Megállíthatatlan a drágulás – 8,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak februárban

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél. Legutóbb 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). – A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. – A maginfláció 8,1 százalékos volt a múlt hónapban. – Az éves infláció januárhoz képest 0,4 százalékponttal, a maginfláció 0,7 százalékponttal lett magasabb. – Az elemzők 8,1 százalékos éves inflációt vártak februárra. (A nyitó kép forrása: www.ihre-vorsorge.de)

A múlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára éves összevetésben 11,3 százalékkal nőtt a januári 10,1 százalékos emelkedés után. Februárban a margarin 25,8, a kenyér 25, a száraztészta 22,1, a baromfihús 19,2, a sajt 17,9 százalékkal volt drágább, mint egy éve, a péksütemények ára  17,8 százalékkal, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5 százalékkal emelkedett. A jármű-üzemanyagok ára 18,7 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,2, ezen belül a dohányáruk 9,9 százalékkal, a szeszes italok 5,6 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkekért 8,3 százalékkal kellett többet fizetni. Ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15, a használt személygépkocsikért 10, a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért 7,3 százalékkal kellett többet fizetni.

A szolgáltatások díja 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 17,4, a járműjavítás és -karbantartás 12,2 százalékkal került többe. A telefon- és internet-tarifák 2,3 százalékkal csökkentek

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 2,1 százalékkal emelkedett. A kormányzati élelmiszerár-maximálás következtében a liszt 9,7, az étolaj 9,2, a cukor 6,7, a tej 3, a sertéshús 0,4 százalékkal lett olcsóbb.

Ugyanakkor a kenyér 7, a száraztészta, valamint a margarin 6,3, a párizsi és a kolbász 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,5 százalékkal, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a kávé 4,2, a péksütemény 4,0 százalékkal lett drágább egy hónap alatt.  A szeszes italok, dohányáruk ára 0,8, ezen belül a szeszes italoké 2,2 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkek 0,9, ezen belül a szobabútorok 2,3, a konyha- és egyéb bútorok 1,5 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás díja 2,1, a lakásjavítás és -karbantartásé 2,0 százalékkal nőtt – közölte a KSH.

Ugyancsak az MTI híre:

Az árstopok 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában mondta Nagy Márton, a Miniszterelnök gazdasági főtanácsadója az MTI-nek szerdán. A főtanácsadó közölte, a 2022 februárjában Magyarországon mért 8,3 százalékos éves infláció az Európai Unió középmezőnyébe tartozik. Az eddig publikált európai uniós adatok alapján Magyarországnál magasabb februári inflációt mértek Litvániában, Észtországban, Belgiumban és Lettországban.

Emellett, az előrejelzések szerint, Lengyelországban és Csehországban is magasabb lehet a februári infláció.
Nagy Márton elmondta, Magyarországon az árstopok inflációt leszorító hatásai egyre magasabbak, mivel februárban és márciusban is tovább nőtt az energiahordozók és a gabonák, termények világpiaci ára. A rezsicsökkentésnek köszönhetően 1,5-2 százalékponttal, az üzemanyagár-stopnak köszönhetően közel 1 százalékponttal, míg az élelmiszerár-stopnak köszönhetően 0,8-1 százalékponttal alacsonyabb az infláció.

A miniszterelnöki gazdasági főtancsadó szerint az árstopok 3-4 százalékponttal (!) segítenek az infláció leszorításában. Elmondta azt is, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók már most nagy veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, tovább emelik az energiahordozók és az élelmiszerek árát. „Így a bevezetett árstopok egyre nagyobb védelmet adnak a családok számára” tette hozzá.

(A szerk. megj.: propagandának mindez nagyon jó és szép. Hibája: egyetlen szóval sem említi, hogy alapvetően elhibázott, sok tekintetben „látványpékség”-gazdaságpolitikát folytatott az Orbán-kormány, aminek legalább kétszer (négy-ötévenként) lehetősége lett volna bevinni Magyarországot az euró-övezetbe, csakhogy Orbánék Moszkvához, a „cár atyuskához” kötötték hazánkat, és nem az Európai Unió jómódú országait tekintették példaképnek. Orbánék fölösleges, halasztható költekezései (például: ezermilliárdok focira), amiknek nincs egy fillér gazdasági haszna sem, várhattak volna addig, míg az általuk oly gyakran emlegetett „magyar emberek” életkörülményei, életszínvona, jóléte legalább reményt adó módon megközelíti például a dánokét vagy osztrákokét. Orbán, ez a Te hibád!)