A magyarok többsége annak ellenére sem bízik az online adattárolásban, hogy ismeri az internetes adatvédelem alapvető technikai eszközeit – derül ki a Médiaunió és az IPSOS közös kutatásából. Érezzük tehát, hogy a fejlett biztonsági rendszerek ellenére valahol rés van a pajzson.

„A kulcs te vagy!” a címe az idén 15 éves Médiaunió Alapítványnak a Magyar Bankszövetséggel és a KiberPajzs programmal közös kampánya, ami a kibertér veszélyeire és az online tudatosságra hívja fel a figyelmet.„Általában e-ügyintézés, internetes bankolás, közösségimédia-felületek és felhő alapú rendszerek használata közben adjuk meg az adatainkat online – ami a legtöbb esetben nem probléma, hiszen ezek a rendszerek erős, működő adatvédelemmel vannak ellátva. A kiberbűnözők ezért közvetlenül a használót akarják megtéveszteni: ezt pedig sajnos egyre profibb módszerekkel teszik, így a sikerük sem marad el” – mondta Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője, a számítógépes biztonságot szorgalmazó „A kulcs te vagy!” kampány vezetője.

A számítástechnika vívmányait és a világhálós hálózatokat használóknak több, mint az ötöde vált már online csalás áldozatává –derül ki a Médiauniónak azIPSOS-szal együttműködésben készített kiber-tudatossági kutatásából. Jelszavaink, bankkártya-adataink tehát különösen veszélyben vannak: ezért választotta a Médiaunió idei kampánytémának a kibertudatosságot, az online adatvédelmet.

Miként sokan még mindig borítékba vagy a nagylexikon lapjai közé rejtik a megtakarításaikat, akként az adataikat sem szívesen tartanák online az emberek – ez a Médiaunió és az IPSOS kutatásának egyik meglepő eredménye. A felmérésben részt vevők háromnegyede gondolja úgy, hogy hálózatra/internetre kapcsolódás nélkül nagyobb biztonságban vannak az adatai, mint ellenkezőleg. Ez azonban tévedés. „Bizonyos esetekben az online, felhőben történő adattárolás jóval biztonságosabb, mint ha az otthoni hardveres megoldásokra bíznánk magunkat” – állítja Bíró Gabriella, a Magyar Nemzeti Bank informatikai felügyeleti főosztályának vezetője, a KiberPajzs szakértője. – Ha ismerjük a legalapvetőbb biztonsági szabályokat és megtesszük az óvintézkedéseket, a banki adatainktól a családi fotóinkon át a hivatalos levelekig számtalan fontos dokumentumnak sokkal jobb helye van biztonságos online rendszerben, mint a számítógépünk tárolóján, netán kinyomtatva az asztalfiókban. Feltéve persze, ha elővigyázatosan járunk el: ahogy a kulcsot sem hagyjuk a zárban, úgy az internetes bejelentkezési adatainkra is vigyáznunk kell.”

Miként „A kulcs te vagy!” kampányhoz készült kutatásból kiderül, a használók nagy többsége legalább már hallott a legelterjedtebb online biztonsági eszközökről, köztük a listavezető tűzfalról. A kutatásban részt vevők háromnegyede ismeri a személyi számítógépek hazai elterjedésével egyidőben előtérbe került eszközt – napjainkban nagyrészt az operációs rendszer beépített része, tehát csak be kell kapcsolni. A második helyezett a kétlépcsős azonosítás, amit a használók 70%-a ismer; a biztonság harmadik foka: a fölajánlott sütiket mindig el kell utasítani.Az eredmény első ránézésre bizakodásra ad okot, a kutatás azonban további problémákról árulkodik.

Rengeteg használó azt hibázza el, hogy ugyanazt a jelszót használja több, vagy netán az összes fiókjához. Ezt a felmérés is markánsan alátámasztja: a válaszadók 55,7%-ának van olyan jelszava, amit több helyen is használ. „A banki és ügyintézési rendszerek, valamint a felhő alapú adattárolási rendszerek a megfelelő beállítások mellett jól működő, megbízható »zárakkal« védik az adatainkat, de hiába, ha eközben mi mindenhova ugyanazt az egyetlen kulcsot használjuk – érvel Biró Gabriella, a KiberPajzs szakértője. – Sokan nem tudják, milyen az erős jelszó. Szerencsére nem is kell órákig törnünk a fejünket, hiszen ott vannak a jelszógenerátorok, amelyek gyors és biztonságos megoldást kínálnak. Egyszerű, ám hatékony eszköz a kétlépcsős hitelesítés is. Ezt beállítva a bejelentkezési felület a jelszó után egy kódszámot vagy más hasonló megerősítést is kér, amit közvetlenül a bejelentkezéskor, sms-ben vagy hitelesítő alkalmazáson keresztül kapunk meg. Ez az eszköz tehát olyan, mintha egy hevederzárat is szerelnénk az ajtónkra.”

Sokan alapoznak arra, hogy úgysem adnának meg személyes adatokat gyanús felületeken, de ezt a kijelentést érdemes átértékelni. „Elmúltak már azok az idők, amikor a rossz helyesírással, gyanús linkekkel operáló adathalász-csalásokat egy pillanat alatt ki lehetett szúrni – mutat rá Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkár-helyettese, a KiberPajzs szakértője. – Napjainkban az adatainkra pályázó kiberbűnözők eszközei egyre kifinomultabbak: tökéletesen utánozzák az ismert csomagküldő szolgáltatások weboldalát, és gyakran látszólag hivatalos banki telefonszámról hívnak.”

Az új típusú csalások lényege tehát, hogy a használó „önként és dalolva” adja meg a bankkártyája adatait, a netbankja belépési kulcsát, vagy épp a PIN-kódját – abban a hiszemben, hogy erre valóban a bank, vagy más hivatalos szerv kéri.

„Nagyon fontos tudatosítani: sem a bank, sem más szolgáltatás nem kéri el ezeket az adatokat! Hiába hív egy csaló a bank telefonszámáról, ez a kérdés azonnal elárulja – magyarázza Sütő Ágnes. – Sok múlik azon, hogy ezt észben tartsuk, hiszen akkor, ha a használó óvatlanságból maga adja meg az adatait, az elvesztett összeget jó eséllyel nem látjuk viszont, mivel a banknak ilyen esetekben nincs kártérítési kötelezettsége.”

A kutatás biztató eredménye, hogy az online csalás áldozatául esettek nagytöbbsége (69,9%-a) legalább tudta, kihez kell fordulni segítségért.Akik még nem voltak áldozatok, azok között kétféle típust különböztetünk meg: a tudatos használókat, és azokat, akiknek csak szerencséjük volt eddig…Ahogy a kutatás is rámutat, sajnos, az utóbbiak vannak többségben. „A kulcs te vagy!” kampány az ő kezükbe is hatékony eszközöket ad, amelyekkel magabiztosan járhatnak el az online térben.

A Médiaunió és a KiberPajzs rendkívül elkötelezett a kiberbiztonsági edukáció mellett, ezért a kampány részeként létrehoztak egy weboldalt is, ahol összegyűjtötték a leggyakoribb csalások ismertetőjegyeit. A módszerek sokszor annyira sokszínűek és személyre szabottak, hogy az itt leírt pontok sem lehetnek minden esetben megoldások, de már az alapelvek megtartása is felvértez bennünket, így az éles helyzetben adatmentő lehet.