a Klubrádió jogi vezérigazgató helyettese a 92.9-es frekvencia, elsőfokú bíróságra visszautalt perének ítélethirdetését követően – többek között – azt mondta, hogy a bíróság kötelezte a Médiatanácsot, hogy tanúsítson, jogkövető magatartást és azt követően, hogy jogerősen létrejött ez a szerződés, alakítsa át, az újtörvény szerinti, hatósági szerződéssé. A bíróság kilátásba helyezte, hogy amennyiben ez nem történne meg, az egy jogellenes, nem jogszerű magatartás lenne, ami ellen közigazgatási úton helye van jogorvoslatnak.