Robert Fico szlovák miniszterelnök tagadja azt az állítást, hogy kormánya beszerezte volna a rosszhírű Pegasus kémszoftvert, de az EurActiv brüsszeli portál által megkérdezett szakértőnek súlyos kételyei vannak Fico állításait illetően.
A Denník N szlovák lap még a múlt héten írta, hogy a Szlovák Hírszerző Szolgálat, a SIS megkapta a Pegasust. Erről négy, biztonságinak nevezett forrás tájékoztatta az újságot, és egyikük hozzátette: szeptemberben a tesztfázisról áttértek a teljes értékű alkalmazásra. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy ezt az izraeli fejlesztésű számítástechnikai rendszert korábban már több országban – így Orbán Magyarországán, illetve Lengyelországban az előző kormányzat alatt – felhasználták demokráciapárti vezetők, illetve újságírók kommunikációjának kifürkészésére. A Denník N értesülését nonszensznek minősítette a pozsonyi kormány több tagja, Ficóval az élen. „Nincs Pegasus, éppen ellenkezőleg. Ami ezt illeti, jogszabályt kell hoznunk az alkalmazása ellen, mert az sértené a magántitok megőrzéséhez fűződő jogokat” – mondta a miniszterelnök.
Juraj Krúpa, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnevezésű ellenzéki párt védelmi és biztonsági szakértője azonban azt állítja az EurActiv szerint, hogy a médiához eljutott egybehangzó értesülések több, egymástól független forrásból származnak. Krúpa dolgozott a védelmi minisztériumban és Szlovákia NATO-képviseletén, egy időben pedig vezette a szlovák parlament védelmi és biztonsági bizottságát. Most azt mondta az EurActivnak: az a tény, hogy a Fico-kormányzat beszerezhette ezt a szoftvert, felkeltette külföldi intézmények és a média érdeklődését, és mivel ez a kormányzat nem élvez bizalmat, létezik olyan aggodalom, hogy a Pegasust újságírók és ellenzéki politikusok ellen használhatják fel. A kormánykoalíció – jelentette ki Krúpa – ahelyett, hogy megteremtené a titkosszolgálat hatékony felügyeletének a mechanizmusát, a Pegasust betiltó törvényt akar hozni, miközben léteznek igencsak hasonló képességekkel rendelkező más rendszerek is. A brüsszeli portál megjegyzi: a hírszerző szolgálat felügyeletére hivatott parlamenti bizottságnak jelenleg nincs elnöke. A kormánykoalíció eltávolította ebből a pozícióból Mária Kolíkovát, a Szabadság és Szolidaritás jelenlegi parlamenti képviselőjét, korábbi igazságügy-minisztert, és a tisztség azóta is üres.
Az EurActiv írása kifejezetten csak a kémszoftver ügyéről szól, a The New York Times jóval átfogóbb cikket szentel Szlovákiának, és azt írja, hogy Fico, miután lőfegyverrel merényletet követtek el ellene, tisztogatásba kezdett a korrupcióellenes ügyészek, a kulturális tisztségviselők – köztük színház-, illetve múzemigazgatók –, illetve az újságírók soraiban, mert úgy véli, hogy ezekből a körökből táplálták az ellene irányuló gyűlöletet és agressziót.
„Megbocsátok és figyelmeztetek” – hangoztatta videóüzenetében felgyógyulása után a munkába visszatérő Fico, ám azóta a megbocsátásnak alig mutatkozik jele, annál inkább a figyelmeztetésnek – írja Andrew Higgins, a lap kelet- és közép-európai irodavezetője. Szerinte a tisztogatás olyan gyors tempóban folyik, hogy a liberális szellemiségre fogékony Pozsonyban kezdik úgy látni, hogy
Fico a kritikus hangok elhallgattatásával a szomszédos Magyarországon Orbán Viktor által kikövezett illiberális útra viszi Szlovákiát.
Ebben benne van az is – teszi hozzá az amerikai tudósító –, hogy Fico irányvonala mindinkább szemben áll a Nyugattal és egyre barátságosabb Oroszországgal.
Lubos Machaj, aki széles körben nagy tiszteletnek örvendő újságíró, évek óta jól ismeri Ficót, és júliusban veszítette el a szlovák közmédia élén betöltött pozícióját. Azt mondta a The New York Timesnak: a miniszterelnök fizikai és pszichológiai értelemben egyarán megváltozott, miután meglőtték, és most valóban veszélyessé kezd válni, a demokrácia tartóoszlopai ellen támad. Machajt egyébként nem elbocsátották állásából, hanem az RTVS néven ismert közmédiát egyszerűen felszámolták, és STVR néven újat hoztak létre helyette. A The New York Times tudósítója megkérdezte Lubos Blahának, a Fico vezette Smer párt alelnökének a véleményét is, aki voszont azt állítja, hogy mindez csupán a pozsonyi liberálisok hisztériázása. „Azt állítják, hogy autoriter és demokráciaellenes irányba megyünk, holott csupán az egyensúly helyreállítására törekszünk” – mondta. Szerinte a miniszterelnök elleni merénylet elkövetője a liberálisok által agymosott ember volt.
A The New York Times emlékeztet arra, hogy Ficóhoz nagyrészt hasonló dolgokat művelt
Orbán Viktor: Magyarország pezsgő demokráciáját lényegében egypártrendszerré alakította át.
Vannak azonban nagy különbségek is – derül ki a cikkből. Fico például nem gátolja Ukrajna fegyverekkel való ellátását. A nagy parlamenti többséggel rendelkező Orbánnal ellentétben Fico pártja egymagában nem tudott többséget szerezni a tavaly szeptemberi választáson, így miniszterelnöki pozíciójának a megőrzése az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párttól függ.
„Magyarország irányába megyünk, de még nem tartunk ott. Szlovákiában még nagy számban létezik független média és független intézmény, bár ezeket most természetesen támadják”
– idézi a The New York Times Michal Simeckát, a Progresszív Szlovákia elnevezésű vezető ellenzéki párt elnökét.
Végül röviden megemlítem, hogy a Reuters terjedelmes tudósításban számolt be magyar parlamenti képviselők és civilszervezeti vezetők szerdai kihelyezett találkozójáról, amit Nagykörűnél, a Tisza leapadt medrében tartottak, a fideszes törvényhozók bojkottja mellett.
„A politika alakítói még nem ébredtek rá arra, hogy a víz a legfontosabb kincsünk, és hogy a mostani helytelen vízgazdálkodás a jövőnket veszélyezteti” – idézte a hírügynökség Keresztes László Lóránt ellenzéki képviselőt.