A múlt évet követően – az elmúlt évtizedben – másodszor az idén lépte át a tízezer millió forintot a viharkárok enyhítését szolgáló biztosítói kárrendezés. A múlt két év nyári időjárása csaknem annyiba került a társaságoknak, mint a 2016–20 közötti öt év kárai után kifizetett biztosítási összeg.
Az idei május 1.–augusztus vége közötti viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján, több mint 86 ezer bejelentésre 10,3 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. Ez mintegy háromezer millió forinttal és húszezer bejelentéssel kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Amióta a MABISZ összesíti (tehát 2010 óta) ezen időszak káradatait, a tavalyin kívül csak az első, súlyos árvizekkel sújtott évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak.
E tizenöt év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek összesített száma meghaladja az 1,68 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 133 000 millió forintot. Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.
A legtöbb bejelentés június első napjaiban tapasztalt és a július 17-i viharokhoz köthető. A szélsőségessé vált időjárásra utal, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is a hagyományos viharidényen kívül is lehet még komolyabb károkra számítani – például a dunai árvízhelyzet miatt. A bejelentések zöme Budapesthez, valamint Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, valamint Debrecenhez, Hajdúszoboszlóhoz, Nyíregyházához, Dunakeszihez és környékéhez köthető.
A legjellemzőbb kártípusok pedig a jégverés, vihar, tetőbeázás, felhőszakadás voltak. A biztosítók szerint a jégverés okozta károk sokkal nagyobbak voltak, mint a múlt években.
Miként tavaly, az idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és a másodlagos, indukciós hatásai okozta kár; ezek külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Az összesítések a január–augusztus közötti időszakra vonatkoznak. Bár az idén a mintegy tizenkilencezer kárigény mintegy kétezerrel volt kevesebb a tavalyinál, a kifizetett (vagy tartalékolt) összeget (3,1 milliárd forint) tekintve mintegy százmillió forinttal volt több. Szembetűnő, hogy ebből az összegből közel 2700 millió forintra rúgnak a másodlagos hatás okozta károk. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket, háztartási készülékeket tesz tönkre.) Ez nagyjából megegyezik a tavalyi, hasonló jogcímen történt kifizetésekkel. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint az évekkel azelőtt használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.
A viharokat illetően a százhúszezer forint körüli átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel azelőttieket. (2020-ban például hasonló nagyságrendű, 85 ezer bejelentés után még 6600 millió forintot fizettek ki a biztosítók, egy évvel előtte pedig 4100 milliót – 96 ezer bejelentésre.) Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt „köszönhető” a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károk helyreállítására is az előző időszaknál többet kell szánni – vagyis egyre erősebb a kárinfláció. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk „alulbiztosítottakká”. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.)
Szakemberek meggyőződéssel ajánlják: évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálatot ajánlanak, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.
Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, akár e-mailben is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyors és kényelmes kárrendezési folyamat céljából online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, mi több, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.